João 6

Tawúratɩ na Injiila dɛ́ɛ fɔɔlɩ́nɩ (KDH) vs NTLH

Sair da comparação
NTLH Nova Tradução na Linguagem de Hoje 2000
1 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, Yeésu wɛɛdɛsɩná Galilée lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ bándayaá ɖɛ sɩsɩ Tiberíyáadɩ lɩɩrɛ́ nɛ́ ɖɩdɛ́ɛ fúu lí ńgɩ-rɔ.
1 Depois disso, Jesus atravessou o lago da Galileia, que também é chamado de Tiberíades.
2 Zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ fóo yɩ, káma, kɩɩna maamááciwá waalá ɩwáázɩ kʊdɔndɩnáa nɛ́.
2 Uma grande multidão o seguia porque eles tinham visto os milagres que Jesus tinha feito, curando os doentes.
3 Ngɛ Yeésu woobó ɩkpa bʊ́ʊ-daá ití ɩcɔ́ɔ ɩ́na ɩwanbaaráa.
3 Ele subiu um monte e sentou-se ali com os seus discípulos.
4 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ, Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ bánÿaá kɩ sɩsɩ Fɛlɛ nɖɛ́ɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ nɛ́ kɩ́ńjʊ́ʊ́.
4 A Páscoa , a festa principal dos judeus, estava perto.
5 Yeésu waagʊ́sɩ ɩbɛ́ɛ́ŋ nɛ́, waana zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ wɛ́ngɛɖɛɛ́ ɩjɔ́. Ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Filíipu sɩsɩ: «Lé gɛ ɖánnáa kíɖíím ɖɩmʊ ɖicéle zamɔ́ɔ kɩna kɩrɩ́ŋa kiɖi.»
5 Jesus olhou em volta de si e viu que uma grande multidão estava chegando perto dele. Então disse a Filipe:
6 Yeésu waalá Filíipu bɩlɛ́ sɩ ɩɖáázɩ yɩ ɩbɛ́ɛ́ŋ gɛ, káma, ɩvʊnnyɩ wenbí sɩ ɩlá nɛ́.
6 Ele sabia muito bem o que ia fazer, mas disse isso para ver qual seria a resposta de Filipe.
7 Filíipu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Sɔɔlɩ bɔkpɔ́ɔ ɩrʊ́ kʊ́ɖʊḿ-dɛ́ɛ wɛ́ kákpáŋa (200) tɩmɛ́rɛ-dɛ́ɛ fɛrɩ́tɩ bakámʊ ná kíɖíím, bɩ́dándalɩ́ na batára báa weení ɩtáńÿuú cʊ́kɔ.»
7 Filipe respondeu assim: — Para cada pessoa poder receber um pouco de pão, nós precisaríamos gastar mais de duzentas moedas de prata .
8 Ngɛ Andirée, ɩwanbaaráa-daá naárʊ, Simɔ́ɔnɩ Pétro igoobú, wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ:
8 Então um dos discípulos, André, irmão de Simão Pedro, disse:
9 «Bú afobú naárʊ wɛ ɖɔ́lɔ́wʊ́táá cé ɩɖɔ́kɩná kpɔ́nɔ́wá natʊ́nʊ́wá na tiiná náálɛ. Amá, we gɛ sɩ bɩbɩ́ɩ́zɩ bɩlá zamɔ́ɔ ńŋɩnáa kɩna.»
9 — Está aqui um menino que tem cinco pães de cevada e dois peixinhos. Mas o que é isso para tanta gente?
10 Ńna gɛ Yeésu sɩsɩ: «Ɩdɔ́ ɩráa rɩ́ŋa bɔcɔ́ɔ adɛ.» Nyɩ́ɩ́dɩ ɖabata ɩbá tɩwɛ ɖɩdáarɛ ɖɩḿ ɖɩdaá. Ngɛ bɔɔdɔ́ ɩráa bɔcɔ́ɔ. Ɩráa bɛḿ badaá, abaaláa riké kɛ́ɛ nyazɩ mííli nɔɔ́nʊ́wá (5.000) bɩlɛ́.
