Romanos 1
Diosta nooki yorem nokpo (MFY) vs AAI
1 Ínapo Pablo, Jesucristota nésahui joame, apóstoltu ïaahuaka núnuri. Jü tü nooki Diosta evangelio ín noknakë béchïbone yeu púari.
1 Ayu Paul, Jesu Keriso ana akir wairafin, tur abarin isan rubinu, naatu Tur Gewasin binan isan God eafu atit.
2 Dios ínel ä yáa rókaka nok‑latukay, jauhuey naateka jume ä profeetam huämi, juka huépülsi huëpo Diosta bétana ä jïojtekä pámani,
2 Iti Tur Gewasin i marasika God ana dinab hai veya’amaim eomatanih, dinab oro’orot Buk Kakafiyinamaim hikirum.
3 ä Üusihua bétana, itom Señor Jesucristo, rey Davidtat yeu simlame.
3 Iti tur ana an gagamin i Natun it ata Regah Jesu Keriso isan. Biyanane ana tufuw i David ana rara’ane tufuw.
4 Huanäi Dios ä täyatebok; junëli tua Diosta ä Üusitukähui, úttiärata jípureka, Espíritupo huépülsi huëpo áu ä nükä béchïbo, entok kókkolam násuk ä jíabitekä béchïbo.
4 Baise i Ayubin ana kakafiyinamaim morobone mimisir ana veya, bebeyan ebi’obaiyit turobe i, i God Natun fairin.
5 Jesucristota huámtä mabet‑la juka kaa náksi tühuata apóstolimtu sáyhuakä. Huanäite béja íkäi sïme ániapo anemmeu noknake, ä nésahui súaleka am yáanakë béchïbo, ä téhuam jíba yöreka.
5 I wanawananamaim naatu i wabin isan ayu manaw kabeber itu ana tur abarayan amatar, saise tafaram wanawanan Ufun Sabuw anabuwih hinan tur hinitumatum naatu hinabosiyasiyar.
6 Huámë násuku eme két áma näikiari, Jesucristota áttiamtu ïaahuaka.
6 Naatu kwa auman i nati sabuw wanawanahimaim Jesu Keriso nowan matar isan God eafi.
7 Sïme eme jume buere joära Romapo aneme, Diosta nákëhuim, Diosta nésahui huépulta bénasi jíba joaka núnurim, jíapsi béchïbo yeu púarim: Diosta kaa náksi tühua entok yánti jíapsihuame enchim béchïbotunake, Dios itom Áchay bétana huéeme entok jü Señor Jesucristota bétana.
7 Naatu Rome wanawanan kwa iyab God iyabuwi naatu rubini i ana sabuwamih kwamatar kwama’am etei, isa ayoyoyoban manaw kabeber, tufuw Tamat Godane naatu ata Regah Jesu Keriso’one mar etei kwa isa nama.
8 Kaita bát jee enchimmeu nokaka juka ín Diostane baisau báare, Jesucristota huám ámani enchim bétana nokhuamta. Béja sïmekut jíkkaij‑ri, juka jáchin tüisi Diosta enchim súalëhui.
8 Wantoro’ot Jesu Keriso wabinamaim ayu au God ana merar ayiy kwa etei isa, anayabin kwa a baitumatum i tuw ra’at tafaram wanawanan sabuw etei tenonowar.
9 Dios Áapo jüneiya, chíkti ín jíapsimak áa béchïbo ín tekipanoähui, jü noki ä Üusi bétana huémta chíbejtiaka, entok Áapo két jüneiya, kaa chúkteka enchim béchïbo oraciompo Diostau ín nokähui, Áaporikúu bícha.
9 God isan dogorou tutufin etei abow i Natun ana tur gewasin abibinan, i so’ob, ayu mar etei kwa anunuhi.
10 Áune ä nétane, áapo ínel éäteko nee ä máknake, ín áman huéenakë béchïbo, entokne al‑leaka áman yebijnake jum enchim anëhui.
