Lucas 20
Yesu Kerisoné So Whi̧ Tao Sere Kisi Fo Wisi (PPO) vs AAI
1 Téró, me sukamó Yesu a̧ momatere be tua̧mó Kótóné ala etérópóló so whi̧ feapaae yó matere alaró, kale mió wosetere fo wisitamo yó mótu betalepó. Tétu betepa, mo so whi̧mó momaratere whi̧rapekélé, Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapekélé, mepaae whi̧ disirapekélé, fea touyóló a̧ beterepaae walepó.
1 Veya ta Jesu in Tafaror Bar run ma sabuw i’obaiyih Tur Gewasin binan hima hinonowar, basit firis ukwarih, ofafar bai’obaiyenayah naatu regaregah ai’in bairi hina
2 Atéró wóló a̧paae duraalu, “Naao ai alarape yó̧póló, ya̧ né sóró beteraleé?” yalepó.
2 Jesu hibatiy. “Kuo anowar, a fair menane ibai iti bowabow kusisinaf? Naatu iti fair i yait it?”
3 Ti fo depa, ama atimapaae duraalu, “Ya̧lokélé dia̧paae wosetere fo beta̧ i dapa, ȩpaae tokó̧ a̧lae.
3 Jesu iyafutih eo, “Bo ayu’ubo kwa abibatiyi.
4 Jon-né wȩi tópuratere ala ó hepen bemó yae depa yalepé, mo whi̧né yae depa yaleé?” yalepó.
4 John fair i menane bai sabuw bapataito itih, God biyanane ai sabuw biyahine? Kwao anowar.”
5 Ai fo deremó, whi̧rape atimasisitei fo kȩlaaróló duraalu, “Da̧nétamo, hepen bemó yae depa yalepó depa, ti da̧paae ama dere fo wosóló kisipa tiki tiratere noatepa deé enérapó.
5 Baise sabuw hikasiy taiyuwih hitatabir hima hibabatiyih hio, “Mi’itube tanao? God biyanane tanao, boro nao, ‘Bo aisim John bibinan men kwaitumitum.’
6 Tépatei da̧né duraalu, mo whi̧né yae depa yalepó depa, ti doai wóló betó mole so whi̧né kapo duné da̧ siróló daalopó. Ti noatepae, Jonta so whi̧paae yó matere Kótóné ko̧ló whi̧ betaletei feané kisiparapó,” yalepó.
6 Naatu sabuw biyahine fair bain tana rouw tanao, iti sabuw rau’ay gagamin tema’am boro kabayamaim hinarabit, anayabin etei tibitumatum John i God ana dinab orot ta.”
7 Atétepa, atimané a̧paae duraalu, “Jon-né wȩi tópuratere ala a̧paae né yae depa yaleró, da̧ kisipanipó,” yalepó.
7 Iti na’at hio sawar, basit hiya’afut hio, “Aki men aso’ob John ana fair menane bai.”
8 Ai fo depa Yesuné duraalu, “Diaao̧ ya̧lo wosale fo tokó̧ menitepa, ti dia̧né ȩpaae wosale fokélé tokó̧ melaalo meipó,” yalepó.
8 Naatu Jesu iuwih eo, “Ayu auman au fair menane abai abowabow boro men anao kwananowar.”
9 Téró Yesuné so whi̧paae ai fo deté fóló, me i fo salekélé yalepó. “Whi̧ beta̧né ama kutó diyóló wain képi wae biliyalepó. Atéró, ai kutó mepaae whi̧rapené kaae taru, u̧lumétere o̧la sóró dotonótu betae yóló, a̧ fo̧lo sukamó me be huluapaae biti̧ felepó.
9 Naatu Jesu sabuw oroubonamaim iti na’atube eo, “Ana veya ta orot masaw bow, ana ai grape tanum naatu sabuw masaw bowayah afa tubunih hima hikaif, i ef yok bai nanawanamih in.
10 Kale o̧la u̧lumétepa sere alimó, kale kutó talené ama kutó diratere whi̧kó beta̧paae duraalu, ya̧ kutó kaae tare whi̧ beterepaae mepaae u̧lumére o̧lakó sera̧le fae yóló dotȩyalepó. Téyaletei, kutó kaae tare whi̧rapené a̧ du beteró, ha̧le fó̧póló dotȩyalepó.
10 Naatu grape hiw hi’inu’in hiyamur, basit bairut ana veya natit, orot ana akir wairafin ta iyafar eo, ‘Inan ai ro’oh hibirut ayu au nowau ta inab inan initu ana’aan, baise nan masaw bowayah himisir akirwairafin hibai hirab uman en hiyafar matabir.
11 Téró, kale dere kaae ama kutó diratere whi̧ me dotȩyalepó. Téyaletei, ai whi̧kélé atimané dóló susupuróló, haletamo ha̧le fó̧póló dotȩyalepó.
