Lucas 6
Yesu Kerisoné So Whi̧ Tao Sere Kisi Fo Wisi (PPO) vs AAI
1 Téró, sa̧a naai tukóló muló betere be dȩmó, Yesu a̧ ama yó matere whi̧rapetamo whit kutó tua̧mó tȩyóló felepó. Atéró furaalu, ama yó matere whi̧rapené ai kutómó ere whit du ka̧ae sóró fumi hotokó̧ló nukulé fu betalepó.
1 Baiyarir ana veya ta Jesu sanabey wanawanah remor inan, ana bai’ufununayah sanabey hirut kanabih hikeb ro’oro’oh hibow hi’aa.
2 Mepaae Farisi whi̧rapené até dere ala kolóló, a̧paae duraalu, “Sa̧a nokole sukamó naao yó matere whi̧rapené atei ala yó̧póló, noatepa kaae tare?” yalepó.
2 Ofafar bai’obaiyenayah afa hi’itih basit hibatiyih. Kwa aisim Baiyarir ana veya ata ofafar kwa’astu’ub iti na’atube kwasisinaf?
3 Ai fo depa, Yesuné atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Depit-ró ama fulumu whi̧rapetamo wotetepa yale ala asȩmó moletei, diaao̧ dosa̧ayóló kisipa muni airapó.
3 Jesu iyafutih eo, “David ana sabuw bairi bayumih himorob, abisa sisinaf Buk Atamaninamaim hikirum inu’in kwaiyab kwaitin?
4 Depit a̧ Kótóné be dolopaae holóló bituraalu, Kótópaae melale mo kae muló betere bred otei ama sóró nalepó. A̧ nóló, kwiapaae ama fulumu whi̧rapekélé matepa, atimané sóró nalepó. Ai ota, ha̧le mo whi̧né nukumi, Talepaae momaratere whi̧rapené maaté nukua dapó,” yalepó.
4 David God Ana Bar wanawanan run Regah isan rafiy hisibor inu’in bai eaan, naatu turin ana sabuw itih hi’aa. Nati i ata ofafar eastu’ub. Anayabin firis akisihimo nati rafiy sibor hinab hina’aan men yait ta.
5 Téró, Yesuné atimapaae duraalu, “Sa̧a nó̧póló tukóló muló betere be dȩ tȩteróló kaae tare Taleta, ti kale whi̧né Naalemapó,” yalepó.
5 Naatu Jesu ana tur yomaninamaim iti na’atube eo, “Orot Natun i Baiyarir ana ukwarin.”
6 Téró, sa̧a nokole me be dȩmó, Yesu a̧ Kótóné fo wosetere be dolopaae fóló, fo yó mótu betalepó. Atéró yó mótu betalemó, beta̧ whi̧ ama turu naase sinóló dopa kelalepó.
6 Baiyarir ana veya ta Jesu na Kou’ay Bar wanawanan run sabuw bai’obaiyih isan. Naatu nati sabuw wanawanahimaim i orot ta uman asukwafune murubin auman na ma’am.
7 Atétepa, mepaae Farisi whi̧raperó Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapetamoné Yesu só deraaire bete kikitu, kale sa̧a nokole be dȩmó naase dowi whi̧ wisiratéró kelaairaalu, kaae tawóló beterepó.
7 Ofafar bai’obaiyenayah naatu Pharisee Jesu himtitiy Baiyarir ana veya orot ta tabiyawas na’at hita’itin, saise hai fair imaim hitab hitagam hita’umih.
8 Atimané atéró mutere kisipa ama kolóló, kale naase dowi whi̧paae duraalu, “Ya̧ so whi̧ kuamó turukó holóló, daayae,” yalepó. Atétepa, kale whi̧ a̧ so whi̧ feané keletómó daane holalepó.
8 Baise sabuw abisa hinotanot i Jesu so’ob, imih orot isan eo, “Kumisir kutit iti sabuw nahimaim kubat.” Basit orot ma’am misir bat.
9 Tétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ya̧lo dia̧paae beta̧ fo wosetapó. Sa̧a nokole sukamó noa ala yao̧se yóló mule? Whi̧ tao sóró wisiratere alapé, dowi ala deretei? Ó whi̧ sukao̧sóró tao sere alapé ó whi̧ betere bete doratere alaé?” yalepó.
9 Imaibo Jesu sabuw isah eo, “Ayu kwa abibatiy, ata ofafaramaim Baiyarir ana veya abistan i ebibasit boro tanasinaf? Orot babin tanibais gewasin tanasinaf o kakafin tanasinaf? Orot babin ana ma gewas isan taniyawas o ana yawas tanagurus?”
