Hebreus 11

Diosta nooki yorem nokpo (MFY) vs AAI

AAI TUR GEWASIN O BAIBASIT BOUBUN

¹ Jü huitti jita boobit-huame, Dios éehuä páman huéiye, entok kaa ä bíchaka kutti jíapsihuame.

¹ Baitumatum ana itinin i sawar ta anababatun taso’ob ema’ama boro nuhi nafot tanama’am nati sawar tanab. Naatu sawar ta men ta’i’itin, baise taso’ob nati sawar i ema’am boro tanab, nati i boun baitumatum tao’o.

² Bueïtuk jume itom bát kat‑riam íäri béchïbom juka tühuata áme bétana nokhuamta jájamek.

² Imih ata a’agir marasika hima’ama hai baitumatumamaim God itin, ana baibasit itih.

³ Diostat éehuäpámante át jüneiya ániata yáahuakahui, Diosta nokibeyi, bueïtuk ínëli jü itom bíchäu, kaa bít-huamtay yáahuak.

³ Baitumatumamaim taso’ob tafaramamaim sawar etei i God awanamaim eo himatar, naatu iti sawar himamatar i men ta’i’itahimaim eo himataramih, baise buriburihimaim.

⁴ Diostat éehuäpo Abel animaalim súaka Diostau bíchaa näikiahuamta chë türik Diostau tójjak, Caínta béppa. Íäri béchïbo Diosta tüisi áa bétana nokäu jájamek, lútula jiápseka jume Diostau bíchaa näikiarim ä yáakä béchïbo. Éntok ínëli ä muksulatuk junne, Abelta yáakäu jíba áa bétana nooka.

⁴ Baitumatumamaim Abel siwar gewasinamak bai na God bitin i men Cain ana siwar na’atube’emih. Ana baitumatumamaim God iyasisir ana ef mutufurin rouw eo, anayabin ana siwar gewasin. Abel i marasik morob, baise ana baitumatumamaim fanan i ema’ama.

⁵ Enoc Diostat ä éä béchïbo núk sákahuak, kókkohuamta kaa bíchaka. Entok kaabe ä téuhuak, bueïtuk Dios ä nuk siika. Të kee jee núk sákahuaka, Diosta bíchäpo tüisi jiápsaka täyahuak.

⁵ Baitumatumamaim Enoch morobo’e, yawasin au mar yen, sabuw hinuwih men hitita’ur, anayabin God bora’ah. Baise au mar yena’e ana veya abisa sisinaf God itin eo, “O isa ayu abiyasisir.”

⁶ Dios éehuamta kaa jípureme Diosta kaibu al-leetuanake, bueïtuk Diostau rúktihuäpo úttia, jü jüneehuame Áapörik anëhui, entok huame ä jariame bem kobakäu am mámaka.

⁶ Orot babin yait aurin baitumatum en God nati orot babin isan men ebiyasisir, anayabin orot babin yait God nanamaim titamih i nitumatum God i ema’am, naatu orot babin yait turobe’emaim enunuwih ana baiyan boro nitih.

⁷ Noéta Diostat éä béchïbo, Áapo ä téjhuak, juka huéenakemta ketune kee jee bíttuyo. Diosta mauj yöreka ä jotáytek, juka arcata, ä familiahua áma emo jínëunakë béchïbo. Íkäi Dios éehuamta jípureka ániat jiápsame bette nokta ámet chúpatebok, entok lútula jíapsihuamta herenciapo mabetak. Ïri éntok Dios éehuamta bétana huéiye.

⁷ Baitumatumamaim sawar abisa boro hitamatar isan God Noah bimatanuw ana veya, bir kakafiyinamaim God fanan bai wa wowab aawan natunatun bairi hiyawasih. Ana baitumatumamaim tafaram ana kakafinane kusib tabaratait tit nabin bat, naatu God biyanane yawas mutufurin bain ana baibasit ma’ama ana baitumatumamaim bai.

⁸ Diostat éehuäpo Abraham núnuhuak. Huanäi yeu siika, jum ä yebijnakeu herenciapo mabet báreka. Të yeu sika kaa jüneiyay jákun áu yebijnakëhui.

⁸ Baitumatumamaim Abraham tafaram ta boro uf i nowanamih tamamatar isan God eo’omatan ana veya’amaim, God fanan bai ana tafaram itumar misir asir remor kwaneyan in.

⁹ Diostat éehuä béchïbo áma jóakay, kaa áma jomemta bénasi jum buíata ä máknaïpo, kaa ä áttiakamta bénasi, Isaactamak entok Jacobtamak lona kárimpo. Ímëi éntok juka ä máknäu herenciapo áamak áttiakay.