11 Naatu akir wairafin tabo iyafar maiye na tit, baise masaw bowayah hibai hirab hiu kwanikwaniy naatu hi’i’iyab uman en matabir maiye in.
12 Atéró, kale dere kaae sore dakoróló whi̧ memo dotȩyalepó. Téyaletei, ai whi̧kélé atimané du beteró samea sókó faróló, belapaae sóró taae deralepó.
12 Iban maiye ana aki wairafin baitounin iyafar na tit, baise masaw bowayah hibai hirab feher hitin hibai hitit ufun hisaroun re.
13 Téró, kale wain képi kutó talené duraalu, ‘Mió ya̧lo noa alakó yaaloé? Ya̧lo yaala sókó fóló hosaa turó mole naale beta̧ atima beterepaae dotonatepa, atimané a̧ mo wisiyóló dape sóró, ama dere fo wosaalopóló kisipatu, dotȩyalepó,’ yalepó.
13 Imaibo orot masaw matuwan eo, ‘Abisa boro anasinaf? Anotanot ayu natu ta’imon isan abiyabow aniyafar nan, saise i boro hina’itin hinakakafiy.’
14 Téyaletei, kale kutó diratere whi̧rapené a̧ wale kolóló, atimasisitei fo dokóló duraalu, ‘Aita, i kutó talené ama naalepó. Alima sinitepa, i kutóró mepaae mómu o̧la o̧latamo fea ama sao̧sóró, da̧ saaira̧alu, a̧ daalopa siépe,’ yalepó.
14 Baise orot natun iyafar na titit ana veya sabuw masaw bowayah hi’itin taiyuwih himare hiyabuna sawar hio, ‘Iti i masaw matuwan natun enan, gewasin i boro tanarab namorob, saise iti sawar boro it ninowat.’
15 Atéró, atimané a̧ kale wain képi kutó tua̧mó sóró belapaae taae deróló mo ti dalepó. Atétepa, kutó tale wóló atimapaae noa alakó eraaloé?
15 Basit orot natun hibai hirab masaw ana fur ufunane hitaiy re hi’asabun morob.’” Naatu Jesu sabuw ibatiyih eo, “Iti orot masaw matuwan nanan sabuw masaw bowayah isah boro mi’itube nasinaf?
16 Kale kutó diratere whi̧rape mo ti dóló sukunóló, ai kutó mepaae whi̧rapené kaae tawó̧póló melaalopó,” yalepó.
16 I boro sabuw nabow narouw hinamorob, naatu masaw i boro nab sabuw afa nitih hinakaif hinama.” Iti na’at eo sabuw hinonowar hio, “Iti na’at i men namatar!”
17 Téró, Yesuné kelené kiké yóló kaae taru atimapaae woseturaalu, “Kótóné fo tua̧mó,
17 Baise Jesu nuw sabuw itih sawar, basit eo, “Buk Atamaninamaim hikikirum anayabin i kwaso’ob.
18 Téyaalotei, mepaae so whi̧ de ai kapo fake tómó kotóo sóró dée nukupa, ti ama tiki turukó fóló doalé maaté yaalo ai ape. Téyaalotei, ai kale kapo dokó̧ dorowouraalu tȩiya dere so whi̧ta, mo ti derakó̧ fóló muaalo ai ape,” yalepó.
18 Imih sabuw iyab iti kabay afe’en hinare nararabih boro hina taweyaweyar, baise iti kabay i tafah nare nararabih boro hinimusumus.
19 Tétepa, Moses-né asȩre fo yó matere whi̧raperó mo so whi̧mó momaratere topo whi̧rapetamoné ama ai yale fo saleta, atimapaaetóró dapóló aimótóró tawóló daai yaletei, ai touró betere so whi̧né atimapaae me ala erao̧sóró, witepa taaralepó.
19 Ofafar bai’obaiyenayah naatu firis ukwarih hikok Jesu nati ana veya’amaim hitab hitafatum, anayabin ana oroubon eo naniyan hibaib i iuwih, baise sabuw isah hibir.
20 Atétepa, atimané Yesuné me alakó ha̧sókó fóló déró kelaai, mepaae whi̧rape mo ala dere whi̧ ao̧yóló kikiti kaae tawóló beteró̧póló, mepaae whi̧rape dotȩyalepó. Aita ha̧le mei, a̧ ha̧sókó fóló, ama i fo mo depa wosalepóló, Rom Gavman topo whi̧né naase tua̧mó mulale faai kisipa mutu yalepó.
20 Imih hin sabuw afa hitobon, hiyafarih ana itinin sabuw gewasih na’atube hina Jesu hibabatiy abitur tao na’at, saise Jew sabuw hitab Roman gawan hititin baimakiy titin isan ana ef hinuwet.
