1 Coríntios 1
Yesu Kerisoné So Whi̧ Tao Sere Kisi Fo Wisi (PPO) vs AAI
1 Kótóné mole kisipa sya furaalu, Yesu Kerisoné ama fo yó male fó̧póló, ȩ aposel whi̧ sóró beteraai, Talené a̧ beterepaae ape yale whi̧ Pol-né dapó. Da̧né no Sostenes da̧mo wusuró bituraalu i dere ape.
1 Ayu Paul God ana kokomaim eafu atit Keriso Jesu ana Tur abarayan amatar taituwa Sosthenes airi.
2 Ya̧lo i dere asȩta, Korin be huluamó Yesu Kerisoné sameané fokóló kae beteróló, Kótóné touró betere so whi̧ dia̧paae dapó. Dia̧ atéró beteraleteita dowi ala ini, ama mo kae ala beta̧ erótu beteró̧póló, a̧ beterepaae ape yalepó. Aita, dia̧ maaté mei, hae kwia doko̧ feamó betó mole so whi̧kélé Yesu Kerisopaae tao sae du betere so whi̧ dia̧ ere kaaetóró erapó. Ti ai sekȩ́ a̧ta, da̧kélé atimakélé fea tȩteróló kaae tare Talepó.
2 God ana Ekaleisia nati Corinth wanawanamaim kwama’am, iyabowat afa’af kwabai kwatit Keriso Jesu wanawananamaim kusouwi God ana sabuw kakafiyih kwamatar kwama’am, naatu sabuw efan tata’amaim iyabowat it bairit taikofan ata Regah Jesu Keriso wabinamaim tao takwakwafir auman.
3 Da̧né Aya Kótóró da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Yesu Kerisotamo tua̧mó kaaróló wale hamokoróló ha̧le tao sere alaró hosaa muni deyóló mo dua betere alatamo, dia̧ tua̧paae eró̧póló yae.
3 Manaw kabeber, tufuw, Tamat Godane naatu ata Regah Jesu Keriso’one kwa etei isa nama.
4 Ti dia̧ta, da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Yesu Keriso tua̧mó betepa, Kótóné hamokoróló ha̧le tao su betereteimó betere doko̧ Kótópaae ya̧lo mo kée du beterapó.
4 Ayu mar etei kwa isa God merarayow abitin, anayabin Keriso Jesu wanawananamaim God manaw kabeber bit isan.
5 Ti noatepae, dia̧ a̧ tua̧mó bitu kaekae ala eró̧póló, ama fo yó matere alaró ai fo bete mo diriyóló kisipatere alatamo Kótóné dia̧ mo su̧ró beterapó.
5 Naatu i wanawananamaim kwa i kwana ef tata’ane totobuyoy wairaf kwamatar, a turamaim naatu not rerekabamaim sawar etei kwaso’ob.
6 Ti aita ha̧le meipó. Da̧né dia̧paae Yesu Kerisoné ama yale ala i ape yóló yó matere fo diaao̧ wosaleteiné, Talené dia̧ tua̧mó mo ala eró betepa kilituraalu, ita mo bete mole fopóló kisipa mualepó.
6 Anayabin ayu Keriso isan ao’orereb i kwa wanawanamaim matar ebiturobe.
7 Atéreteiné, da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Yesu Keriso ha̧keamó wale kelaai dapóló, dia̧ ketekȩ buóló kaae taté fu beterapó. Téturaalu, Talené ala eraairetei ya̧ya̧ni, kae kae ala fea eró̧póló Dȩi Kepe Wisiné ha̧le matere ala dia̧ tua̧paae mo su̧ró beterapó.
7 Isan imih kwa ata Regah Jesu Keriso na bairerereb isan kwama kwakakaif wanawanan, men kafa’imo ayub ana baigegewasin ta kwasasa’irimih.
8 Atépa, da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Yesu Keriso wale sukamó, dia̧ me alakélé munire so whi̧ beteró̧póló amatei dia̧ fotoko̧ bulaté fóló kemene fole kwiapaae sókó faalo ai ape.