⁹ Baitumatumamaim Abraham na omatanen me’emaim tit, touman orot na’atube menah tatabirih hai tafaramamaim sis ya ma remor. Isaac naatu Jacob hairi auman na’atube hisinaf, anayabin i auman me nati isan God eomatanih.

¹⁰ Bueïtuk buére jóäraata boobíchaïhuiy, óusi nahuakamta. Íkäi éntok Dios ä jünaktek, entok ä yáuhuak.

¹⁰ Abraham sisimaim ma reremor anayabin i bitumatum bar merar gewasin anababatun God taiyuwin yakitifuw wowowab imaim boro narun wanatowan nitutut nama.

¹¹ Diostat éehuä béchïbo jü Sara kaa äasoaka, úttiäraata mabetak ára ä asoanakë béchïbo. Huanäi asoak jamyölataka junne, bueïtuk ä súsualek, juka nokta asoanakee, ti áu jíayhuakamta.

¹¹ Iban maiye kwana’itin, Abraham i iregah naatu Sarah i a’arin, baise baitumatumamaim Abraham, kek tamah matar, anayabin i so’ob God ana omatanen isah i mar etei ebobosunusunub.

¹² Íäri béchïbo kétchi, huépülak abe mukemtabechi juebénakam át yeu sájjak, téekapo chókim bénasi, entok juka sëeta bahue mayoat óreka kara näikiahuamta bénasi.

¹² Imih bebeyan tana’itin, Abraham biyan etei i morob, baise iti orot ta’imon biyanane ana ub ra’at tafaram awan karatan, daman naatu dones na’atube baiyabin en.

¹³ Dios huáatihuä pámani, ímëi sïmetakam kókkok, juka bem mabetnakëu kee jee mabetaka. Të kíalim mékkariat am bíchaka am súsualeka am tebotuak. Entokim nokaka ínel jiaahua: “Katte ímï joome, entokte kia buía ániat kaate.”

¹³ Iti sabuw erebaitumatum hima’am himorob, sawar God eo’omatanih men hibai, baise hinuwamo ef yok na’in hi’itin, naatu yasisiramaim nati sawar hai merar hiyi. Imih taiyuwih isah iti tafaramamaim i nah toumanih naatu ef rimurih na’atube hima.

¹⁴ Bueïtuk jume ínëli jíame, huittim yore jüneetua, täbui naciónta emo jariähui.

¹⁴ Anayabin sabuw sawar iti na’atube isah teo i tafaram ta bain nowah matar, imaim wanatowan ma’amih tinunuwet.

¹⁵ Bueïtuk bempo hua buíärat bem yeu sájakäbet éätek, lútüriapom tiempota jípurey áman bem nótti béchïbo.

¹⁵ Naatu hai tafaram atamanin hibihamiy isan hitanotanot na’at, marasika boro ef hitanuwet hitamatabir maiye.

¹⁶ Të bempo chë türik jípu péiyay, téhuekapo. Íäri béchïbo Dios kaa ámey tihueka ámeu áu Dios tíiya, bueïtuk buere jóäraata am yáariak.

¹⁶ Baise nati efanin i tafaram ta gewasin anababatun hinunuwih, tafaram no maramaim. Isan imih God isan hai God hirouw hio i men biyah eo’ohow. Anayabin hai bar merar gewasin imaim wanatowan ma isan yabuna’ika.

¹⁷ Dios éehuä béchïbo, Abraham jiöbilahuak Isaacta më ïaahuaka Diostau bíchaa ä näikiahuäpo. Ínëli jü ä máknäu mabetnakeme huépülak jíba üuseka Diostau bíchaa ä näikiaka áahuä tójjak.

¹⁷ God routobon Abraham bitin ana veya, baitumatumamaim natun ta’imonamo Isaac bai siboromih yai. God ana omatanen Abraham isan i iti na’atube eo,

¹⁸ Ínëli téjhuaritukay: “Isaacta betanë nat tómti kat‑riam jípunake.”

¹⁸ “O natu Isaac wanawananamaim boro a ub nara’at.” Baise God Abraham rurutubun ana veya Abraham nowarasit.

¹⁹ Jüneiyay Diosta úttiata jípurëhui, jume kókkolam násuk jábeta ä tóbnoktianakë béchïbo. Ä ínëlipo, ä üusihua áapo júchi mabetak.|src="24AbrahamOfferingIsaacGR-llla20n.tif" size="col" ref="He. 11:19"

¹⁹ Abraham so’ob Isaac namomorob God karam boro niyawas maiye, naatu ana itinin boro iti na’atube tatao, Abraham natun easabunibo uman botan.