21 Atétepa, kale whi̧rapené a̧paae woseturaalu, “Yó matere whi̧-ó, naao dere foró so whi̧paae yó matere alatamota, mo dono dapó. Naao fake so whi̧ maaté taosuraalu, mo so whi̧ sisópaae erótumipó. Naaota, Kótóné tuȩ́ mole alatóró mo dono yó mótu beteretei da̧né kisiparapó.
21 Basit iti oro’orot hina Jesu hibatiy, “Bai’obaiyenayan aki aso’ob abisa o sabuw kubi’obaiyih i tur anababatun naatu ana efamaim kuo, naatu o i men sabuw ufuhine ku’i’itinimih, baise o i anababatun God ana efamaim sabuw kubi’obaiyih.
22 Ti da̧né takis moni Sisapaae materetei-a, donorépe meié?” yalepó.
22 Imih kuo anowar, Rome Ana Aiwob isan kabay tabibaiyan i ata ofafar ta’a’astu’ub ai en?”
23 — ausente —
23 Baise Jesu hai baifuwen itin, naatu iuwih eo,
24 — ausente —
24 “Kabay kwabai kwana kwai’obaiyu aitin.” Naatu kabay hibai hitin basit ibatiyih, “Iti kabay wanawanan i yait ana yumat naatu wabin tema’am?” Hiya’afut hio, “Caesar.”
25 Ti fo depa, atimané duraalu, “Sisanépó,” yalepó. Tétepa ama duraalu, “ Sisané o̧lapa, ti Sisapaae melae. Kótóné o̧la ti Kótópaae melae,” yalepó.
25 Jesu iuwih eo, “Caesar nowan Caesar kwanitin naatu God nowan God kwanitin.”
26 Atéró, Yesu so whi̧ feané keletómó me alakó ha̧sókó fuléró kelaai su̧ saletei, a̧ ha̧sókókélé feni, ama atimapaae fesaayóló dere fomó, atima hokomó sókó furaalu fokélé tekini, siratei du betalepó.
26 Fatumin isan hai tur hibogaigiwas hina hibikubibiruw sabuw nahimaim iyafutih gewas hai kasiy ra’at, naatu men abisa hisinaf.
27 Mepaae suka̧le so whi̧ kepaayaalo meipó, du betere Sadyusi fakekó mepaae whi̧rapetamo Yesupaae wosetere fo yaai walepó.
27 Nati’imaim Sadducee orot afa morob ufunamaim yawas maiye isan men tibitumatum i hina Jesu hibatiy,
28 Atéró duraalu, “Yó matere whi̧-ó, whi̧ beta̧ so dokaletei, naale senaalekélé deni ha̧le sinitepa, noma me whi̧né ai so wulia dokóló naale detepa, ti ai naale noma suka̧le whi̧ betale sirimó beteró̧póló yae fo Moses-né asȩmó da̧paae erapó,” yalepó.
28 “Bai’obaiyenayan, Moses ofafar ta aki isai iti na’atube kirum, orot natabin nama’am aurin kek en namorob, kwafur i boro nati tain ni’awan, saise kek hinatufuw orot murubin efanin.
29 “Take wȩikeró nomarape beterepó. Atéró bitu, topo whi̧ so dokaletei, ai sotamo naale deni, a̧ ha̧le sinalepó.
29 Imih, marasika orot ain uf nah etei seven hima’am, basit orot ain tabin naatu aurin kek en morob.
30 Atéró sukutepa, kale so wulia noma me whi̧némo dokalemó, ai whi̧kélé naale deni, ha̧le suka̧lepó.
30 Naatu orot ufunamaim tuwah ana kwafur i’awan, i auman kek en morob.
31 — ausente —
31 Naatu orot baitounin kwafur i’awan, kek en morob naatu orot ufi’uf kwafur hibi’awan kek en etei himorob in sawar.
32 — ausente —
32 Basit uftoro’ot kwafur babin morob.
33 Atéró, wȩikeró whi̧rapené dokale so take kepaayóló wale sukamó, mé whi̧né dokaaloé?” yalepó.
33 Imih morobone hinayawas maiye hinamimisir ana veya, iti babin boro yait ni’awan, anayabin orot ain uf nah seven etei iti babin ta’imon hi’awan?”
34 Ti fo depa Yesuné atimapaae duraalu, “Mió i alimó bitu, whi̧ so dokóo, so whi̧tamo fóo, du beterapó.
34 Jesu iyafutih eo, “Orot babin iti tafaramamaim tema’am ana veya i tetatabin.
35 Tétu betepatei, suka̧le so whi̧ momó kepaayóló betaaire alimó atéró whi̧ so dokotere alakélé, so whi̧tamo beteratere alakélé, sinitere alakélé ini, hepen bemó betere ensel kaae betaalo ai ape.