8 Naatu God boro nabototofari kwanan ana yomanin, saise ata Regah Jesu Keriso nanan ana Veya’amaim kwa boro aur ubar en na’iti.
9 Kótóné dia̧ró ama Naale Yesu Kerisotamo fulumu yóló beta̧ kisipa muóló beteró̧póló, a̧ beterepaae ape yalepó. Atéyale Kótóné ama eraalopó dere ala fea ha̧sókó feni, motóró dokonóló erótua dapó.
9 God Natun ata Regah Jesu Keriso ana baita’ayomaim bairi run isan ea’afi i kwanitumitum.
10 Norape-ó, ya̧lo dia̧paae i dere fota da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Yesu Keriso tua̧mó bitu, dia̧ fake terekeni beta̧ kisipa muóló mo beta̧ alatóró du beteró̧póló, ama doimó ya̧lo dia̧ tao su ma fo i dere ape.
10 Ata Regah Jesu Keriso ana roubabaruwen fair tafanamaim ayu abifefeyani taitu, abisa isan kwao’o etei kwanibasit, saise kwa wanawanamaim kouseb boro men nama, a not tutufin etei ta’imon namatar kwanama.
11 Ya̧lo no nerape-ó, dia̧sisi arale sóró fake teketu beterapó dere fo mepaae Koloené be whi̧né ene wapa wosalepó.
11 Taitu, ayu i Chloe tain tuwan afa hina, kwa wanawananamaim kwama kwabigamigam isan hio anowar.
12 Ya̧lo dere foné bete i ape. Dia̧kó mené duraalu, ȩta Pol-né yó matere fo sya fulapó, mené du Apolos sya fulapó, mené du Sipas (Pita) sya fulapó, mené du so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Keriso sya fulapó, du betere fo ya̧lo wosalepó.
12 Ayu boro iti na’atube anao, kwa ta’ita’imon a tur ta ta kwao, o ta kuo, “Ayu i Paul abi’ufunun,” ta kuo, “Ayu Apollos abi’ufunun,” ta kuo, “Ayu Peter abi’ufunun,” naatu ta kuo, “Ayu i Keriso abi’ufunun.”
13 Diaao̧ ai du betere ala-a, da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Keriso terekeyóló kae kae fake betere? Dia̧ tao saai Pol filipaa ni tómó olerale? Dia̧ wȩi tópuraletei-a, Pol-né fake so whi̧ beteraai yaleé? Mo mei ai ape!
13 Keriso i kwatarsisib in kau’ay nanabin matar. Iban Paul onaf afe’en kwa isa morob? Ai Paul bai’ufnuninamih bapataito kwabai?
14 Dia̧ mepaae so whi̧ wȩi tópuratere ala ya̧lo ini, Krispas-ró Kaius-tamo beta̧ tópuraleteiné mo kée fo du beterapó.
14 Ayu God ana merar ayiy kwa men ta bapataito aitimih, Krisipas naatu Gaius hairi’imo,
15 Ya̧lo mo kée dere fo bete i ape. Dia̧ mepaae whi̧né duraalu, ȩta Pol-né doimó wȩi tópualepó dere fo yaaire tu̧ munéni yaleteiné dapó.
15 imih men yait ta boro inao, ayu i Paul wabinamaim bapataito abai abi’ufunun.
16 Kisipa keteyale fo me i ape. Stepanas-ró ama fake so whi̧tamo beta̧ ya̧lo wȩi tópuraletei, mepaae so whi̧ ya̧lo tópurénipóló kisipa mutapó.
16 (Boro’obo anot Stephanas aawan ana nibur bairi bapataito aitih, baise anotanot men yait ta bapataito aitinimih.)
