Romanos 2
Yesu Kerisoné So Whi̧ Tao Sere Kisi Fo Wisi (PPO) vs AAI
1 Atérapa, dia̧ mepaae so whi̧né du betere ala taleyóló só derótu betere so whi̧-ó, fo tokó̧ló taletere sukamó dia̧ ha̧sókó faai kisipa mutu, me fo tokó̧ matere alakélé mo yaalomeipó. Ti noatepae, atima du betere ala kaae diaao̧kélé du betereteiné, atima só deróturaalu dia̧kélé ai só derótu betere ape.
1 Isan imih kwa isa men ef ta ema’am boro imaim kwanabat sabuw afa hai kakafih kwanasebmatar ubar kwanitih, anayabin nati kakafin ta’imon kwa auman kwasisinaf.
2 Ai ala du betere so whi̧ta, Kótóné ha̧le ho̧ko taleyóló só deréni, atimané mo yale ala Kótóné mo donotóró taletu beteretei da̧né kisiparapó.
2 Baise God turobe tafanamaim bat sabuw iyab kakafih tisisinaf isan baibatiyen ebitih i taso’ob.
3 Dia̧ mo whi̧né mené dere ala taleyóló só derótu betere-a, atimané ai dere ala kaae diaao̧kélé du betepa, Kótóné mo donotóró taletere tua̧mó dia̧kélé ha̧sókó faalopóló de?
3 Imih o orot maiyow, sawar kakafin o kusisinaf na’atube sabuw tisisinaf isan o kubibatiyih o kunotanot God ana baibatiyen boro inahaiw?
4 Meta, Tale a̧ mo wisi alatóró erótu betere Kótó bitu, dia̧ ha̧sókó fóló dowi ala depa kwia hapale tokó̧ meni yóo, dia̧ tu̧ wisipaae fó̧póló kaae taté fóo, du betere ala dia̧ kisipani, ha̧le o̧la kaae ao̧róló faletu betere? A̧ta wisi alamaaté erótu betere Tale ereteiné, dia̧ dowi ala taaróló tu̧ wisipaae fó̧póló, kaae taté fu betere ala diaao̧ kisipa ini airapó?
4 Ai o God ana baiwanbabanen, ana yawanan, ana yatenub i ku’i’itin furuw. Naatu o iwanbabani dogor baikitabirin isan enanawiyi kwa’i’itin ai en?
5 Tépatei diaao̧ hosaa ta̧ru, dowa̧ae fóló dowi ala ha̧le yó taremó Kótó a̧ fopaae butu, kwia melaaire ala diaao̧tei beta̧paae yóló muté ai hutu betere ape. Atéró kwia matere alata, ama mo donoyóló taletere ala ha̧kearatere be dȩmó yaalopó.
5 Baise anayabin kwa i kwafokar naatu dogor kwahir, a baimakiy kwama kwatutu ra’at eyey ana Veya’amaim God ana yaso’ar bebeyan nab natit turobe’emaim tafaram boro nabibatiy kwana’itin.
6 Kótóné asȩmó i fo erapó.
6 God boro ta’ita’imon abowabow ana fofonin a baiyan nit.
7 Mepaae so whi̧né wisi alatóró ha̧le yó taru, Kótóné ama kae ere dȩ wisinaalekélé, wisi doi muaaire alakélé, a̧tamo beta̧mó betó tawaaire alakélé, senée yóló wóputu betere so whi̧paae Kótóné mo ti betere bete melaalo ai ape.
7 Sabuw iyab yatehnub hima gewasin tisisinaf, naatu marakaw, baifa’en, ma wanatowan tinunuwih boro ma’ama wanatowanin nitih.
8 Téretei, mepaae so whi̧ kale mo fo wisi wosóló ao̧mó bitini, atimatei hȩkese yaaire dowi ala sya fóló, du betere so whi̧tamo Kótó a̧ fopaae butu, kwia melaalo ai ape.
8 Baise sabuw iyab i taiyuwih hai yawas tinunuwih, naatu turobe hikwahir kakafih tibi’ufunun, God ana gagamat naatu ana yaso’ar boro tafah yan nisuwai nare.
9 Atéturaalu, dowi alatóró du betere so whi̧ fea dei fomaake kisipa muó̧póló, Kótóné sekȩi ala folosóró Juda fake so whi̧paae eróo, nalo ti Juda meire fakepaae eróo, yaalopó.
9 Sabuw iyab bowabow kakafih tisisinaf i boro bai’akir naatu biyababan gagamin maiyow hinab. Jew sabuw biyahimaim boro nabusuruf nan Ufun Sabuw biyahimaim nisawar.