10 Matanfufur isa ayoyoyoban, naatu au yoyobanamaim God abifefeyan nakokok na’at boun ana veya ef nabotawiy isou naham anan kwa aninanawani.
11 Bueïtukne tüisi enchim bít péiya, juka Diosta bétana ín mák‑ri enchimmet ä chíbejtia báreka, juka enchim mabet‑läu chë júne tútti enchim át jíapsinakë béchïbo.
11 Au kok gagamin i mi’itube kwa ayumat ata itin, saise ayubit ana usar kwa atit imaim a fair kwatab.
12 Júnëlituk jü jáchin juka Diosta enchim súalëhui huépülsi náu tahuanake, enchim béchïbo júne türinake entok ínapo júne al‑leaka tahuanake, juka Diosta enchimmet yáakäu bíchaka.
12 Iti tur i men ayu akisu kwa fair bait isan ao’omih, baise kwa auman ayu koufair kwanitu bairi tanibaibaisbonen ata baitumatum nakwat isan ao’o.
13 Íkäi éntokem két jüneriapo yúmala, hermaanom, bürusine áman enchimmeu huée báreka eiyay, enchim násuk tekipanua báreka enchim ä bít ïaaka, jáchin machisi juka Diosta ínomak anëhui, jume kaa judíom násuku júne két ánëli. Të én tájti obiachisi ínobia chätula, enchimmeu ín huéenakëhui.
13 Taitu tuwa’inah ayu akokok tain anayai kwanaso’ob, mar moumurih na’in abogaigiwas atan kwa ata’iti, saise kwa wanawanamaim Ufun Sabuw afa atabow hitan baitumatum wanawanan hitarun, nati’imaim abow hina baitumatum wanawanan hirur na’atube. Baise sawar moumurih maiyow ayu au ef hirufutifut tama tanan iti boun tatit.
14 Jume griegommehui entok kaa griegommehui, jume tüisi jita täyammehui entok jume kaa jíösia täyammehui, úttia ín ámeu noknakëhui, juka Diosta nooki.
14 Ayu i sabuw etei’imak isah bai’akiramih atit, Greek sabuw naatu sabuw iyab men Greek, na’atube sabuw so’ob wairafih naatu men so’ob wairafih etei’imak isah anabow anibaisih.
15 Júnëlem jüneiya, ínapo ál‑lane béja läuti jëla áman ä noknake, juka bemela nokta Diosta bétana huémta enchimmeu kétchi, Romapo joakammehui.
15 Ana’an nati isan ayu akokok kwanekwan tur gewasin kwa iyab nati Rome kwama’ama auman isa anabinan.
16 Bueïtuk ïri noki bemela Diosta bétana huémtayi kanne áy tiihue, bueïtuk ïri Diosta úttiära, sïmeta béppa. Jábetaka junne ä súaleme áy jínëutunake, jume judíom bátchu, chúkula éntok jume griegom kétchi.
16 Ayu Tur Gewasin ao’orereb isan men biyou eo’ohow, anayabin God ana fair i ef iti’imaim tit sabuw iyab tibitumatum ebiyawasih. Iti yawas i wantoro’ot Jew sabuw isah, baise Ufun Sabuw auman.
17 Ïri noki Diosta bétana bemelasi huéeme itom ä téjhua, jáchin Diosta bíchäpo kaita kulpaka itom tatahuähui: tua bát huëpo ä súalhuä pámani, entok júchi ä súalhuäpo huämi, juka jïojterita jiäpo bénasi: “Të jü lútüriata joaka jiápsame Diosta nokibet ä ea béchïbo jíapsita jípunake.”