17 Ti noatepae, da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Kerisoné ȩ dotonaleteita, so whi̧ wȩi tópuró̧póló ini, so whi̧ feapaae ama fo wisi yó meló̧póló yalepó. Ai fota, mo whi̧né mole fosó fosói kisipané yó mótumipó. Ti noa ala yao̧sóró meipó. Mo whi̧né kisipané fosó fosóyóló yó matere foné, da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Keriso a̧ filipaa ni tómó sukó̧ló da̧ tao sale foné bole doasi fotoko̧ alurao̧sóró dapó.
17 Anayabin Keriso i men bapataito isan iyafaru’umih, baise tur gewasin binan isan iyafaru, naatu men orot babin maiyow hai tur naatu hai notamaim ana’omih, nati na’atube ana’orerereb Keriso onaf afe’en momorob tur gewasin ana fair boro yabin en namatar.
18 Ti noatepae, sukó̧ló mo ti aluyaaire so whi̧rapené ni tómó suka̧lepó dere fo woseturaalu, bete muni ha̧le ho̧ko fo nisi du beterapó. Tépatei, aluyao̧sóró tao sere so whi̧ da̧néta, Kótóné ai fo doasi fotoko̧ bulapóló kisipa mutu beterapó.
18 Anayabin onaf ana tur sabuw kasikasiyih isah i yabin en, baise iyabowat tayayawas isat i God ana fair
19 Ti noatepae, i fo asȩyóló muló beterapó.
19 Buk Atamaninamaim eo na’atube:
20 Da̧ tao saai fosó fosói kisipa mole whi̧-a, de betere? Skul yóló doasi kisipa sere whi̧-a, de betere? Mió i alimó bitu, du betere alané bete kisipare whi̧-a, de betere? Mo meipó. I haemó betere whi̧rapené mole fosó fosói kisipata, Kótóné ama yale alané keteirapené kisipa ao̧róló, mo ti okokoralepó.
20 Bo orot ukwarin rerekabin menamaim ema’am? Orot kirum so’obayan menamaim ema’am? Naatu orot baibasayan ana not gagamin iti tafaram nowan menamaim ema’am? God iti tafaram ana ukwar rerekab botabir na koko’aw mamatar men kwaso’ob?
21 Ti noatepae, so whi̧né i haemó mole fosó fosói kisipané Kótóné ala bete kelaai kikitu beteretei, kelao̧sóró Kótóné ama fosó fosóre ala sya furaalu, atimané kisipa fomaakeralepó. Atére Kótóné ama fo wisi mepaae so whi̧né bete muni ha̧le ho̧ko fopóló faletu betepatei, ai fo wosóló tuȩ́ tiki tiratere so whi̧ aluyao̧sóró Kótó a̧ wisi kisipatamo tao sua yalepó.
21 Anayabin God ana ukwar rerekabamaim iwa’an sabuw tafaram ana ukwar rerekabamaim hima’am men karam boro hitaso’ob, naatu sabuw iyab iti tafaram ana ukwar rerekab hibaib, iti tur isan yabin en hirouw hio, baise aki onaf isan abibinanumaim God iti tur bai sinaf sabuw hitumatum yawas hibai.
22 Juda fake so whi̧né dere fo mopóló kisipa tiró̧póló, kelemei alakó erae yóo, Juda mei Krik fo bole so whi̧né fosó fosói kisipa bete kekitua yóo du beterapó.
22 Jew hikok ina’inan hita’itin hititurobe naatu Greek sabuw i ukwarerekab hinuwih.
23 Tépatei da̧néta, ti so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Keriso filipaa ni tómó suka̧le fo beta̧ yó mótu beterapó. Atéró yó matere fo woseturaalu, Juda fake so whi̧ atima dei tuȩ́ mutu aita kelemei ala wisi mei, ho̧ko alapóló atima dée nukua yóo, Krik fo bole so whi̧né bete munire fopóló faletua yóo, du beterapó.
23 Baise it i Keriso onaf afe’en hi’onaf momorob isan tabibinan, iti tur Jew sabuw tenonowar i tainih ekuyikuy, naatu Ufun Sabuw tenonowar isah i yabin en.