10 Téyaalotei, wisi ala du betere so whi̧paae ti Kótóné ama kae ere dȩ wisinaalekélé, wisi doi muaaire alakélé, hosaa muni deyóló dua betere alakélé melaalopó. Ai alata, folosóró Juda fake so whi̧paae melóló, nalo ti Juda meire fakepaae melaalo ai ape.
10 Baise sabuw iyab bowabow gewasih tisisinaf, God boro fair, baifa’en, borara’aten naatu tufuw nitih, Jew sabuw biyahimaim boro nabusuruf nan Ufun Sabuw biyahimaim nisawar.
11 Ti noatepae, Kótó a̧ta me fake so whi̧paae wisi ala eróo, me fakepaaemo dowi ala eróo dumi, mo beta̧ kaae alatóró erótua dapó.
11 Anayabin God i ana fofoninamaim sabuw bai’ubaren ebitih, men ta aukoun ebatabatamih.
12 Mepaae so whi̧ Kótóné ama tukóló muló betere fo tuȩ́ inipatei, dowi ala du betepa, ti ai tukóló muló betere fo ha̧le mupatei, Talené atima só deróló mo ti aluraalopó. Atétere kaae, mepaae so whi̧ fea Kótóné ama tukóló muló betere fo tuȩ́ irutei, dowi ala du betepa, ti ai tukóló muló betere fonétei só deraalo ai ape.
12 Sabuw iyab ofafar ufunane hima kakafin hisisinaf auman boro baimakiy hinab. Naatu sabuw iyab ofafar babanamaim hima kakafin hisisinaf boro ofafar nibatiyih.
13 Ti noatepae, Kótóné ama tukóló muló betere fo ha̧le wosetu betere so whi̧paae mo donoi so whi̧pó yaalomeitei, sya fóló erótu betere so whi̧paae ti mo donoi so whi̧pó enérapó.
13 Anayabin sabuw i boro men ofafar tenonowaramaim nayamutufurih God matanamaim hinatitamih, en baise ofafar hinowar tibi’ufunun boro nayamutufurih.
14 I dere fota mo dapó. Juda meire fake so whi̧paae kale tukóló muló betere fo mené dosa̧ayóló yó meni, atima ko̧leaanétei ita wisi alapó, ita dowi alapóló tuȩ́pa, ti Kótóné ama tukóló muló betere foné eraaire ala atimané hosaa tua̧mó asȩretei ha̧kearatapó.
14 Eteni Sabuw aurih ofafar i en, baise abisa i hai yawasamaim eo na’atube tisisinaf i hai ofafar turaban nati, basit i aurih ofafar anababatun i en.
15 Atéturaalu, atimané me dowi ala depa, ti hosaa tua̧mó atimatei só deróo, me sukamó yale ala tuȩ́nétei talera̧lemó, me ala yale kisipa munitepa, ti atima só derénipó kisipa muóo, dua dapó. Atétere alané Kótóné i ala yae, i ala yao̧se ere fo atima hosaa tua̧mó asȩretei ha̧kearatapó.
15 Anayabin kakafin gewasin kousibin ana not i ofafar na’atube dogoromaim ema’am boro a tur na’owen, a kakafin isan boro ubar nit nakusairi, naatu a gewasin isan boro natafafari.
16 Ti ai alata, Kótóné so whi̧ feané hosaa tua̧mó hiróló mole alarape taletere be dȩmótóró Kótóné Yesu Kerisopaae tale yae depa, amamo tale yaalopó. Kale fo wisi ya̧lo yó móturaalu me fo kae dumi, ai fotóró yó mótu beterapó.
16 Tur Gewasin iti ao’orereb na’atube boro namatar. Nati baibatebat ana veya God boro Jesu Keriso narubin sabuw hai not wa’iwa’irih etei boro nabow hinatit rerereb yah naya.
17 Térapa, dia̧ Juda fake so whi̧-ó, ya̧lo i dere fo mo wosae. Diaao̧ kisipané dia̧ta, Juda fake bitu, kale tukóló muló betere fopaae tuȩ́ tiki tiróló, Kótótamo fulumu yóló beta̧mó betere so whi̧póló bopé faketu bitu de?
17 Baise kwa Jew sabuw kwarouw kwao, naatu ofafar tafanamaim kwabat God isan kwanao ra’at.
18 Kale tukóló muló betere fo tua̧mó mo bete mole foró doasi kisipare alatamo diaao̧ diriyóló kisipa sóró, Kótóné ama yaai kisipa mole ala betekélé su̧mó tuȩ́ruraalu, kae kae ala fea taleyóló, mo bete alata i ape du betere?
18 God ana kokok sinaf isan i kwaso’ob, naatu kakafin gewasin hairi kusibin isan i ofafaramaim ebi’obaiyi.
19 — ausente —
19 Taiyuw kwaso’ob, kwa i matah fim hai nabatanayah, gugumin ma’ayah hai marakaw
20 — ausente —
20 koko’aw sabuw hai roube’atenayah, bereberefiy hai bai’obaiyenayan, naatu ofafar wanawanan ana kinitur tutufin etei naatu turobe etei auman i kwaso’ob.
