Lucas 19
Yesu Kerisoné So Whi̧ Tao Sere Kisi Fo Wisi (PPO) vs AAI
1 Atéró, Yesu a̧ Jeriko be huluamó sókó fóló, ai be belamó fu betalepó.
1 Jesu na Jericho tit naatu nati bar merar wanawanan remor inan,
2 Téyalemó, takis moni siré kotere whi̧rapené doasi topo whi̧ Sakius beterepó. A̧ta, fea o̧la o̧lané néli whi̧pó.
2 basit nati’imaim orot totobuyoy wairafin wabin Zakias, kabay o’onayah hai orot ukwarin ma’am tit.
3 Ama kisipané Yesu deró kelaai dapóló felemó, aimó mo ha̧le o̧la kaae so whi̧ touróló daae moleteiné, Sakius a̧ ha̧lekeruraalu Yesu wisiyóló kilinipó.
3 Kok kwanekwan Jesu ana yumat ta’itin, baise i orot kabumin sabuw rou’ay gagamin na’in nan hisumisum i men karam boro Jesu ta’itin.
4 Atépa, kale whi̧ a̧pi sururu yóló fóló, Yesu tu̧mó wale kelaai, beta̧ nose kaae ni siki doló holóló kaae tawóló beterepó.
4 Naatu sabuw aunah i’iyon nunuw in ai sycamore afe’en yen mare ma Jesu nan ta’itinimih, anayabin Jesu ef nati’iwat inan.
5 Atépa, Yesu a̧ ni betemó sókó fóló ai ni sikipaae kele horalemó Sakius daapa kolóló duraalu, “Sakius-ó, mió ȩ ya̧tamo naao bemó betaai kisipa mutapa, ya̧ mo hapale dere ape,” yalepó.
5 Baise Jesu na nati ai anamaim titit ana veya an kutan bat, naatu ai afe’en nuw ra’at eo, “Zakias saise kura’iy, anayabin ayu akokok boun o abaremaim airit tanama.” Jesus Zachaeus ai afe’en ma’am isan eafa’af ra’at|alt="Jesus talking to Zachaeus in tree" src="CN01776B.TIF" size="col" loc="Luk 19.5" copy="©1978 David C. Cook Publishing Co." ref="19.5"
6 Atétepa, a̧ hapale téti dorowóló, hȩkesetamo Yesu dape sóró ama bepaae felepó.
6 Zakias matan kabiy kayam rena haw tit, kawasa auman Jesu ana merar yi
7 Atétepa, ai daae mole so whi̧ feané Yesu Sakius-né bepaae fupa kolóló, atimasisi kikiti eróló duraalu, “A̧ta dowi ala du betere whi̧tamotei, betaai ai fele ape,” yalepó.
7 Sabuw etei’imak hi’i’itin men hiyasisir naatu higam hio, “Iti orot i bowabow kakafin wairafin ana nanawan orotomih matar hairi tenan ana bar.”
8 Téyaletei, kale Sakius a̧ turukó holóló Talepaae duraalu, “Tale-ó, mióta, ya̧lo i mole o̧la o̧larape bukóló, mepaae yolealere so whi̧mó melóo, ya̧lotamo so whi̧ dilikó̧ló mepaae monikó simó ti dou̧ró félimó tómó beleróló tokó̧ melóo, yaai dapó,” yalepó.
8 Zakias misir eo, “Regah ayu i boro au sawar founafoun ana kuru’um turin yababan wairafih anitih, naatu sabuw iyab aifufuwih hai sawar abowabow boro hai sawar tafanamaim matah kwakwafe’en auman anaya’abar anitih.”
9 Ai fo depa Yesuné a̧paae duraalu, “Kótóné so whi̧ aluyao̧sóró tao sere ala mió i bepaae walepó. Ti noatepae, i whi̧ a̧kélé Abraham-né naaletóró beterapó.
9 Jesu misir Zakias iu, “Boun iti baremaim God ana yawas natit orot ebiyawasi, anayabin iti orot auman i Abraham uwan ta.