10 Ai so whi̧ beterepaae kele keleyóló kale whi̧paae duraalu, “Naao naase teréȩ falae,” depa, kale whi̧né naase teréȩ faralemó, wisiyalepó.
10 Jesu tatabir sabuw nutitiyih in sawar basit orot isan eo, “Uma kubora’ah.” Naatu orot uman bora’ah, marta’imon orot uman igewasin.
11 Atéteremó, doasi fopaae buóló atimasisitei fo kȩlaaróló duraalu, “Da̧né a̧paae noa alakó eraaloé,” du betalepó.
11 Etei hima’am yah so’ar higagamat taiyuwih hibabatiyih hio, “Iti orot Jesu isan boro mi’itube tanasinaf?”
12 Téró beta̧ sukamó Yesu a̧ moma yaairaalu, du sorokó mole ao̧paae felepó. Atéró, aimó Kótópaae moma deté fu betepatei, be dȩralepó.
12 Nati ana veya’amaim Jesu yoyobanamih yen in oyaw wanamaim tit, naatu imaim ma God isan yoyoban in marto. Jesus arar yanamaim eyoyoyoban|alt="Jesus praying in wilderness" src="cn01698B.tif" size="col" loc="Luk 6.12" copy="©1978 David C. Cook Publishing Co." ref="6.12"
13 — ausente —
13 Mar auman basit, ana bai’ufununayah etei eaf ayuwih hiru’ay, naatu wanawanahimaim orot etei 12 rubinih, wabih tur abarayan iwaben.
14 — ausente —
14 Naatu iti i tur abarayah wabih, Simon (wabin ta Peter, Jesu uf biwab) naatu Peter tain Andrew, James, John, Philip naatu Bartholomew,
15 Saimon doi mupatei, ama me doi Pita mulalepó.
15 Matthew, Thomas naatu Alpheus natun James naatu Simon (Zerot teo),
16 Ama noma Andru, Jems, Jon, Filip, Batolomiu, Matyu, Tomas, Alpias-né naalema Jems-kélé, ka̧lo ka̧lore whi̧ Saimon, Jems-né naalema Judas-kélé, Yesu dó̧póló eleké deyaaire whi̧ Judas Iskariot, atima atéró whi̧rape sóró beteralepó.
16 James natun Judas, naatu Judas Iscariot, (Jesu baban eo momorob).
17 Atéró, Yesu a̧ kale du sorokó mole tiki taaróló, ai ao̧mó sawa mulure tikipaae ama sóró beterale whi̧rapetamo derepelepó. Kale mepaae yó matere whi̧rapekélé, Judia hae kwiamó wale so whi̧kélé, Jerusalem be huluamó wale so whi̧kélé, wȩi fóku felekemó tȩne Tair beró Saidon betamomó wale so whi̧kélé, mo ha̧le o̧la kaae wóló touró beterepó.
17 Jesu ana tur abarayah bairi oyawane himatabir hire hina hititit ana maramaim, ana bai’ufununayah etei hiru’ay butun ana yabarinamaim bairi hibat, naatu sabuw maumurih na’in Judea wanawanan, Jerusalem wanawanan hiru’ay, naatu torane bar merar rou’ab, Taiya, Sidon auman sabuw etei hiru’ay.
18 Atéró waleteita, ama dere fo wosóo, atimané kisi bete kemeróo, mepaae so whi̧kélé dowi kepe tepeyóló beteretei dóló ho̧konóo, yó̧póló walepó.
18 Hiruru’ay anayabin i tur nowar isan naatu hai sawow yumatah ta ta hibow hima’am baiyawasih isan hina. Naatu sabuw afa demon kakafih hibiwawa’anih auman hinan etei iyawasih.
19 Ama fotoko̧né aimó betó mole so whi̧ atimané kisi bete wisirótua yaleteiné, ama tikimó wolaayaai dapóló walepó.
19 Sabuw etei i hikokok Jesu hitabutubun, anayabin hibubutubun ana veya, ana fair titit i etei biyawasih.
20 Atétepa, Yesuné ama yó matere whi̧rape kaae taru duraalu,
20 Jesu ana bai’ufununayah nutitiyih in sawar basit eo,
21 Dia̧ mió wotené sukó̧ló mole so whi̧rapeta, take o̧la su̧mó naalopóló kisipa mutu, hai̧né ai sukutu betere ape.
21 Kwa iyab boun bayumih kwabi’akir
22 Atéró, dia̧ Whi̧né Naalema sya fu beteremó, mepaae whi̧rapené dia̧ hó̧róo, kae beteró̧póló ho̧kó falóo, dowi ala dere whi̧póló diaao̧ doi doróló fale yóo du betepa, ti Talené dia̧ wisiró beterapa, hai̧né sukutu betae.