21 Ti dia̧né ai yó mótu betere fo-a, diaao̧kélé sya fóló du bituraalu de? Dia̧né mepaae so whi̧ ma duraalu, o̧lémi nao̧se du betere-a, dia̧kélé o̧lémi nukumié?
21 Sabuw kwabi’obaibiyih, baise kwa taiyuwiban kwabi’obaiyi ai en? A binanumaim kwao, “Men kwanabain” Baise o kubabain ai en?
22 Diaao̧ mepaae so whi̧ ma fo duraalu, nópu nao̧se du betere-a, dia̧kélé nópu nukumipóló de? Dia̧ kapala kótópaae moma yaai aleale o̧la hó̧rótu betere so whi̧-ó du betere-a, dia̧ momatere bemó muó mole o̧la o̧lémi sinituraalu de?
22 Sabuw turahinah aawah ufun na isan i kuo’otanih, baise o turanah aawah ufuh kwenan ai en? Umataratar baifa’ifa’ih irouw kuo, baise hai kwafiren bar wanawanan o kubabain ai en?
23 Dia̧ kale tukóló muló betere fo tuȩ́rapóló bopé faketu betere so whi̧-ó, diaao̧ ai ere fotei tukóló, Kótóné doi folokoleróló dorótumié?
23 God ana ofafar isan i kuo’ora’ara’at, baise ofafar i’astu’ub God biya’ohow kubitiniban kui’itin ai en?
24 Diaao̧ du betere alata, asȩmó i ere fo kaaepó.
24 Buk Atamaninamaim iti na’atube hikirum, “Eteni Sabuw God wabin tibigigim anayabin kwa Jew sabuw asinafumaim.”
25 Kale tukóló muló betere fo sya fóló erótu bitutamo, tiki sekaȩ tukóló sirótu betepa, ti bete mulapó. Téni, kale tukóló muló betere fo sya feni tikitu betepa, ti tiki sekaȩ tikinire whi̧ ao̧rapó.
25 O ofafar inabobosiyasiyar na’at, a’ar hi’a’afuw i boro nan ana’an gagamin namatar, baise ofafar ina’a’astu’ub, o a’ar kanabin hi’a’afuw ana’itin i afuwina’e.
26 Téretei, mepaae tiki sekaȩ tikinire whi̧né kale tukóló muló betere fotamo sya fóló erótu betepa, ti tiki sekaȩ tikire whi̧né dere ala kaae yaalo meipóló de?
26 Sabuw iyab hai ar kanabih men hi’afuw, baise ofafar eo biyunih na’atube tebobosiyasiyar, nati sabuw i sabuw iyab hai ar kanabih hi’a’afuw hinasairih.
27 Atérapa, dia̧ tiki sekaȩ tukóo, kale tukóló muló betere fokélé tuȩ́ yóo irutei, ai fo tikitu betepa, ti tiki sekaȩ tikinirutei kale tukóló muló betere fo sya fóló erótu betere whi̧rapené dia̧ só deraalo ai ape.
27 Orot yait biyanane ana ar kanabin men hi’afuw, baise ofafar i ebobosiyasiyar, o boro nasiksairi, anayabin o i ofafar iso’ob naatu a’ar kanabin hi’afuw, baise ofafar men kubobosiyasiyar.
28 Mepaae Juda fake whi̧ ha̧le tó tikiné maaté da̧ta, Juda fakepó du betepa, ti ai whi̧ a̧ mo Juda fake whi̧ meipó. Ti mo tó tiki sekaȩ tikitu betere alata, me bete munipó.
28 O yait Jew orot kumamatar i men biya ufunane hi’a’afuw imaim o ina Jew orot kumamataramih.
29 Mepaae whi̧ detamo ama hosaa tua̧mó Juda whi̧ betepa, ti a̧ mo Juda whi̧ ai ape. Asȩmó ere fo maaté sya fóló mo siriró betepa, aita bete ala meipó. Dȩi Kepe Wisiné hosaa tua̧mó siriró betere whi̧ta, mo siri eró beterapó. Atei kaae whi̧ doi sóró horatere alata mo whi̧né dumi, kótóné beta̧ a̧ sóró horótu beterapó. Kótóné beta̧ a̧ sóró horótu beterapó.
29 En baise, Jew orot anababatun i dogor wanawanan. Naatu afu’afuw anababatun i dogor wanawananamaim Anun Kakafiyin esisinaf, men biya. Naatu bora’ara’aten etei i Godane nan inab men orot biyahine.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Romanos 2, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.