Mateus 19

Tawúratɩ na Injiila dɛ́ɛ fɔɔlɩ́nɩ (KDH) vs NAA

Sair da comparação
NAA Nova Almeida Atualizada 2017
1 Yeésu wɛɛdɛ́ tɔ́mwá tɩḿ wɩlɩ́ɩ nɛ́, waalɩ́ɩ Galilée laadɔ́ɔ-daá ɩɖɛ́ɛ Yudée laadɔ́ɔ-daá na Yɔrɔdáanɩ buwá-dɛ́ɛ fúu lí ńgɩ.
1 Quando Jesus acabou de proferir estas palavras, deixou a Galileia e foi para o território da Judeia, além do Jordão.
2 Zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ woovu yɩ, ngɛ waawáázɩ wɛ ńna.
2 Grandes multidões o seguiram, e ele as curou ali.
3 Ńna gɛ Faríizi ńba woogóduu ɩjɔ́ sɩ bayɩ́ yɩ kɔdɔká, ngɛ bɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Ɖɛ́dɛ́ɛ Mará waava nɩ́bááwʊ sɩsɩ ɩrʊ́ ɩɖɔ́ɔ ɩɖɛɛlʊ́ báa we gɛ waalá nɛ́ bʊrɔ?»
3 Alguns fariseus se aproximaram de Jesus e, testando-o, perguntaram: — É lícito ao homem repudiar a sua mulher por qualquer motivo?
4 Yeésu woobúsi sɩsɩ: «Mɩ́dákála wentí baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́ gɛ? Baaŋmáa gɛ sɩsɩ bɩgabaazɩya, alʊ́ na abaalʊ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ waalá wɛ.
4 Jesus respondeu:
5 Ngɛ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: “Bʊrɔɔzɩ́ gɛ abaalʊ́ wánlɩɩ́ ɩgɔɔ na ɩjaa bɛdɛ́ɛ ɩ́na ɩɖɛɛlʊ́ bɔcɔ́ɔ, na bɛlɛ́ɛ́nɩ́ babɩ́sɩ tɔnʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ.”
5 e que disse: “Por isso o homem deixará o seu pai e a sua mãe e se unirá à sua mulher, tornando-se os dois uma só carne”?
6 Ńna nɛ́, bodokúti bɛgɛ́ɛ nɔɔ́lɛ, amá, tɔnʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ. Bɩlɛ́ nɛ́, ɩrʊ́ ɩkátara wenbí Ɩsɔ́ɔ waadá bɩ nɛ́.»
6 De modo que já não são mais dois, porém uma só carne. Portanto, que ninguém separe o que Deus ajuntou.
7 Ngɛ Faríizi ńba wɔbɔ́ɔ́zɩ Yeésu sɩsɩ: «A bɩlɛ́, wé-rɔɔzɩ́ gɛ Múúsá waazɩ́ɩ́zɩ sɩsɩ a ɩrʊ́ sɩ ikízi ɩɖɛɛlʊ́, asée weejéle yɩ wasɩ́ɩ́ka kɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ weegízi yɩ nɛ́.»
7 Os fariseus perguntaram: — Então por que Moisés ordenou dar uma carta de divórcio e repudiar a mulher?
8 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɩ́dɛ́ɛ wenbi-ɖóni-rɔ gɛ Múúsá waava mɩ́ɩ nɩ́bááwʊ sɩsɩ íkizi mɩ́dɛ́ɛ aláa. Amá, bɩgabaazɩya nɛ́ bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́ gɛ bɩvʊnwɛ.
8 Jesus respondeu:
9 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ a naárʊ wɔɔɖɔ́ɔ ɩɖɛɛlʊ́ bɩdɛkɛ́ɛ na sɩsɩ alʊ́ waalɩ́ɩ ɩwɔ́rɔ́, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ alʊ́ kɩ́falʊ́, ɩmʊ́ waalɩɩ ná ɩɖɛɛlʊ́ wɔ́rɔ́ bɩlɛ́.»
9 Eu, porém, lhes digo: quem repudiar a sua mulher, não sendo por causa de relações sexuais ilícitas, e casar com outra comete adultério.
10 Ńna gɛ Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «A bɩlɛ́ gɛ bɩjɔɔ́ɔ ɩrʊ́ abaalʊ́ na ɩɖɛɛlʊ́ bɔlɔwʊtáá, a ɩrʊ́ tɔkpɔ́ɔ alʊ́, bɩjɔɔ́ɔ sóńcí nbɩlɛ́.»
10 Os discípulos de Jesus disseram: — Se essa é a situação do homem em relação à sua mulher, não convém casar.