22 Sabuw hinifa’ifa’i, hinakwahiri, tur kakafih hina’uwi naatu kakafi hinarouw hinao ana maramaim kwaniyasisir, anayabin Orot Natun kwabi’ufunun!
23 Atétere sukamó hȩkesené sukutu, tu̧wó holae. Ti noatepae, diaao̧ take saaire doasi dupu wisi hepen-mó muló beterapó. Ti take atima alimarapenékélé Kótóné ama ko̧ló whi̧rapepaae beta̧ kaae ala erótua yalepó.
23 Imih sawar iti na’atube hinamamatar ana veya kwanakawasa naatu kwaniyasisir kwanaben. Anayabin a baiyan gagamin na’in maramaim inu’in. Abisa tisisinaf anayabin hai a’agir dinab oro’orot isah sawar iti na’atube hisinaf.
24 Téretei, néli whi̧rape dia̧ mo doa wió yae! Ti noatepae, diaao̧ tiki feléyóló mo dua betaaire ala taketi sóró tareteiné, nalopaae atei wisi wisi o̧la momó kae saalomeipó.
24 Baise kwa iyab boun sawar wairafi kwama’am
25 Mió dia̧ mepaae whi̧ de o̧la su̧mó nóló betere so whi̧ dia̧ mo wió yae! Ti noatepae, take dia̧ wotené suka̧alo ai ape.
25 Kwa iyab boun bay kwa’aa ya higadid kwama’am
26 So whi̧ feané ya̧paae whi̧ wisi-ó, yóló dukiratere fo du betepa, ko̧lerapa mo doasi wió yae. Ti noatepae, mió dia̧ dukiratere so whi̧ atima alimarapenékélé take betale kapala ko̧ló whi̧rape atéró dukirótua erapó,” yalepó.
26 Kwa iyab sabuw wab tebobora’ara’ah boro yababan gagamin maiyow kwanab! Anayabin hai a’agir dinab baifufuwenayah isah na’atube hisinaf.
27 “Téretei, mepaae ya̧lo fo wosetere so whi̧ dia̧paae i dere ape. Dia̧ hó̧róló bóe duraalu, dowi ala erótu betere so whi̧paae yaala sókó fóló hȩkesené sukutu, wisi ala beta̧ erae.
27 Kwa iyab iti tur kwanonowar a tur ao’owen a kamabiy sabuw kwaniyabuwih, sabuw iyab tibifa’ifa’i isah gewasin kwanasinaf.
28 Mepaae whi̧ dené dia̧ doróló sekȩratere fo depa, Kótóné atima wisiró̧póló, fo wisitei yae. Mepaae whi̧ dené dia̧paae sekȩi ala eratepa, Kótópaae atima wisirae yóló momarae.
28 Sabuw iyab hinao’orarafi, God kwanifefeyan baigegewasin nitih, naatu sabuw iyab isa kakafin hinasisinaf isah kwanayoyoban.
29 Mepaae whi̧ dené naao faamumó deké supa, metikirókélé dó̧póló yó melae. Mepaae whi̧ dené naao tómó deró betere kuti sokotepa ti naao tua̧mó deró betere kutikélé seséni, sokó̧póló yae.
29 Orot yait rebareb nabifafar na’at, raunane’ebo inabotabir nifafar. Naatu orot ta a biyabaibiyon tafan nikiya’ub nabaib na’at, baban auman inau nikiya’ub nab.
30 Mepaae whi̧ dené ya̧paae me o̧lakó a̧lae depa, ama kematere o̧la melae. Mepaae whi̧ dené naao tare o̧la fasetepa, momó a̧lae fo yao̧se.
30 Orot babin ta sawar isan nabifefeyani initih, naatu orot babin ta sawar o nowa ebaib, kwihamiy ebai, men bainamih inao maiye.
31 Mepaae so whi̧né ya̧paae eranée dere ala kaae, naao mepaae so whi̧paaekélé erótua yae.
31 A kok mi’itube sabuw isa tisisinaf na’atube, ibo isah na’atube inasinaf.
32 Dia̧paae yaala sókó fu betere whi̧paae maaté yaala sókó fu betere-a, ai doasi alaé? Mepaae dowi ala dere whi̧rapenékélé atimané fulumu whi̧rapepaae atéró yaala sókó fole ala du beterapó.