10 Jesus disse: Então todos se sentaram. (Havia muita grama naquele lugar.) Estavam ali quase cinco mil homens.
11 Ngɛ Yeésu wɔɔgbɔ́ɔ kpɔ́nɔ́wá ɩsá Ɩsɔ́ɔ tɩrɔ, ngɛ waadára ɩráa bɔjɔɔ́ɔ ńna nɛ́. Ngɛ wɛɛdɛ́sɛlɩ́ tiiná, ɩsá Ɩsɔ́ɔ arɔ ɖʊɖɔ. Ngɛ waadátárɩ́ báa weení wenbí bʊdʊ́ʊ sɔɔlɛ́ɛ nɛ́.
11 Em seguida Jesus pegou os pães, deu graças a Deus e os repartiu com todos; e fez o mesmo com os peixes. E todos comeram à vontade.
12 Beeɖi bɔfɔ́ɔ nɛ́, ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ ɩwanbaaráa sɩsɩ: «Ɩdɔ́ɔ́zɩ buḿsi ɩráa wɔɔdɔ́ɔ bɩka nɛ́, na bɩdaá nabʊ́rʊ ɩ́kalá ásáráwʊ́.»
12 Quando já estavam satisfeitos, ele disse aos discípulos:
13 Kpɔ́nɔ́wá natʊ́nʊ́wá bɔɔdɔ́ɔ nɛ́-dɛ́ɛ fɔɔlásɩ wanbaaráa wɔɔdɔ́ɔ́zɩ bɩɩga nɛ́ woozu ɖɔkɩ́nɩ fuú na natɩ́lɛ.
13 Eles ajuntaram os pedaços e encheram doze cestos com o que sobrou dos cinco pães.
14 Ɩráa waana maamááci wenkí Yeésu waalá nɛ́, ngɛ sɩsɩ: «Toovonúm, ceení gɛ anɖébi weení sɩ ɩkɔ́nɩ ɖúúlínya-daá nɛ́.»
14 Os que viram esse milagre de Jesus disseram: — De fato, este é o
15 Yeésu waadɩlɩ́ sɩsɩ bɛgɛgɛrɛŋɛ sɩ bɔkpɔ́ɔ yɩ na ɖóni basɩ́ɩ kowúrátɩ. Waana bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ wɛɛɖɛ́ɛ ɩkpa bʊ́ʊyɔ́ɔ kʊjʊʊ́-daá ɩgɔjɔɔ́ɔ iriké.
15 Jesus ficou sabendo que queriam levá-lo à força para o fazerem rei; então voltou sozinho para o monte.
16 Kɩɩɖáánɩ nɛ́, ngɛ ɩwanbaaráa weedí lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ nɔɔ́-jɔ́.
16 De tardinha, os discípulos de Jesus desceram até o lago.
17 Ngɛ baagba kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá bɛ́ndɛsɩ́ bɛ́nɖɛɛ́ Kapɛrɩnawʊ́m fáráńdɩ́. Kíńÿúu ngʊ́ Yeésu tɔkɔnɩ tá ɩmɔɔná wɛ.
17 Subiram num barco e começaram a atravessar o lago na direção da cidade de Cafarnaum. Quando já estava escuro, Jesus ainda não tinha vindo se encontrar com eles.
18 Fefelimá kʊ́bɔná wɛ́nvɛtɩ́ bɩka lɩ́m wángʊrʊ́ʊ bɩ́nzalɩ́ɩ.
18 De repente, um vento forte começou a soprar e a levantar as ondas.
19 Bɛ́ńɖɛɛzɩ batála nyazɩ kilomɛ́ɛ́tawá natʊ́nʊ́wá bɩlɛ́ gɛ baajáŋ bana Yeésu wánganʊŋ́ lɩ́m-rɔ ɩgɛrɛŋɛ sɩ ɩcʊʊná kpɩ́ɩ́rʊʊ́. Ngɛ bɩɩlá wɛ nɩdáárɛ.
19 Os discípulos já tinham remado uns cinco ou seis quilômetros, quando viram Jesus andando em cima da água e chegando perto do barco. E ficaram com muito medo.
20 Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ gɛ, bɩ́kalá mɩ́ɩ nɩdáárɛ!»
20 Mas Jesus disse:
21 Bɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩ bɔkpɔ́ɔ yɩ kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá. Amá, sɩ bacáŋ bɛbɛ́ɛ́ŋ nɛ́, kpɩ́ɩ́rʊʊ́ wáńdálɩ́ baɖaaboɖé kɩsɩ́ŋ.