11 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Ɩráa rɩ́ŋa téndisi, asée wenbá Ɩsɔ́ɔ waava wɛ bɩdɛ́ɛ yíko nɛ́.
11 Jesus, porém, lhes respondeu:
12 Ɩramáa nɛbɛ́rɛ wɛ bɔdɔkpɔ́ɔ aláa nɛ́, ɖoo balʊrʊ́ʊ wɩ́rɛ gɛ badafʊngɛ́ɛ abaaláa; nɛbɛ́rɛ nɛ́, ɩráa waala ná wɛ; nɛbɛ́rɛ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-rɔ gɛ baabɩsɩná badɩ ɩramáa. Weení wéndisí tɔ́m mááŋmátɩ tɩ ɖɔ́ nɛ́, ɩlɛ́ ítísi.»
12 Porque há eunucos de nascença; há outros a quem os homens fizeram tais; e há outros que se fizeram eunucos, por causa do Reino dos Céus. Quem é apto para aceitar isto, que aceite.
13 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ ɩráa wɔɔgɔná Yeésu bíya sɩsɩ ɩtɩ́nɩ nʊ́ʊ́zɩ bɔrɔ na ɩsʊ́lʊ bɔrɔ. Amá, Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa wónÿoonáa wɛ.
13 Então trouxeram algumas crianças a Jesus para que ele lhes impusesse as mãos e orasse, mas os discípulos os repreendiam.
14 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ ɩwanbaaráa sɩsɩ: «Iyéle bíya ɩkɔ́nɩ mɔ́jɔ́. Ɩ́kɔtɔ wɛ nɩ́bááwʊ, káma, wenbá baalɩ́ɩ wɛ nɛ́ badɩɩná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ.»
14 Jesus, porém, disse:
15 Waadɩ́nɩ nʊ́ʊ́zɩ bɔrɔ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ waalɩ́ɩ ɖɩdáarɛ ɖɩḿ ɖɩdaá.
15 E, tendo-lhes imposto as mãos, retirou-se dali.
16 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ abaalʊ́ naárʊ woogóduu ɩjɔ́ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, kazɔ́ɔ ńbɩ wenbí gɛ bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ mála na moyuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.»
16 E eis que alguém, aproximando-se de Jesus, lhe perguntou: — Mestre, que farei de bom para alcançar a vida eterna?
17 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «We-rɔ gɛ nyɔ́nbɔɔzɩ́ ma kazɔ́ɔ ńbɩ tɔ́m. Kʊ́ɖʊḿ kóŋ́ gɛ kazɔ́ɔ ńnɩ́. A nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ nÿuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́, la wenbí Mará wɔɔbɔ́ɔ́zɩ nɛ́.»
17 Jesus respondeu:
18 Ńna gɛ afobú ɩmʊ́ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Yeésu sɩsɩ: «Mará weená.» Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ńdángʊ́ʊ ɩrʊ́; ńdánlɩɩ nɖɛɛlʊ́ wɔ́rɔ́; ńdánŋmɩɩlɩ; ńdánlɩzɩ́ seríya tɩtɛ ńgɩ.
18 E ele lhe perguntou: — Quais? Jesus respondeu:
19 Ɖʊ ngɔɔ na njaa gírímá na nzɔ́ɔ́lɩ nyɔ́rɔwʊ́ nyazɩ nyádɩtɩŋa.»
19 honre o seu pai e a sua mãe e ame o seu próximo como você ama a si mesmo.”
20 Ńna gɛ afobú ɩmʊ́ sɩsɩ: «Máálá bɩlɛ́ ɩmʊ́ bɩrɩ́ŋa. Wé gɛ bɩɩga ma sɩ mádasɩ malá.»
20 O jovem disse: — Tudo isso tenho observado. O que me falta ainda?
21 Ngɛ Yeésu sɩsɩ: «A nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ nzɩ́ɩ́zɩ bɩrɩ́ŋa bɩdaá, bo nÿá wenbí bɩrɩ́ŋa nyɔ́wɛná nɛ́ nva kadanbʊrʊ́sɩ na nÿuú ɖɔ́ɔ́lɛ ɩsɔ́ɔ́dáá. A nyáálá bɩlɛ́ bɩtɛ́, na ngɔ́nɩ nvu ma.»