²⁰ Dios éehuä béchïbo, Isaac Diosta tühua aahuak, chúkula sïmeku ámeu ayunakemta, Jacobta entok Esáuta béchïbo.

²⁰ Baitumatumamaim Isaac natunatun rou’ab, Jacob, Esau hairi baigegewasin itih, mar boro hai ma gewas isan.

²¹ Dios éehuä béchïbo Jacob, muk báreka, Joséta üusim hueuhuëpulam béchïbo Diosta tühua aahuak. Huanäi Diostau rúkteka ä yörek, ä boroonia puntat huíjjüteka.

²¹ Jacob baitumatumamaim ma’am iregah morobomih ana veya na kakabom auman Joseph natunatun rou’ab igegewasinih. Naatu ana tu’umaim ibais kuso bat God ana merar yi.

²² José muk báreka am téjhuak, jume israelita usiarim yeu sákanakëhui, entok nésahuek ä takaa ótam bétana.

²² Baitumatumamaim Joseph morobomih ana veya na kakabom auman, Israel sabuw Egypt baihamiyin maiye tit isan hai tur eowen, naatu ana rarik auman bai tit isan hai tur eowen.

²³ Ä áchayim Dios éehuä béchïbo báij metpo Moiséjtam éssok, bueïtuk musäla machisim ä bitchay, entokim reyta kutti noki kaa májhuek.

²³ Baitumatumamaim Moses tutufuw ana veya hinah tamah sumar tounu hibun hima, aiwob orot ana ofafar fokarin eo isan men hibirumih. Anayabin kek tufuw hi’i’itin i men kek afa na’atube’emih.

²⁴ Dios éehuä béchïbo Moisés, béja yötaka kaa entok reyta mala asoapo áu näikia ïak.

²⁴ Baitumatumamaim Moses ra’at yen orot mamatar ana veya’amaim, i men kok boro Pharaoh natun babitai natun hitarouw hitao.

²⁵ Áapo íkäi yeu púuhuak, jü Diosta gentemak jiokot ä bínnähui, bueïtuk jum kaa türiku chúbala al‑leaka náasä huéenakeu, sïimeta tójjak.

²⁵ Imih iti yasisir kakafin mar kafai baiyasisir isan i kwahir, naatu God ana sabuw bairi bai’akir isan rubin.

²⁶ Jü Cristotamak jiokot anhuame sïmek béppa ríkoapo ä jípurek, jum Egiptopo tómi tesorota béppa, bueïtuk juka ä yönakeu bitchay.

²⁶ I ana not Keriso wabinamaim sabuw biya’ohow hinitin nabi’akir ana gewasin i ra’at kwanekwan men Egypt wanawan toto buyoy gewasin yomanin en na’atube’emih. Anayabin i ana not etei i ana baiyan boro nan isan yayabuna.

²⁷ Diostat éehuä béchïbo Egiptota tö siika, juka reyta ómtira kaa májhueka. Ínëli áu jípurek, juka kara bít-huamta bíchamta bénasi.

²⁷ Baitumatumamaim Moses misir Egypt ihamiy tit, aiwob orot yan soso’ar isan men bir, baise itafofor tit. Anayabin God wa’iwa’irinamaim ma’am Moses itin.

²⁸ Dios éehuä béchïbo pájkuata yáuhuak, entok juka ójbo sïtiahuamta, jü kësam usiarim súame bempörim kaa am táktianakë béchïbo.

²⁸ Baitumatumamaim Moses Tar Nowaten ana bowabow imatar bobaituw hai rara etawan hidadawiren. Saise Gurusenayan kek ai’in rouwamih nanan Israel hai kek ai’in men narouw hinamorob.

²⁹ Dios éehuä béchïbo Bahue Síkiri pámanim yeu sájjak, buía huakiapo bénasi. Jume egipciom két ánëli ayu báreka, bäapom kókkok.

²⁹ Baitumatumamaim Israel sabuw riy gagamin wabin Red Sea mamah me yanabe hirabon rewan roun hiyen. Baise Egypt baiyowayah hi’ufnunih hirarabon riy matabir maiye re etei himorob.

³⁰ Dios éehuä béchïbo jume Jericó pueblopo sami kóräim huáttek, guoy búsan táapo kontiriähuaka.

³⁰ Baitumatumamaim Israel sabuw veya etei umat roun rou’ab tafaram Jericho bar merar gagamin fur ufun hibiwaibibib ufunamaim fur tafofor re sabuw etei himorob.

³¹ Dios éehuä béchïbo Rahab júyapo yorememmak boböyeme kaa ámemak muukuk, jume Diosta nésauri kaa yáakammaki, jume áman bíttuarim yánti ä mabetakä béchïbo.