21 Então eles o receberam com prazer no barco e logo chegaram ao lugar para onde estavam indo.
22 Kiivé nɛ́, zamɔ́ɔ kɩɩgáwalɩ́ lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ-dɛ́ɛ fúu lí ńgɩ nɛ́ kɩɩna sɩsɩ kpɩ́ɩ́rʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ kóŋ́ wáńgáná kɩzɩ́ŋɛ́ɛ; bɩka banyɩ bɩlɛ́ ɖʊɖɔ sɩsɩ Yeésu tasʊ́ʊ kpɩ́ɩ́rʊʊ́ kɩḿ ɩ́na ɩwanbaaráa; bɛlɛ́ beriké bɛɛɖɛɛ ná.
22 No dia seguinte a multidão que estava no lado leste do lago viu que ali só havia um barco pequeno. Sabiam que Jesus não tinha embarcado com os discípulos, pois estes haviam saído sozinhos.
23 Ngʊ́ kpɩ́ɩ́rɩ́nɩ tɩɩgálɩ́ɩ́ná Tiberíyáadɩ nɛ́ tɩɩdála ɖɩdáarɛ wenɖé ɖɩdaá ɩráa wɔɔjɔ́ɔ bɔtɔ́ɔ kpɔ́nɔ́ Ɖádʊ́ʊ waazá Ɩsɔ́ɔ kɩrɔ nɛ́.
23 Enquanto isso, outros barcos chegaram da cidade de Tiberíades e encostaram perto do lugar onde a multidão tinha comido pão depois de o Senhor Jesus ter dado graças.
24 Zamɔ́ɔ waana sɩsɩ Yeésu na ɩwanbaaráa bɛvɛ́yɩ́ ńna nɛ́, ngɛ ɩráa waagba kpɩ́ɩ́rɩ́nɩ tɩḿ tɩdaá bɛɖɛ́ɛ Kapɛrɩnawʊ́m Yeésu cáádɩ.
24 Quando viram que Jesus e os seus discípulos não estavam ali, subiram nos barcos e saíram para Cafarnaum a fim de procurá-lo.
25 Bɔɔmɔɔná Yeésu lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ-dɛ́ɛ fúu lí ńgɩ nɛ́, ngɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, sáátɩ wenkí gɛ nyáádála cé.»
25 A multidão encontrou Jesus no lado oeste do lago, e perguntaram a ele: — Mestre, quando foi que o senhor chegou aqui?
26 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ kpɔ́nɔ́wá mɩ́ɩ́dɔ́ɔ ɩfɔ́ɔ nɛ́-rɔɔzɩ́ gɛ mɩ́njáádɩ ma, bɩdɛkɛ́ɛ sɩsɩ mɩ́ɩ́nɩ́ɩ maamááciwá máálá tɩ nɛ́ tugutoluú nɛ́-rɔ.
26 Jesus respondeu:
27 Ɩ́kalá tɩmɛ́rɛ kíɖíím bɩ́nvɔrɔ́sɩ nɛ́ bʊrɔ. Amá, ɩlá tɩmɛ́rɛ kíɖíím bɩ́dɔ́nvɔrɔ́sɩ kɛtɛngɛrɛ, bɩka bɩ́nváa weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́ bʊrɔ. Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ sɩ ɩfa ná mɩ́ɩ kíɖíím bɩḿ, káma, ɩrɔɔzɩ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ Caáwʊ waaɖʊ ɩdɛ́ɛ yíko-dɛ́ɛ ɖaazɩ́tɩ.»
27 Não trabalhem a fim de conseguir a comida que se estraga, mas a fim de conseguir a comida que dura para a vida eterna. O
28 Ńna gɛ ɩráa wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Yeésu sɩsɩ: «We gɛ bɩ́nbɔɔzɩ́ ɖɩlá na ɖɩlá tɩmɛ́ weená Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ yɛ nɛ́.»
28 — O que é que Deus quer que a gente faça? — perguntaram eles.
29 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Tɩmɛ́rɛ wenɖé Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ na mɩ́ɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ ɩ́fá weení weegédíri yɩ nɛ́ toovonúm.»
29 — Ele quer que vocês creiam naquele que ele enviou! — respondeu Jesus.