10 Ti Whi̧né Naalema a̧ waleteita, aluyale so whi̧ kekó̧ló tao saairaalu, walepó,” yalepó.
10 Orot Natun i sabuw iyab hikasiy tema’am nuwihih bow naatu baiyawasih isan na.”
11 Atéró, ama ai du betere fo wosetu betepatei, a̧ Jerusalem be hulua felekepaae sókó waleteiné Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala so whi̧né kisipané mo felekemó sókó waaitere nisi du betalepó. Atétepa ama du betere fotamo touróló, atimapaae i fo salekélé yalepó.
11 Jesu na Jerusalem tit biyubin auman, sabuw abisa Jesu eo hinowar hinan hinotanot i God ana aiwob iti boro’omo tatit ana naniyanabe, baise Jesu i kofan maiye oroubonamaim iuwih eo,
12 Atéró ama duraalu, “Hae kwia fea tȩteróló kaae tare topo whi̧rapené fake whi̧ beta̧ topo whi̧ sóró beteratepa momó fesaae wóló, hae kwia ama tȩteróló kaae tawaai dapóló, a̧ felepó.
12 “Ana veya ta orot gagamin tafaram ta’amaim roubinin aiwob baitin, imaibo matabir maiye isan in tafaram ta ef yok na’in imaim tit.
13 A̧ atéró faairaalu, ama kutó diratere naasetamo whi̧rapepaae ape yóló duraalu, ‘Ya̧lo i matere moniné mepaae kutó diraté fóló, tómó beleróló sóró muló betepa, momó fesaae wou kelaalopóló,’ a̧ felepó.
13 Baise na isan bobobunabuna ana veya, ana akirwairafih etei 10 e’af hina gold taita’imon faramih naatu iuwih. ‘Kabay iti abit kwanab, imaim kwanama kwanabowabow ayu ana matabir.’
14 Téyaletei, ama be whi̧ so whi̧né ai sekȩ́né atima tȩteróló kaae tawao̧sóró kisipa mutu, ‘Kale doasi topo whi̧paae ene fó̧póló, atimakó mepaae whi̧rape a̧ fi ki̧lipaae dotȩyalepó.’
14 Baise i taiyuwin ana tafaram sabuw hifa’ifai naatu men hikok nati orot ti’aiwob, imih sabuw hiyafarih hin hitit hio, ‘Aki men akokok iti orot aki isai ni’aiwob.’
15 Até yaletei, doasiné kale whi̧paae naaotóró tȩteróló kaae tawaasepóló, ya̧ sóró beteratapa fae depa, a̧ bepaae fesaae walepó. Téró, ama kutó diratere whi̧rapepaae melale moniné mepaae kutó diróló, tómó beleróló meteró saleró kelaaipa, dapesene fae yóló, whi̧rape dotȩyalepó.
15 Baise nati orot aiwob hitin naatu matabir na ana bar tit. Imaibo ana akirwairafih iyab kabay bitih hina hitit ibatiyih, kok taso’ob, kabay itih hibowabow baibi’ab tafan hiya’abar hibow.
16 Atétepa, ama moni melale whi̧rapekó beta̧ whi̧ folosóró wóló duraalu, ‘Doa whi̧-ó, take naao ȩpaae beta̧ melale moni bosenóló, mo dekéró sóró muló beterapó,’ yalepó.
16 Orot ta wan run eo, “Regah ayu au kabay itu ama abowabow tafan i ten hiya’abar abai.’
17 Ti fo depa, kale topo whi̧né duraalu, ‘Ya̧lo kutó diratere whi̧ wisi-ó, naao ai ere ala mo wisirapó. Ti noatepae, ya̧lo mo sawatamo melale o̧la naao mo wisiyóló kaae tawirapa, naasetamo be huluakélé naaotóró tȩteróló kaae tawaasepe,’ yalepó.
17 Ana regah eo, ‘O i bowayan orot gewas, au bowabow kikimin abit ikaif gewas, imih bar merar etei ten abit inakaifen.’
18 Kale dere kaae whi̧ me wóló duraalu, ‘Doa whi̧-ó, naaota ȩpaae moni beta̧ melaletei, ya̧lo mepaae kutó dité fóló, naao melale moni tómó beleróló aporó sóró muló beterapó,’ yalepó.