32 Sabuw o tibiyabuw akisih isah inabiyabow na’at, aisim boro baigegewasin inab? Sabuw kakafih turahinah tibiyabuwih akisih boro hiniyabuwih!
33 Mepaae whi̧ dené dia̧paae wisi ala erótu betepa, diaao̧kélé atimapaae wisi ala eratepa, aita doasi ala meipó. Ti aita, dowi ala du betere so whi̧nékélé dere alapó.
33 Naatu sabuw o isa gewasin tesisinafuwat isah gewasin inasisinaf na’at, aisim boro baigegewasin inab? Sabuw bowabow kakafin wairafih na’atube tisisinaf.
34 Diaao̧tamo mepaae whi̧né dia̧paae momó tokó̧ meló̧póló me o̧la melatepa, ai-a hapólure? Ti mepaae dowi ala dere whi̧rapenékélé momó tokó̧ló saai ai ala dua dapó.
34 Sabuw iyab kubitih o iso’ob i boro wan hinay maiye hinabit na’at, aisim boro baigewasin inab? Sabuw bowabow kakafin wairafih i hiso’ob turahinah tibitih ana fofonin boro wan hinab maiye!
35 Tépatei diaao̧ta, bóe whi̧paae yaala sókó fóló wisi ala beta̧ erótua yae. Atéturaalu, naao me o̧la mótu, momó tokó̧ meló̧póló kisipa muóló meni, ha̧le meló beta̧ yae. Atétepa, ti dia̧ mo taoró betere Kótóné dupu wisi menóló, ama naalerape betaalo ai ape. Ti noatepae, ama ko̧lené sukutere alaró ha̧le tao sere alatamota, dowi ala du betere whi̧raperó a̧paae mo kée initere whi̧rapetamopaae erótu beterapó.
35 En! Baise akamabiy sabuw kwaniyabuwih, a gewasin kwanitih. Kwanitin men wan isan kwananot. Saise a baiyan gagamin na’in boro kwanab, naatu God auyomtoro’ot natunatunamih boro kwanamatar. Anayabin sabuw iyab aurih merarayow en, sabuw kakafih God nati sabuw isah i ebigewasin.
36 Diaao̧ Ayané mo so whi̧ feapaae ko̧lené sukutu dere kaaetóró diaao̧kélé me whi̧paae atéró ko̧lené sukutu betae,” yalepó.
36 Tamat ekakabeber na’atube kwanakabeber.
37 “Diaao̧ me whi̧ taleyóló só deratere ala yao̧se. Naaotamo me whi̧ só deratere ala initepa, ti mené dia̧kélé taleyóló só deraalomeipó. Dia̧né mepaae whi̧tamo foné só deréni depa, ti ya̧kélé mené só deraalo meipó. Mené ya̧paae erale dowi ala me o̧la meipóló ha̧le kemeratepa, ti diaao̧ yale dowi alakélé me o̧la meipóló ha̧le kemeraalopó.
37 Taituwa inibatiyih, God boro obo nibatiyi, naatu taituwa ubar initih God boro obo ubar nit, taituwa hai kakafin inanotawiy, God boro a kakafin nanotawiy.
38 Mepaae o̧la o̧la ya̧ya̧re so whi̧mó ha̧le matepa, menékélé dia̧mó ha̧le melaalo ai ape. Naao me o̧la melaai depa, ti deyóló mo ti fa̧anóló melae. Ti noatepae, naao mepaae whi̧mó mo dekéró mótu dere kaae, menékélé ya̧mó naao male su̧tóró melaalo ai ape,” yalepó.
38 Uma natasasar taituw isah, God boro uman natasasar o isa. Tur anababatun o boro inab uma awan nakasuwai. Turobe baibais boro uma yan nasuwa nare inab nayen uma awan nakaratan. Sabuw inabitih ana fofonin God boro na’atube fofon ta’imon nit.”
39 Atéró, ama i yale fo tómó atimapaae i fo sale yalepó. “Beta̧ kele dilikire whi̧né me kele dilikire whi̧paae tu̧ i mole ape yóló a̧lisóró fenére? Atétepa, ti a̧ dée nukuraalu, atimamo wusuró dée nóló dolopaae derepaalopó.
39 Naatu Jesu oroubon ta iti na’atube eo, “Orot matan fim men karam boro fim turan nanawiy hairi hinan, anayabin nanawiy hairi hinanan na’at boro hairi’ika hinan hub hinare.
40 Beta̧ skul naalené a̧ yó matere whi̧ tȩteraalo meipó. Téyaalo meitei, kisipa siré fóló su̧tepa, ti a̧ yó melale whi̧ kaae betaalopó.