30 Ńna gɛ bɛlɛ́ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Maamááci wenkí gɛ sɩ nlá ɖɩna na ɖɩfa nya toovonúm. Tɩmɛ́rɛ wenɖé gɛ sɩ nlá.
30 Eles disseram: — Que milagre o senhor vai fazer para a gente ver e crer no senhor? O que é que o senhor pode fazer?
31 Ɖájaájaanáa wɔɔjɔ́ɔ tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá nɛ́, kíɖíím bánÿaá bɩ sɩsɩ máánɩnɛ́ gɛ beeɖi ńŋɩnáa wenbí baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́. Baaŋmáa gɛ sɩsɩ: “Waava wɛ kíɖíím bɩɩgálɩ́ɩ́ná ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ beɖi.”»
31 Os nossos antepassados comeram o maná no deserto, como dizem as Escrituras Sagradas : “Do céu ele deu pão para eles comerem.”
32 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ bɩdɛkɛ́ɛ Múúsá waava ná mɩ́ɩ kíɖíím bɩɩgálɩ́ɩ́ná ɩsɔ́ɔ́dáá bikédi nɛ́, amá, Majaa wánváa kʊ mɩ́ɩ kíɖíím toovonúm ńbɩ bɩ́ngalɩɩ́ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́.
32 Jesus disse:
33 Káma, kíɖíím Ɩsɔ́ɔ wánváa bɩ nɛ́ gɛ weení wángalɩɩnáa ɩsɔ́ɔ́dáá bɩka wánváa ɖúúlínya weezuú nɛ́.»
33 Porque o pão que Deus dá é aquele que desce do céu e dá vida ao mundo.
34 Ngɛ bɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «A bɩlɛ́, kʊ́bɔnɩ́, kʊ nlɔɔná ɖáa kíɖíím bɩḿ fáa!»
34 — Queremos que o senhor nos dê sempre desse pão! — pediram eles.
35 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ gɛ kíɖíím bɩ́nváa weezuú nɛ́. Weení ɩrɩ́ŋa wɔɔgɔ́nɩ mɔ́jɔ́ nɛ́, ɩlɛ́ ɩmʊ́ nyɔɔ́sɩ tángʊ́ʊ yɩ kɛtɛngɛrɛ, bɩka weení ɩrɩ́ŋa waava ma toovonúm nɛ́, ɖoolɔɔ́ tánlaḿ yɩ kɛtɛngɛrɛ.
35 Jesus respondeu:
36 Méévééri mɩ́ɩ bɩlɛ́ amá, na bɩrɩ́ŋa mɩ́ɩ́ná ma nɛ́, mɩ́dáfá ma toovonúm.
36 Mas eu já disse que vocês não creem em mim, embora estejam me vendo.
37 Wenbá barɩ́ŋa Caáwʊ waava ma nɛ́, bɔ́ngɔnɩ́ mɔ́jɔ́. Ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ médéngizí weení ɩrɩ́ŋa sɩ ɩkɔ́nɩ mɔ́jɔ́ nɛ́.
37 Todos aqueles que o Pai me dá virão a mim; e de modo nenhum jogarei fora aqueles que vierem a mim.
38 Máagálɩɩ ɩsɔ́ɔ́dáá megédi adɛ laadɔ́ɔ-rɔɔzɩ́ gɛ sɩ malá weení weegédíri ma nɛ́ ɩdɛ́ɛ sɔɔlɩ́m; mɔ́dɔkɔ́nɩ sɩ malá wenbí mɔ́zɔɔlɛ́ɛ nɛ́.
38 Pois eu desci do céu para fazer a vontade daquele que me enviou e não para fazer a minha própria vontade.
39 Weení weegédíri ma nɛ́ ɩdɛ́ɛ sɔɔlɩ́m gɛ sɩsɩ mékeyéle wenbá waaɖʊ wɛ mɛ́ńdɛ́ nɛ́ badaá naárʊ ɩtɛlɛ́ŋ. Amá, kɛdɛɛzɩya wɩ́rɛ, magʊ́sɩ wɛ befé balɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.
39 E a vontade de quem me enviou é esta: que nenhum daqueles que o Pai me deu se perca, mas que eu ressuscite todos no último dia.
40 Ɩɩ́n, wenbí Majaa sɔɔlɛ́ɛ bɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ wenbá barɩ́ŋa baana Biyaalʊ́ʊ ngɛ baava yɩ toovonúm nɛ́, boyuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́, bɩka kɛdɛɛzɩya wɩ́rɛ nɛ́, magʊ́sɩ wɛ befé balɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.»