18 Orot bairou’abin run eo, ‘Regah ayu kabay itu ama abowabow tafan etei five aya’abar abai.’
19 Ti fo depa, ama topo whi̧né tokó̧ mótu duraalu, ‘Aporó be huluarape naao tȩteróló kaae tawaasepóló, ya̧lo ya̧ sóró beteratapó,’ yalepó.
19 Naatu ana orot ukwarin iyasisir eo, ‘O i bar merar etei five abit inakaifen.’
20 Téró kale dere kaae, ama kutó dirale whi̧ me wóló duraalu, ‘Doa whi̧-ó, naao kale melale monita, ya̧lo me kutókélé dini, kuti kwiané bopeyóló mulaletei, i sóró wale ape.
20 Naatu orot baitounin run eo, ‘Regah a kabay ibitu i abai an koukufet wanawanan asum ai boun inu’in iti abai ana abit maiye.
21 Ti noatepae, ya̧ta mo kekepai whi̧ bitu, mené o̧latei naao sóo, me whi̧né biliyale o̧la naao bukóló, kwiapaae ya̧ sóo dua dapó. Atétere ala ya̧lo tuȩ́ruraalu, ȩ witepa naao yae yale ala inipó,’ yalepó.
21 Ayu o isa abir, anayabin o a tur fokarin, turanah arih o aribe asir kubowabow kwanekwan, naatu turanah hai masaw o kubobobe asir kufafour kwanekwan.’
22 Ti fo depa ama topo whi̧né a̧paae duraalu, ‘Ya̧ta, kutó diratere whi̧ dowipó. Ya̧tamo fo tokó̧ló ya̧ só deraaitere ala ti naao dere fonétei ya̧ ai só deretere ape.
22 Regah misir iu, ‘O i bowayan orot kakaf nokonokow! Nati a tur i’o’omaim boro natatabir nafatumi! O iso’ob ayu i au tur fokarin, sabuw hai sawar abowabow kwanekwan, naatu hai masaw ayu abobobe afafour.
23 Ti naao atei kaae kisipa mulutei, ȩ fesaae wouraalu hu̧róló só̧póló moni mulatere tikipaae mulale fole noatepa yaleé?’ yalepó.
23 Gewasin au kabay banikamaim itayai tabowabow amatabir anan saise tafan hitaya’abar atab.’
24 Téró, kale topo whi̧né aimó daae mole whi̧rapepaae duraalu, ‘Ama ai tare moni fasóló naase tamo moni tare whi̧paae melae,’ yalepó.
24 Naatu tatabir sabuw nati’imaim hibatabat iuwih, ‘Iti orot uman kabay gold kwabosair kwabai kwan akir wairafin kabay etei ten bowabow i kwaitin.
25 Ai fo depa, atimané kale topo whi̧paae duraalu, ‘Doa whi̧-ó, ai whi̧ta naase tamo moni taketi sóró tarapó,’ yalepó.
25 Baise hitatabir hio, ‘Regah nati orot i ana kabay etei ten bowaka.’
26 Ti fo depa ama duraalu, ‘Ya̧lo dia̧paae i dere ape. Mepaae o̧la o̧la hu̧róló mole whi̧paae ti mo dekéró beleróló melaalo ai ape. Téyaalotei, mepaae whi̧ de o̧la o̧la sawa téti mupa, ti ai o̧la fasó saalo ai ape.
26 Iyafutih eo, ‘A tur ao’owen, sabuw iyab umah i’e’etaw sawar moumurih tebowabow boro tafan hinaya’abar nab, baise sabuw iyab umah nutanub tema’am aurin boro sawar en, naatu abisa kikimin nati biyahimaim tema’am boro hinabosairen.
27 Téyaalotei, mepaae ya̧lo tȩteróló kaae tare ao̧mó betere hó̧róló bóe dele whi̧rapeta, ipaae dapesó wóló, mo ti sinó̧póló dae,’” yalepó.
27 Naatu boun i akokok sabuw iyab ayu bai’aiwob isan men hikokok kwabow kwana iti nou’umaim kwarouw temorob.”
28 Téró Yesuné i fo yóló kemetepa, atima Jerusalem be huluapaae furaalu, ama a̧lisó felepó.
28 Iti na’at eo ufunamaim sabuw au nah i’iyon, wan au Jerusalem yen in.
29 Atéró, a̧ Betpas beró Betani betamopaae sókó faai fu betalepó. Ai be hulua tamo felekemó Olip dupó du betere tiki erapó.
