Cânticos 2
Magyar Újfordítású (HUNUJ) vs BKJ
1 Sárón nárcisza vagyok én, a völgyek lilioma.
1 Eu sou a rosa de Sarom, e o lírio dos vales.
2 Mint liliom a tövisek közt, olyan kedvesem a lányok közt.
2 Como o lírio entre os espinhos, tal é meu amor entre as filhas.
3 Mint almafa az erdő fái közt, olyan szerelmesem a legények közt. Árnyékában vágyom ülni, gyümölcse édes ínyemnek.
3 Assim como a macieira entre as árvores do bosque, assim é o meu amado entre os filhos. Sentei-me sob a sua sombra com grande prazer, e o seu fruto foi doce ao meu paladar.
4 Elvitt engem a borozóhelyre, melynek jelvénye a szerelem.
4 Trouxe-me à casa do banquete, e o seu estandarte sobre mim era o amor.
5 Erősítsetek aszú szőlővel, üdítsetek fel almával, mert a szerelem betege vagyok!
5 Sustentai-me com passas, confortai-me com maçãs, porque eu estou doente de amor.
6 Bal karja a fejem alatt, jobbjával átölel engem.
6 A sua mão esquerda está debaixo da minha cabeça, e a sua mão direita me abraça.
7 Kérve kérlek titeket, Jeruzsálem lányai, a gazellákra és a mező szarvasaira: Ne keltsétek, ne ébresszétek föl a szerelmet, amíg nem akarja!
7 Conjuro-vos, ó filhas de Jerusalém, pelas gazelas e cervas do campo, que não desperteis e nem acordeis o meu amor, até que ele queira.
8 Szerelmesem hangját hallom! Jön már, ugrálva a hegyeken, szökdelve a halmokon.
8 A voz do meu amado! Eis que ele vem saltando sobre as montanhas, pulando sobre as colinas.
9 Mert olyan szerelmesem, mint a gazella, mint a fiatal szarvas. Itt áll már falaink mellett, benéz az ablakon, betekint a rácsozaton.
9 O meu amado é semelhante à gazela ou ao filhote de cervo; eis que está detrás do nosso muro, olhando pelas janelas, mostrando-se pelas grades.
10 Szerelmesem így szólított meg: Kelj föl, kedvesem, szépségem, jöjj már!
10 O meu amado falou e me disse: Levanta-te, meu amor, formosa minha, e vem.
11 Nézd, vége van a télnek, elmúlt az esőzés, elment.
11 Porque eis que passou o inverno; a chuva cessou, e se foi;
12 Megjelentek a virágok a földön, itt az éneklés ideje, gerlebúgás hangzik földünkön.
12 as flores aparecem na terra, o tempo de cantar dos pássaros chega, e a voz da rola ouve-se em nossa terra.
13 Érleli első gyümölcsét a fügefa, és a virágzó szőlők illatoznak. Kelj föl, kedvesem, szépségem, jöjj már!
13 A figueira já deu os seus figos verdes, e as videiras com suas uvas macias exalam um bom aroma; levanta-te, meu amor, formosa minha, e vem.
14 Galambom, a sziklahasadékban, a magas kőszál rejtekében! Mutasd meg arcodat, hallasd a hangodat, mert kellemes a hangod, és bájos az arcod!
14 Pomba minha, que estás nas fendas das rochas, nos lugares ocultos das ladeiras, mostra-me o teu semblante, deixa-me ouvir a tua voz, porque doce é a tua voz, e o teu semblante é gracioso.
15 Fogjátok meg a rókákat, a kölyökrókákat, mert pusztítják szőlőinket, virágzó szőlőinket!
15 Apanhai-nos as raposas, as raposinhas, que estragam as vinhas, porque as nossas vinhas têm uvas tenras.
16 Szerelmesem enyém, s én az övé vagyok, övé, ki a liliomok közt legeltet.
16 O meu amado é meu, e eu sou dele; ele apascenta entre os lírios.
17 Ha hűs szél támad, és megnyúlnak az árnyak, jöjj vissza, szerelmesem, a hegyszakadékokon át, gazellához vagy fiatal szarvashoz hasonlóan!
17 Até que o dia amanheça, e fujam as sombras, volta, amado meu; faze-te semelhante à gazela ou ao jovem cervo sobre os montes de Beter.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Cânticos 2, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.