40 Pois a vontade do meu Pai é que todos os que veem o Filho e creem nele tenham a vida eterna; e no último dia eu os ressuscitarei.
41 Yahúúɖuwá waanɩ́ɩ Yeésu-dɛ́ɛ tɔ́mwá tɩna nɛ́, ngɛ baabáázɩ ŋmɩɩdɩ́, káma, wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ gɛ kíɖíím bɩɩgálɩ́ɩ́ná ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́.»
41 Eles começaram a criticar Jesus porque ele tinha dito: “Eu sou o pão que desceu do céu.”
42 Ngɛ bɔɔdɔ́tɔḿ sɩsɩ: «Mányɩ sɩsɩ ɩmʊ́ gɛ Ísifu biyaalʊ́ Yeésu gɛ? Ɖányɩ ɩgɔɔ na ɩjaa! Bɩ́nlám nŋɩ́nɩ́ na ɩtɔ́ lɛlɛɛɖɔ́ sɩsɩ: “Máagálɩ́ɩ́ná ɩsɔ́ɔ́dáá megédi adɛ.”»
42 E diziam: — Este não é Jesus, filho de José? Por acaso nós não conhecemos o pai e a mãe dele? Como é que agora ele diz que desceu do céu?
43 Ńna gɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Iyéle ɖamá ŋmɩɩdɩnáa.
43 Jesus respondeu:
44 Naárʊ tánbɩɩzɩ ɩkɔ́nɩ mɔ́jɔ́ a Caáwʊ weení weegédíri ma nɛ́ takánára yɩ ɩkɔná bɩka kɛdɛɛzɩya wɩ́rɛ nɛ́, mɔ́ɔ́ magʊ́sɩ yɩ ifé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.
44 Só poderão vir a mim aqueles que forem trazidos pelo Pai, que me enviou, e eu os ressuscitarei no último dia.
45 Anɖébiwá waaŋmáa sɩsɩ: “Ɩsɔ́ɔ wánwɩlɩ́ɩ ɩráa rɩ́ŋa ɩdɛ́ɛ tɔ́m.” Weení ɩrɩ́ŋa wánnɩɩ́ Caáwʊ-dɛ́ɛ tɔ́m, ngɛ weedísi wentí waawɩ́lɩ nɛ́, ɩlɛ́ ɩmʊ́ wɔ́ngɔnɩ́ mɔ́jɔ́.
45 Nos
46 Bɩdɛkɛ́ɛ sɩ naárʊ wáńnáa Caáwʊ, asée weení waagálɩ́ɩ́ná Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ nɛ́ iriké; ɩlɛ́ waana ná Caáwʊ.
46 Isso não quer dizer que alguém já tenha visto o Pai, a não ser aquele que vem de Deus; ele já viu o Pai.
47 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ weení ɩrɩ́ŋa waava toovonúm nɛ́, wooyuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.
47 — Eu afirmo a vocês que isto é verdade: quem crê tem a vida eterna.
48 Mɔ́ɔ́ gɛ kíɖíím bɩ́nváa weezuú nɛ́.
48 Eu sou o pão da vida.
49 Tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá, mɩ́jaájaanáa weeɖi kíɖíím baayáa bɩ sɩsɩ máánɩ nɛ́, amá, baazɩ́.
49 Os antepassados de vocês comeram o maná no deserto, mas morreram.
50 Amá, kíɖíím bɩɩgálɩ́ɩ́ná ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ bɩlɛ́ gɛ a ɩrʊ́ weeɖi ɩ́dánzɩḿ.
50 Aqui está o pão que desce do céu; e quem comer desse pão nunca morrerá.
51 Mɛ́gɛ́ɛ na kʊ kíɖíím weezuú ńbɩ bɩɩgálɩ́ɩ́ná ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́. Weení weeɖi bɩ nɛ́, wɔ́njɔwʊ́ʊ weezuú lɛlɛɛɖɔ́ hálɩ bɩvɛ́yɩ́na tɛ́m. Mɔ́dɔ́nʊʊ́ gɛ kíɖíím sɩ mava nɛ́, mánváa bɩ na ɖúúlínya iyuú weezuú.»