29 Yen na tafaram Bethage naatu Bethany hairi sisibihimaim tit, Olive Oyaw an, basit ana bai’ufununayah orot rou’ab eobaimanih naatu wan iyafarih
30 Aimó ama yó matere whi̧ tamo dotonaai atimaamopaae duraalu, “U bepaae diaamopi fae. Ai bemó sókó fóló kelenalemó, whi̧kélé betóló kunire teó donki hupu duló betaalopó. Téyaalopa, ai hupu taayóló ipaae dapesó ape.
30 eo, “Kwanan bar merar ta nati namaim kwanatit naatu kwanarur auman donkey boubun hi’utan ebatabat boro kwana’itih, nati donkey i men yait ta bai afe’en yen remoramih. Kwana rufam kwanab kwan iti kwanatit.
31 Atéró taanalemótamo, whi̧ mené diaamopaae woseturaalu, ‘Ai neyaai de?’ depa, ti i fo yae. ‘Momó dapesó waaitei, Talené ama diyaaire kutó mupa sóró ape yale tikimó sóró fulapó yae,’” yalepó.
31 Naatu orot ta nati’imaim na’iti nibatiy nao, ‘Aisim kwarurufam?’ ana tur kwana’owen, ‘Ai Regah ekokok.’”
32 Atéró dotonatepa fóló kelalemó, atimaamopaae yale fotórómo epa kelalepó.
32 Orot hairi hiremor hin, sawar abisa Jesu eo na’atube etei isah himatar.
33 Atépa, atimaamo kale donki hupu halika teraatu betalemó, hupu talerape wóló atimaamopaae woseturaalu, “Ai hupu teraatu betere-a noayaai de?” yalepó.
33 Hina hitit donkey boubun hirurufam, ana matuwan itih naatu ibatiyih, “Aisim au donkey kwarurufam?”
34 Ti fo depa atimaamoné duraalu, “Ita Talené ama diyaaire kutó mupa, sera̧le fae yale tikimó sóró fulapó,” yalepó.
34 Hiya’afut hio, “Ai Regah ekokok.”
35 Atéró, Yesu beterepaae dapesó wóló daaló bitu, atimaamoné deró betere fo̧loi kutirape sorokóló, Yesu a̧ hupuné sisó tómó beteró̧póló, whamenalepó.
35 Basit ihamiyih hirufam hibai hin Jesu biyan hitit, naatu hai biya baibiyon tafah hibosaisiren donkey tafan hiyabar uman hibai yen tafan mare.
36 Atéró a̧ ai hupu tómó betóló wapa, so whi̧ folosóró furaalu, atimané deró betere kutirape sorokóló tu̧mó whamenaté felepó.
36 Sabuw hai faifuw tafah hibosaisiren ef yan hiyabar tafanamaim remor in.
37 Atéró, a̧ Jerusalem be huluapaae felekemó sókó faairaalu, Olip du sokore ao̧paae doropole tu̧mó sókó derepelepó. Aimó, ama yó matere so whi̧ mo feané Kótóné kae kae kelemei alarape eratepa kelaleteiné atima hȩkesené sukuturaalu, fo fakeyóló Kótóné doi hale sóró horaai kaae salepó.
37 Na Jerusalem tit biyubin auman, ef ta Olive Oyaw na’at re inan i awanamaim hitit naatu ana bai’ufununayah sabuw moumurih na’in Jesu ina’inan iwa’an hi’itah isan fanah sib God ana merar hiyi hibora’ara’ah hio.
38 “Mió Talené doimó wale doasi topo whi̧ wisi-ó, Kótóné ya̧ wisiró̧póló yae!”
38 “God ata aiwob nigegewasin, Regah wabinamaim nan, tufuw maramaim nama naatu God auyomtoro’ot isan fair nama!”
39 Tétepa, ai so whi̧ kuamó betó mole Farisi whi̧rapené Yesupaae duraalu, “Naao yó matere whi̧rapepaae taalae yóló, foné sae,” yalepó.