³¹ Baitumatumamaim babin ef remorayan wabin Rahab sabuw baifanasairayah hi’a’asbunubunuwen i men hi’asabunimih, anayabin Israel orot rafot rouwayah hinan hai merar yi buwih ana baremaim hirun.

³² Entok, ¿jítasune két noknake jäni? Bueïtuk jü tiempo inou bïnake, Gedeónta bétana ettejjoa béchïbo, Barac, Sansón, Jefté, David, Samuel, entok profeetam bétana.

³² Tur i moumurih na’in tema’am baise veya men ema’am boro Gideon, Barak, Samson, Jephthah, David, Samuel naatu dinab oro’orot isah anao kwananowar.

³³ Ímëri Dios éehuä béchïbo reyesim buiäramim úttiapo nüuka, entokim lútula huémta yáuhuak, Diosta am mák rókakähuim jájamek, entokim yóokom tem páttiak.

³³ Baitumatumamaim tafaram afa hai aiwob hirouw hinunih, ma gewas ana efamaim sabuw hikaifih bairi hima. Naatu God abisa eomatanih itih, hisinaf lion awah hibit anihimih men hi’anih.

³⁴ Táij béete rúpaktemtam tuuchak; ejpara buahuim ayukäpom yeu sájjak; úttiäraata kaa ayukäpom úttiäraata yeu huíkkek; nássuahuäpom úttiata nüuka; entokim kaa áma joome batallón sontarom tennituak.

³⁴ Sabuw ata wairaf in bitakir wan hirouw hiyey men e’arahih, afa kaiy wanane hibihir, afa hiririm hi’inu’in hai fair hibai maiye, afa ahay waf wanawanan hirun nah hi’aiseyasey hibat rakit hi’abargiyigiyih.

³⁵ Jume jáamuchim bem kókkolam jíabitekame mabetak.

³⁵ Baibin afa taih tuwah morobone God iyawasih itih, afa morob hirubin God hibitumitum isan rakit himisir hibow hirouw biyah hibeyat, biyababan bai’akir gagamin maiyow hibai. Anayabin i hiso’ob morobone misir maiye isan i boro gewasinamaim hinamisir maiye.

³⁶ Huate kaa huáatiahuaka tiusi jiokot yáahuak, entokim benmuchahuak, entokim pereesotehuaka cárcelpo jóahuak.

³⁶ Afa hi’iyabih hi’uwih kwanikwaniyih naatu hibow hirouw biyah hikwimih, afa hibow hifatumih hin dibur hiya.

³⁷ Tétammeyim mamaasuhuak; bem takaa éntok nasukaman chúktiahuak serruchommeyi; bem jiopnakë béchïbom jiöbilahuak; ejpara buahuimmeyim súahuak. Yünim naa sájjak, kabara entok chiva béhuam sánkoka, poloobemtaka, kökosi sirok éaka, jájana kaa tüisi bít-huaka.

³⁷ Afa kabayamaim hirouw himorob, afa naiwah so’omaim hiboro’omen, afa kaiyomaim hiyow himorob, afa bai’akir gagamin maiyow hibai, sheep, goat, bunibunihimaim ar faifuw hisakir hiyon, yababan hibai aurih sawar i’en, aa murumurubih hi’a’akir naatu hirukoukuwih hima hiremor.

³⁸ Katim ímï ániapo jíapsi ïaahuaka bít-huay. Mékka ánia see päriapom naa kaatey, júya ániachi. Káu guójöku entok buía guójökum jójjoasuk.

³⁸ Iti tafaramamaim hai ma isan i men igewasin, sabuw toumanih na’atube arar yan, oyaw an, watu wanawanan, sou wanawanan imaim hi’in hima hiremor.

³⁹ Ímëi sïmetaka, akim ä jájamek jiöbe, juka tüisi bem jiapsähui. Të Dios éehuäpo katim ä mabetak, juka bem mák báahuaka nok‑ri.

³⁹ Sabuw iti etei i hai baitumatumamaim wabih iti tema’am, baise sawar abisa God eo’omatanih men yait ta bai.

⁴⁰ Bueïtuk Dios huaka chë türik ito béchïbo yáuhuak, kaa bempolaim jíba yúmalasi emo jípu ïaaka, ál‑la ítapote két ámemak näikiahuak.

⁴⁰ Anayabin God ana kok nati sabuw i boro hinama hinakaif saise it bairit auta’imon nati sawar gewasin nafaramit youn.

Ler em outra tradução

Comparar com outra

Estude este capítulo no WhatsApp

Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Hebreus 11, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.

💬 Explicar Hebreus 11 no WhatsApp Sobre a Bíblia com IA →