51 Eu sou o pão vivo que desceu do céu. Se alguém comer desse pão, viverá para sempre. E o pão que eu darei para que o mundo tenha vida é a minha carne.
52 Ńna gɛ Yahúúɖuwá waabáázɩ ɖamá cɔɔlɩ́ bɔ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ: «Bɩ́nlám nŋɩ́nɩ́ ná ɩrʊ́ ceení ɩtɔ́ sɩsɩ wánváa ɖáa ɩdɔnʊʊ́ ɖɩtɔ́ɔ.»
52 Aí eles começaram a discutir entre si. E perguntavam: — Como é que este homem pode dar a sua própria carne para a gente comer?
53 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ a mɩ́dɔtɔ́ɔ Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ dɛ́ɛ tɔnʊʊ́ bɩka ɩnyɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ azimá, mídónÿuú weezuú.
53 Então Jesus disse:
54 Weení wɔɔdɔ́ɔ mɔ́dɔ́nʊʊ́ bɩka ɩnyɔ́ɔ mɛ́dɛ́ɛ azimá nɛ́, wónÿuúu weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́, bɩka kɛdɛɛzɩya wɩ́rɛ ménveezí yɩ ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.
54 Quem come a minha carne e bebe o meu sangue tem a vida eterna, e eu o ressuscitarei no último dia.
55 Mɔ́dɔ́nʊʊ́ kɛ́ɛ kíɖíím toovonúm ńbɩ gɛ, bɩka mɛ́dɛ́ɛ azimá kɛ́ɛ sʊlʊ́m toovonúm ńbɩ.
55 Pois a minha carne é a comida verdadeira, e o meu sangue é a bebida verdadeira.
56 Weení wɔɔdɔ́ɔ mɔ́dɔ́nʊʊ́ bɩka ɩnyɔ́ɔ mɛ́dɛ́ɛ azimá nɛ́, wánŋmaranáa ma bɩka mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ maŋmaraná yɩ.
56 Quem come a minha carne e bebe o meu sangue vive em mim, e eu vivo nele.
57 Ńŋɩnáa Caáwʊ weení weegédíri ma nɛ́ wánváa weezuú nɛ́, ngɛ ɩrɔ gɛ mɔ́wɛ weezuú-daá nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ weení sɩ ɩtɔ́ɔ mɔ́dɔ́nʊʊ́ nɛ́, mɔ́rɔ́, bʊdʊ́ʊ wɔ́njɔwʊ́ʊ weezuú-daá.
57 O Pai, que tem a vida, foi quem me enviou, e por causa dele eu tenho a vida. Assim, também, quem se alimenta de mim terá vida por minha causa.
58 Ɩbɛ́ɛ́ŋ kíɖíím bɩɩgálɩ́ɩ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́, bɩvɛ́yɩ́ nyazɩ wenbí mɩ́jaájaanáa weeɖi nɛ́. Bɛlɛ́ baazɩ́. Weení weeɖi kíɖíím bɩna nɛ́, wónÿuúu weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.»
58 Este é o pão que desceu do céu. Não é como o pão que os antepassados de vocês comeram e mesmo assim morreram. Quem come deste pão viverá para sempre.
59 Sáátɩ wenkí Yeésu wɛ Kapɛrɩnawʊ́m Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́ na ɩwɩ́lɩ tɔ́m wentí nɛ́ nbɩlɛ́.
59 Jesus disse isso quando estava ensinando na sinagoga de Cafarnaum.
60 Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa waanɩ́ɩ wentí waaŋmátɩ nɛ́, ngɛ badaá ɖabata sɩsɩ: «Tɔ́m tɩna tɩjɔɔ́ɔ káálɛ nɩɩ́. Weení wéndisi kʊ tɩ.»
60 Muitos seguidores de Jesus ouviram isso e reclamaram: — O que ele ensina é muito difícil! Quem pode aceitar esses ensinamentos?
61 Yeésu wooyuú ɩtɩlɩ́ sɩsɩ ɩwanbaaráa wánŋmɩɩdɩ́ tɔ́m wentí waaŋmátɩ wɛ tɩ nɛ́ tɩrɔ. Bʊrɔɔzɩ́ gɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Mɛ́dɛ́ɛ tɔ́m tɩḿ tɩ́ngʊsɩ́ mɩ́laakáarɩ gɛ?