17 Anayabin yawas mutufurin Godane i tur gewasinamaim orot babin eyayamutufurih, baitumatumamaim ebubusuruf naatu boro baitumatumamaim nasawar. Buk Atamaninamaim hikikirum iti na’atube eo,
18 Dios téhueka bétana ä ómtira bíttebo, jume sïme Diosta béj‑reka jiápsammehui, bueïtuk jume yoremem kaa türik huéetuaka, jukam lútüriata kaa boojotua, juka kaa tíuramak náu ä kütiaka.
18 Sabuw bowabow kakafih sinafuyah naatu sabuw tafa’asarih, i hai kakafinamaim turobe ana gewasin esumisum, imih maramaim God ana ya so’ar tit ibirerereb nati sabuw isah.
19 Bempom huitti jüneiya, juka Diosta lútüria ják áman huëhui. Dios machisi ámeu áu yeu buíj‑la.
19 Sawar tutufin etei i rereb yah hi’itah tesoso’ob, anayabin God etei bebeyanamaim sinaf tibirerereb.
20 Bueïtuk kálajkosi bíttu jiöbe, sïme jita kara bíttume ímï ayukame Diosta áttiari: jü jíba béchïbo Diosta úttiära, entok jü Dios tua ájäria jíba béchïbo jiápsame. Kálajkosi maachi, jü Diosta jáchïnakähui, ániata ä yáakäpo huämi. Huäri béchïbo, “katte Diosta bitcha”, ti júnem kara jiaahua.
20 Anamaim God tafaram sinaf mamatar ana veya, God ana yawas wa’iwa’irin, ana fair wanatowanin naatu i ana itinin etei i sawar sinaf himamataramaim bebeyah hi’itan hiso’ob, imih boro men yait ta God su’ubina’e nao nifufuwenamih.
21 Júnëli Diosta tatäyalataka júnem, katim ä yöreka ä úttilek, ä Diostukä pámani, entokim kaa ä baisauhuek junne. Jü ili bem jita täyämakim emo buérialek; jü bem jíapsihua entok bem éäu jíba jo báarey. Huäri béchïbo bem éeri kaa machiriata jípureka taahuak.
21 Nati sabuw i God hisu’ub, baise men kafa’imo God hirouw tebora’ara’ah, o merarayow tibitinimih. Nati efanin i hai not bonawiyih kwarikwarisen wanawanan hirun dogoroh eowarar naatu gugumafut.
22 Tüisi emo jita täyaleka, junëli éakasum kaa susuaka taahuak,
22 Basit i not wairafih hirouw teo, baise hai not botabir hina koko’aw na’atube himatar,
23 entokim juka Diosta lóoria kaa yuyujtumta kara bíttumta bem kóbapo yeu ä huíkeka ä yáuhuak, entokim ímï buíapo jometa bénasä yáuhuak. Huanärim huikitta bénasä yáalataka ä Dios tíiya, náikim guókekamta entok bakotta bénasi junne kétchi.
23 God morob atin bonamanamarin kwafirina’e i hitatabir orot hai yumatabe o mamu, o harufor, uma’ar, kok, i hai yumatabe hitar hima tekwakwafirih.
24 Huäri béchïbo jü Dios chïcha máchiriau bíchaa am sákatuak, tiusi máchiraata bem yáa bárëu bícha; bem takahuam júne kaa yöreka jájanam juënasi náu aayuk.
24 Isan imih God nati sabuw ihamiyih hitit bowabow kakafih ta ta wanawanan hirun. Dogoroh ana kok na’atube tisisinaf, orot baibin hai faifuw hikwahir naatu baibin ibo orot hai ar hikwahir taiyuwih hi’in hisesebar biyah tebobokarikarit.
25 Jü Diosta lútüria ára nókïchiata béchïbom ä nakuliak; jüri ámeu chúppuk, ímï buíapo yáaritau bem tochokteka ä yöreka entok ä úttileka, juka sïmeta yáalata júne yöri máchika; jüri Dios béja jíba yúu huásu‑huásuktiapo jiápsaka yörihua. Júnentunake.