24 Tépatei, Juda fake so whi̧kélé, Krik fo bole so whi̧kélé fea Kótóné a̧ beterepaae ape yalepó. Atéyale so whi̧né da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Keriso suka̧lepó dere fo woseturaalu, a̧ta Kótóné fotoko̧ró ama fosó fosói kisipatamo bole bete ai ape du beterapó.
24 Baise Jew sabuw naatu Ufun Sabuw wanawanahimaim iyab God eafih hina yawas hibaib, nati sabuw isah Keriso i God ana fair naatu ana ukwar rerekab.
25 Ti noatepae, whi̧né Kótóné dere ala kilituraalu, bete muni kapala ho̧ko alapó du betepatei, ai alané mo whi̧rapené fosó fosóre kisipa teraae falapó. Mepaae whi̧rapené Kótóné du betere ala kilituraalu, keteirapené dere ala kaae ao̧rapó du betepatei, ai alané mo whi̧né bole doasi fotoko̧ teraae falapó.
25 Anayabin God ana ukwar rerekab hi’itin koko’aw hirouw hio’o, i orot ana ukwar rerekab natabir, naatu God ana ririmin hi’itin hio’o, i orot ana fair natabir.
26 No nerape-ó, dia̧ Talené a̧ beterepaae ape yaletei, take dia̧ noa kaae so whi̧ betepa yaleró, diaao̧tei kisipa muae. Mo so whi̧rapené dia̧ fea ka̧ae kolóló, fosó fosói kisipa mole whi̧rape ó néli whi̧rape ó mo doasi topo whi̧né naale senaalerape bitinipó.
26 Taitu, kwa marasika mi’itube kwama’am ana maramaim God ea’afi i kwananot, sabuw hai itininamaim kwa moumur na’in i men not wairafi, men orot faifir, na’atube atufuwamaim men orot gagamih hai rara’ane kwatufuwamih.
27 Tépatei, i haemó mepaae doi munire alarape Kókóné tao suraalu i haemó betó mole fosó fosói kisipa mole whi̧rapené kisipane ala sisópaae eráló haleralepó. Téturaalu, mepaae i haemó fotoko̧ buni bére ala tao suraalu, fotoko̧ bole ala só deróló haleralepó.
27 Baise God tafaram ana sawar koko’aw hirarouw, rubinen sabuw not wairafih ibiya’uhuwih. Naatu tafaram ana sawar ririmih hirarouw rubinen, sabuw fairih ibiya’uhuwih.
28 I haemó doi munire alakélé, bete muni ha̧le ho̧ko du betere alakélé, mo inire alakélé fea Kótóné sorokó suraalu, mo doasi doi mole ala só deróló ha̧le o̧la ao̧ralepó.
28 Abisa tafaram itin yabin en rarouw i rubin bai, naatu abisa tafaram itin gagamin rarouw i gurus.
29 Ti ai ere alata, noa ala yao̧sóró meipó. So whi̧ mo beta̧nékélé, Kótóné ama keletómó bopé fakeyóló nene yao̧sóró erapó.
29 Saise men yait ta God nanamaim naora’ara’atamih.
30 Yesu Kerisota, da̧mó fosó fosói ala melaai, Kótónétei a̧ ai alané bete alée faralepó. A̧ tua̧mó bole fosó fosói ala wisi i ape. Da̧ a̧ tua̧mó betepa, Kótóné donoi so whi̧pó yóo, ama ala eró̧póló sóró mo kae beteróo, da̧né dowi ala Yesuné sameané dupuróló da̧ ha̧le beteróo erapó.
30 Baise God buwit tana Keriso Jesu wanawananamaim ikofanit naatu sinaf Keriso ata ukwar rerekab matar. Naatu kakafhine rufamit tatit, yamutufurit God ana sabuw kakafiyih tamatar.
31 Atéreteiné, i fo asȩyóló muló beterapó.
31 Isan imih Buk Atamaninamaim eo na’atube, “Yait nakokok ora’ara’atamih Regah abisa sisinaf tafanamaim nao ra’ara’at.”
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar 1 Coríntios 1, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.