61 Não disseram nada a Jesus, mas ele sabia que eles estavam resmungando contra ele. Por isso perguntou:
62 Bɩlɛ́ nɛ́, nŋɩ́nɩ́ gɛ mɩ́nlám a mɩ́ɩ́gɔ́nɩ ɩna Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ wángbáa lénlé ɩvʊngɔwɛ nɛ́.
62 E o que aconteceria se vocês vissem o
63 Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wánváa kʊ weezuú. Ɩrʊ́ riké tɔ́nvɔɔzɩ nabʊ́rʊ. Tɔ́mwá mááŋmátɩ mɩ́ɩ ɖɔ́ nɛ́ tɩɩgálɩ́ɩ́ná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa-jɔ́ gɛ, bɩka tɩ́nváa kʊ weezuú.
63 O Espírito de Deus é quem dá a vida, mas o ser humano não pode fazer isso. As palavras que eu lhes disse são espírito e vida,
64 Amá, mɩ́dáá nɛbɛ́rɛ tafa tɩ toovonúm.» Ɖoo bɩgaɖaa gɛ Yeésu fʊnnyɩ wenbá badafa yɩ toovonúm nɛ́, bɩka ɩvʊnnyɩ weení sɩ ɩkɔ́nɩ ɩyá yɩ nɛ́.
64 mas mesmo assim alguns de vocês não creem. Jesus disse isso porque já sabia desde o começo quem eram os que não iam crer nele e sabia também quem ia traí-lo.
65 Ngɛ Yeésu waadásɩ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Bʊrɔɔzɩ́ gɛ mɔ́ɔ́dɔ́ mɩ́ɩ sɩsɩ naárʊ tánbɩɩzɩ ɩkɔ́nɩ mɔ́jɔ́ a Caáwʊ tafa yɩ nɩ́bááwʊ.»
65 Jesus continuou:
66 Bɩdɩ́ŋa-rɔ gɛ ɩwanbaaráa ɖabata waabáázɩ yɩ cɛ́m bándalɩ́, bodokúti bónvúu yɩ.
66 Por causa disso muitos seguidores de Jesus o abandonaram e não o acompanhavam mais.
67 Ńna gɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ ɩwanbaaráa fuú na nɔɔ́lɛ sɩsɩ: «Mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊdɔ mɩ́zɔɔlɛ́ɛ ɩɖɛ́ɛ yáá wé.»
67 Então ele perguntou aos doze discípulos:
68 Ngɛ Simɔ́ɔnɩ Pétro woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, weení-jɔ́ gɛ sɩ ɖibó. Nyɔ́jɔ́ gɛ tɔ́m tɩ́nváa weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́ wɛ.
68 Simão Pedro respondeu: — Quem é que nós vamos seguir? O senhor tem as palavras que dão vida eterna!
69 Ɖɔ́ɔ́ ɖáává toovonúm, bɩka ɖɩtɩlɩ́ bɩlɛ́ sɩsɩ nyɔ́ɔ́ gɛ Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ-dʊ́ʊ weení waagálɩ́ɩ́ná Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ nɛ́.»
69 E nós cremos e sabemos que o senhor é o Santo que Deus enviou.
70 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mányɩ sɩsɩ mɔ́ɔ́ máádá ná máálɩ́zɩ́ mɩ́nyɔ́ɔ́ wanbaaráa fuú na nɔɔ́lɛ ya. Amá, na bɩrɩ́ŋa mɩ́dáá kʊ́ɖʊḿ kɛ́ɛ zííni gɛ.»
70 Jesus disse:
71 Wánŋmatɩ́ bɩlɛ́ nɛ́, Simɔ́ɔnɩ Isikariyóo biyaalʊ́ Yudásɩ gɛ wánŋmatɩ́. Káma, na bɩrɩ́ŋa ɩlɛ́ ɩwɛ wanbaaráa fuú na nɔɔ́lɛ-daá nɛ́, sɩ ɩkɔnɩ ná ɩyá Yeésu.
71 Ele estava falando de Judas, filho de Simão Iscariotes. Pois Judas, embora fosse um dos doze discípulos, ia trair Jesus.

Ler em outra tradução

Comparar com outra

Estude este capítulo no WhatsApp

Peça à IA da Bíblia Fala para explicar João 6, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.