39 Pharisee afa nati rou’ay wanawanamaim Jesu hiu, “Bai’obaiyenayah, a bai’ufununayah kukwararih awah tefot.”
40 Ti fo depa ama atimapaae duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Atimatamo fo ini dua betepa, ti tu̧mó ai daae mole kaporapenétei doasi fo fake yaalo ai ape,” yalepó.
40 Baise Jesu iyafutih eo, “I ana’uwih awah nafot, kabay iti ti’inu’in boro fanah nasib God hinabora’ara’ah.”
41 Atéró, Yesu a̧ Jerusalem be huluapaae felekemó sókó faai fu bitu, ai doasi be hulua tua̧paae kese deralemó, mo ko̧lei ala epa, a̧ doasi wole yalepó.
41 Jesu na Jerusalem tit iyubin nuw bar hiwowab batabat i’itin ana veya ana yababan ra’at rerey eo,
42 Atéró woleyóló duraalu, “Hosaa muni deyóló dua betaaire ala mió i be dȩmótóró dia̧ beterepaae walapóló, kisipa ua̧sóró ti mo wisi ua̧pó. Téua̧tei, ai ala yaaire be dȩ kemeyaleteiné mió diaao̧ kelené kelao̧sóró, kinó beterapó.
42 “Tufuwamaim ma isan ana ef iti boun enan akisin itaso’ob. Baise boro men ina’itin, anayabin mata hibofafar.
43 Téretei, nalo me be dȩmó kale bóe whi̧rape atima naao bepaae dorowaairaalu, be bopéró betere tipimó hae ka̧ayóló mulaté holóló, naao be bopéró betaalopó.
43 Mar boro enan a rakit sabuw boro roun roun hina’ar bebera’uh a ef hinarufut, run tit isan boro nafokar,
44 Atére tómó atima daane holóló, dia̧kélé diaao̧ naale senaalekélé tao sóró haemó hairaalo ai ape. Kane fake me tómó beleretei, atéró muló̧póló taalaalomeipó. Ti noatepae, Tale Kótóné dia̧ tao saai wale be dȩ diaao̧ kisipani, hó̧raleteinépó,” yalepó.
44 hinabat hinayuw hinarab, hinagurus, natunatun wanawanamaim tema’am etei boro hinarouw hinamorob. kabay iti etei boro hinarab hinagurus nasawar, boro men ta hinihamiy ana efanamaim na’inumih, anayabin God ana sabuw baiyawasihimih nan o men i’inanimih!”
45 Téró, a̧ momatere be bolaare tipi tua̧paae sókó holalemó, whi̧rapené o̧la o̧la dotonóló dupu du betepa fó̧póló dóló ho̧konalepó.
45 Jesu na Tafaror Bar wanawanan run, ana was efanamaim sabuw sawar hiya hima hitotobon itih naatu nunih ufun hitit.
46 Atéró, ama atimapaae duraalu, “Ya̧lo beta, moma maaté yaai tȩnapóló asȩmó epatei, diaao̧ ai du betere alané o̧lémi whi̧ betere be ao̧rótu beterapó,” yalepó.
46 Iuwih eo, “Buk Atamaninamaim God iti na’atube eo hikirum, ‘Ayu au Bar i yoyoban ana bar, baise kwa kwabai kwabotabir na bainowan hai wawa’ir watu matar!’”
47 Atéró momatere bemó, betere doko̧ fea ama fo yó maleta du betalepó. Tétu betepatei, so whi̧mó momaratere topo whi̧rapekélé, Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapekélé, so whi̧ kaae tare mepaae whi̧ disirapekélé, fea touyóló, Yesu daaire tu̧ kekitu betalepó.
47 Nati’imaim Jesu mar etei Tafaror Baremaim ma sabuw i’obaibiyih. Baise firis ukwarih, Ofafar Bai’obaiyenayah, naatu sabuw hai ukwarih hikok kwanekwan i mi’itube hitarab temorob.
48 Téyaletei, atimané a̧ daaire tu̧ me kilinipó. Ti noatepae, yó matere fo so whi̧né wosóló, hosaamó su betaleteiné a̧ daaire tu̧kélé kilinipó.
48 Baise ef hinunuwet men ta hitita’urimih, anayabin sabuw etei’imak i Jesu ana tur akisin hinonowar naatu men hikok boro tur ta hitasa’ir.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Lucas 19, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.