35 Baise sabuw iyab gewasih nati efan gewasinamaim ma isan hirurubih naatu morobone misir maiye isan hirurubinih i morobone hinamimisir maiye boro men hinatabin.
36 Téturaalu, atima kepaaró betere naale senaale ereteiné Kótóné ama naale senaaletóró betaalopó.
36 I boro tounamatar na’atube hinama naatu men hinamorob. Nati sabuw i God natunatun na’atube hinama, anayabin morobone himisir maiye.
37 Ni sesaapemó duku betere si mi dolomó yale fo Moses-né asȩrapó. A̧ta, Abraham, Aisak, Jekop-sépi fea tȩteróló kaae tare Kótó beterapó. Atére foné suka̧le so whi̧ aluni, kepaayóló beterapóló, ha̧keamó yó matapó.
37 Moses bebeyan ebi’obaiyit i turobe, morobone boro hinamisir maiye anayabin buk wanawanan wairaf toto’ab isan kirum. Nati’imaim Moses Regah isan eo, ‘O i Abraham ana God, Isaac ana God, naatu Jacob ana God.’
38 Ti a̧ta, suka̧le so whi̧ maaté tȩteróló kaae tanitei, mo betere so whi̧kélé tȩteróló kaae tare Kótó beterapó. Ti noatepae, suka̧le so whi̧kélé, betere so whi̧kélé, fea amatóró beteró beterapó,” yalepó.
38 Imih iti God i ma’ama wanatowan ana God, men murubih hai Godamih. Sabuw iyab i wanawananamaim tema’am i yawasih.”
39 Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rape mepaaené a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Yó matere whi̧-ó! naao dere fota, mo dono dapó,” yalepó.
39 Ofafar bai’obaiyenayah afa nati’imaim hima hinonowar himisir hio, “Anababatun turamaim iyafutih bai’obaiyenayan!”
40 Téyaletei, ama ai yale foné atima haleturaalu, whi̧ beta̧nékélé a̧paae me wosetere fo inipó.
40 Nati ufunamaim men yait ta baibat afa bow na Jesu ibatiyimih.
41 Téró, Yesuné atimapaae duraalu, “Kótóné so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Kerisota, Depit-né naalepó du betere-a noa fo betené de?
41 Imaibo Jesu ibatiyih eo, “Aisim sabuw teo Roubinenayan orot i boro aiwob orot David ana rara’ane natufuw?
42 — ausente —
42 Anayabin David akisin iti na’atube eorereb Buk Atamanin wabin Psalm imaim kirum,
43 — ausente —
43 Ina ma’am ayu boro a rakit sabuw
44 Ti Depit-né a̧ tȩteróló kaae tare Tale-ó du betaleteimo, ama naalepó, fo neteró yaleé?” yalepó.
44 David Roubinenayan orot isan i ana Regah rouw eo, naatu mi’itube’emih Roubinenayan i boro David ana rara’ane nan natufuw?”
45 Téró, aimó betó mole so whi̧ feané ama yó mótu betere fo wosetu betepatei, Yesu a̧ ama yó matere whi̧rape daalepaae fetée fóló duraalu, “Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapené dere alané dia̧ dorao̧sóró mo wisiyóló kaae tawae.
45 Jesu eo sabuw hima hinonowar auman, ana bai’ufununayah iuwih eo,
46 Ti atimata, so whi̧ feané doasi whi̧-ó yóló, dukiratere koko̧mó so whi̧ fea toura̧leta dere tikipaae faairaalu, mo fo̧loi kuti wisimaaté deróló fua yóo, Kótóné fo wosetere be dolopaae fukélé, mo wisi tikimótóró betaai hȩkese dua yóo, o̧la detere sukamókélé, topo whi̧rape bitua betere tikimó, betaai ekȩle yóo, dua dapó.
46 “Mata to niwa’an Ofafar Bai’obaiyenayah hinanan kwanahaiwih, anayabin i hai kok faifuw manih hina’osen hinabat hinaremor, ahar hai efanamaim sabuw hina’itih hai merar hinay hinakakafiyih, naatu Kou’ay Bar wanawanan efan gewasih hinabow hinamare hinama, na’atube hiyuw ana veya efan gewasih hinabow saise sabuw hai merar hinay.
47 Téturaalu, kale wulia sorapekélé dilikó̧ló atimané o̧la o̧la fea o̧lémi sóo, moma duraalukélé, so whi̧né dukiratere koko̧mó fo̧lo si̧yóló yóo, dua dapó. Take kemetere sukamó atétere whi̧rapené saaire kwiata, mepaae so whi̧né saaire sekȩ bosenóló, mo doasi saalo ai ape,” yalepó.
47 Kwafur baibin hai sawar boro asir hinabow kwanekwan, yoyoban manimanih hinayoyoban, nati sabuw hai baimakiy i boro kakafin anababatun hinab.”
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Lucas 20, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.