25 Turobe God nowan i hibotabir efanin baifuwen hiyari’iy, naatu God Sawar Sinafuyan kwafirina’e, hitatabir sawar i sinaf himamatar hai fair babahimaim hirun hikwafirih isah tebowabow. Baise ana gewasin sabuw i God akisinamo hitakwafir hitabora’ara’ah wanatowan, wanatowan, Amen.
26 Huäri béchïbo Dios tiusi machikuu am tójjak. Bem jáamuchim júne két täbuiasi emo nü táytek; jáamuchimtaka júnem jáamuchimmak emo náyotek.
26 Ana an iti isan God ihamiyih insesebar naniyan kakafin anababatun hibai tisisinaf. Baibin oro’orot hai ar hikwahir, i taiyuwih hi’in tibisesebar kwanekwan.
27 Jume yoremem júne két ánëli, bem jáamuchim tójaka, áme bénasi oohuimmakim totö táytek, tiusi máchiraata náu joaka. Huäri béchïbo bem takahuapo jüri ámeu yeu chúppuk, sékäna böot bem kuaktekä béchïbo.
27 Ef nati ta’imon oro’orot auman baibin hai faifuw hikwahir i taiyuwih baisesebar isan tibifi’afi. Naatu oro’orot taiyuwih hi’in tibisesebar kwanekwan. Ana an nati isan i taiyuwih hai kakafinamaim baimakiy tebaib.
28 Bempo béja juka Diosta omot yéchaka, kaitam Diostamak jüneria báreka taahuak. Huanäi jü Dios béja am kóba rókotek, kaa huéchiasi jita am yáanakë béchïbo am tójjak.
28 Anayabin sabuw God ana so’ob anababatun bain isan hai not kowarar naatu hirutawiy, imih God ihamiyih hitit not kwarikwarisen hibai hima kakafih men hitasisinaf i hima tisisinaf.
29 Jü kaa lútüriay sïmekut tápunika, kaa emo jub‑lataka kíal náu anhuameyi, kaa tiurayi, tómi pée mukiayi, kaa yore jiokolihuamtayi, áapolaytu báaremmiayi, yore súahuamtayi, náu nássuahuamtayi, ára nókïchiayi entok áu ïaahuamtayi.
29 Dogoroh wanawanan bowabow kakafih ta ta etei awan karatan: not kakafih, kabat, tafa’asar, bobowen, sabuw rouw morob; baiyow, baifufuwen, nuw okwanekwan, yanuw,
30 Jábetachim kaa tüisi nooka, yorem júnnaale; ilitchisi júnem kaa Diosta bétana nokhuamta jíkkaij báare; karam jotu; sïmeku bempo jíbatu báare; emom buériale, kaa türik yáa báreka jíbam éiya; katim bem áchayim nok jíkkaja;
30 koutabitabir, God baifa’ifa’in, kakaf en, nuw furuwen, ora’ara’at, naatu bowabow kakafih sinaf isan hai ef boubuh tibimamataren. Naatu hinah tamah fanah tibifanasair.
31 bem éäpom jíba an báare; katim emo jünee johua; kaabetam nákke; námakakim jiapsek; kaabetam jiokolë.
31 Nati sabuw i hai naniyan en, aurih bosunusunub en, yabow, baiwan babanen en.
32 Tüisim jüneiya, Diosta jauhueeka juka bétte nokta ámet chúpanakëhui, juka kókkohuamta áme béchïbo näikiatukähui, sïme kaa türik joame béchïbo; júneltaka júnem jíba ikärim sïmeta boojoria, entokim két ámemak al‑leiya, íkäi jita am joayo.
32 Naatu God ana ofafaramaim sabuw iti na’atube hinasisinaf isan hinamomorob i hiso’ob, baise i hima kakafin tisisinaf. Naatu sabuw afa bowabow iti na’atube tisisinaf auman isah i baibasit hitih hima tisisinaf.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Romanos 1, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.