21 Jesus respondeu:
22 Afobú ceení waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ waazʊ́ʊ kaanɩŋá ɩɖɛ́ɛ ɖɛfɛɛ, káma, ɩbá ɩgɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ-dʊ́ʊ gɛ.
22 Mas o jovem, ouvindo esta palavra, retirou-se triste, porque era dono de muitas propriedades.
23 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ ɩwanbaaráa sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ bɩ́nlám káálɛ na ɖɔ́ɔ́lɛ-dʊ́ʊ iyuú Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ.
23 Então Jesus disse aos seus discípulos:
24 Máádásɩ ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ bɩvɛ́yɩ́ raakúḿ káálɛ sɩsɩ kɩsʊʊ ná ɩjɔ́wʊ bɔyɔ́ɔ bɩtála ɖɔ́ɔ́lɛ-dʊ́ʊ ɩsʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá.»
24 E ainda lhes digo que é mais fácil um camelo passar pelo fundo de uma agulha do que um rico entrar no Reino de Deus.
25 Wanbaaráa waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ bɩɩbá bɩlá wɛ bítí bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Bɩlɛ́ nɛ́, weení wónÿuúu kʊ lɛ́ɛ́dɩ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ bɩlɛ́.»
25 Ouvindo isto, os discípulos ficaram muito admirados e perguntaram: — Sendo assim, quem pode ser salvo?
26 Ngɛ Yeésu wɛɛbɛ́ɛ́ŋ wɛ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Wenbí ɩráa tánbɩɩzɩ nɛ́, bɩvɛ́yɩ́ Ɩsɔ́ɔ káálɛ.»
26 Jesus, olhando para eles, disse:
27 Ńna gɛ Pétro wɔɔdɔ́ Yeésu sɩsɩ: «Ɖɔ́ɔ́ ɖééyéle bɩrɩ́ŋa ɖufu nya nɛ́, nŋɩ́nɩ́ gɛ ɖɛ́ndɛnáa.»
27 Então Pedro, tomando a palavra, disse: — Eis que nós deixamos tudo e seguimos o senhor; que será, pois, de nós?
28 Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ ɖúúlínya kɩ́falʊʊ́ Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩlá kɩ nɛ́ kɩdaá, Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ wɔ́njɔwʊ́ʊ ɩdɛ́ɛ ásícé kowuro-gbelé-daá nɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá míívú ma nɛ́ ɖʊɖɔ mɩ́njɔwʊ́ʊ kowuro-gbelásɩ fuú na nasɩ́lɛ-daá ɩfʊʊná Israyɛ́ɛlɩ agó fuú na náálɛ.
28 Jesus lhes respondeu:
29 Ngɛ bɩlɛ́ gɛ weení ɩrɩ́ŋa weeyéle ɖɛ́ɛ́zɩ, koobíya aláa na abaaláa, kɔɔ́wʊ, caáwʊ, bíya yáá fásɩ máyɩ́ɖɛ-rɔ nɛ́, wóngoyuú bɩdɛ́ɛ nɩɩ́nʊ́wá na ɩtásɩ iyuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.
29 E todo aquele que tiver deixado casas, irmãos, irmãs, pai, mãe, filhos ou campos, por causa do meu nome, receberá muitas vezes mais e herdará a vida eterna.
30 Amá, ɖabata wenbá lɛlɛɛɖɔ́ bɛdɛ́ɛ nɩ́bááwʊ nɛ́, bɔ́ngɔnɩ́ bekpííri; bɩka ɖabata wenbá beegbííri lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, ɩkɔ́nɩ bɛtɛ nɩ́bááwʊ.»
30 Porém muitos primeiros serão últimos; e os últimos serão primeiros.

Ler em outra tradução

Comparar com outra

Estude este capítulo no WhatsApp

Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Mateus 19, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.