40 Kirum kek men yait ta boro ana bai’obaiyenayan nanatabirimih, baise na kirum nan yomanin na’a’asa’ub ana veya, i boro ana bai’obaiyenayan na’atube namatar.
41 Naao kele dolomó doakale bole ni fake kilini, naao noné kelemó sawatamo bole mometei noatepa sokaai du betere?
41 Aisim tai matan momor i’itin ku’u? Baise o mata ai bahun yi ebatabat men kutatatam.
42 Naao nopaae duraalu, ‘No-ó, naao kele dolomó bole mome sawa sokotapa maé,’ dere noatepa de? Naao kele dolomó bole doasi ni fake sokóló naao kele feléruraalu, ti naao noné kelemó bole mome sokotepa mo wisirapó,” yalepó.
42 O mata ai bahun yi batabat men itatam, naatu tai isan i’o Aro, nekuna mata momor abosair, a naniyan mi’itube ibai kuo? Wanawanan rerekabih! Matoro’ot o mata ai bahun ina’uy, imaibo boro inanuw gewas tai matan momor ina’itin inabosair.
43 “Ni wisiné dowi du oletimipó. Dowi ninékélé wisi du ulutimipó.
43 Ai gewasin nabiw ro’on boro men kakafin nayai, na’atube ai wanawanan kour nabiw ro’on boro men gewasin nayai.
44 Mo nirape fea du oletepa kolóló, ita du wisi oletere nipó, ita, kokola oletere nipó dua dapó. Whi̧rape feané nose du teketuraalu, mu daai képi tikimó ó ha̧le ho̧ko ni tikimó olepa teketumipó. Mo besa̧ae teketukélé ha̧le képimó olepa tekete? Meipó.
44 Ai etei’imak boro ro’ohimaim ina’itah, fafou ro’on boro men agor afe’en inima’ub, na’atube waris boro men digumar afe’en inawasarir hinare.
45 Whi̧ wisiné hosaa tua̧mó wisi alatóró fa̧ayóló muluraalu, ama dere fokélé, wisi fotóró dua dapó. Dowi whi̧né ama hosaa tua̧mó fa̧ayóló mole alatóró dowi fo ha̧keamó depa wosetua dapó.
45 Orot gewasin totobuyoy gewasin dogoronamaim tema’am boro nitaman nit. Orot kakafin totobuyoy kakafih dogoronamaim tema’am boro nitaman nit. Anayabin orot awanamaim abisa kakafin ititit, dogoron wanawanan i kakafin awan karatan inu’in.
46 Ya̧lo dia̧paae yae dere alamo diaao̧ iniyóló, ȩpaae doasi Tale-ó fo noatepa du betere?
46 Aisim ayu isau kwa’o, ‘Regah, Regah,’ baise abisa au’uwi i men na’atube kwasisinaf?
47 Mepaae whi̧né ya̧lo dere fo wosóló, ya̧lo yae dere alakélé wisiyóló erótu betere so whi̧ ti etei kaae alané kelerapó.
47 Orot yait na ayu au tur nowar ebobosiyasiyar, ana itinin i iti ani’obaiyi kwana’itin.
48 Whi̧ beta̧né ama be tȩyaairaalu, tó hae fea dukuté doropóló, hae dirimó kapo fake mulóló, ai tómó be tȩtua dapó. Atéró tȩne be doakale hali tikiró wȩi asyatamo waalotei, ai be mo wisiyóló tȩneteiné tokó̧ fenipó.
48 Orot ana bar wowabinamih hub kair re kabay afe’en tutut rouw, bar wowab. Harew tit yen bar bufut rab, baise bar men iyuwiyuw, anayabin bar wowab gewas.
49 Téyaalotei, whi̧ me dené ya̧lo fo wosetutei, ya̧lo erae dere ala erénitepa, ti etei ala kaaené kelerapó. Whi̧ beta̧né ama be tȩyaairaalu, tó hae ka̧ayóló taae faréni, ha̧le ho̧ko tȩnapó. Atépa, doakale hali tikiró wȩi ayatamo waletikimó, kale be tokó̧ taae faróló, mo ti doralepó,” yalepó.
49 Baise o yait ayu au tur inowar men kubobosiyasiyar, i orot ana bar wabat en wowowab na’atube, bar tutut en wowab batabat, harew tit yen bar rabirab ana veya mar ta’imonamo ufar re, naatu nati bar re’er i mutufor tarogowan.”
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Lucas 6, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.