Jó 29
Hungarian Version (HUN) vs BKJ
1 Jób pedig folytatá az õ beszédét, és monda:
1 Então Jó continuou sua parábola, e disse:
2 Oh, vajha olyan volnék, mint a hajdani hónapokban, a mikor Isten õrzött engem!
2 Ah! Se eu estivesse como em meses passados, como nos dias quando Deus me preservava;
3 Mikor az õ szövétneke fénylett fejem fölött, [s] világánál jártam a setétet;
3 quando sua candeia brilhava sobre minha cabeça, e quando pela sua luz eu andava através das trevas.
4 A mint java-korom napjaiban valék, a mikor Isten gondossága borult sátoromra!
4 Como eu fui nos dias da minha juventude, quando o segredo de Deus estava sobre o meu tabernáculo;
5 Mikor még a Mindenható velem volt, [és] körültem voltak gyermekeim;
5 quando o Todo-Poderoso ainda estava comigo; quando os meus filhos estavam ao meu redor;
6 Mikor lábaimat [édes] tejben mostam, és mellettem a szikla olajpatakokat ontott;
6 quando eu lavava os meus passos com manteiga, e a rocha me derramava rios de óleo;
7 Mikor a kapuhoz mentem, fel a városon; a köztéren székemet fölállítám:
7 quando eu saía através da cidade até o portão; quando eu preparava meu assento na rua!
8 Ha megláttak az ifjak, félrevonultak, az öregek is fölkeltek [és ]állottak.
8 Os homens jovens me viam, e se escondiam, e os idosos se levantavam e punham-se em pé;
9 A fejedelmek abbahagyták a beszédet, és tenyeröket szájukra tették.
9 os príncipes continham o falar, e punham sua mão sobre a boca;
10 A fõemberek szava elnémult, és nyelvök az ínyökhöz ragadt.
10 os nobres ficavam quietos, e sua língua se prendia ao céu de sua boca.
11 Mert a mely fül hallott, boldognak mondott engem, és a mely szem látott, bizonyságot tett én felõlem.
11 Quando o ouvido me ouvia, então me abençoava; e quando o olho me via, dava-me testemunho.
12 Mert megmentém a kiáltozó szegényt, és az árvát, a kinek nem volt segítsége.
12 Porque eu livrava o pobre que clamava, e o órfão, e aquele que não tinha ninguém para ajudá-lo.
13 A veszni indultnak áldása szállt reám, az özvegynek szívét megörvendeztetém.
13 A bênção daquele que estava pronto para perecer vinha sobre mim, e eu fazia com que o coração da viúva cantasse de alegria.
14 Az igazságot magamra öltém és az is magára ölte engem; palást és süveg gyanánt volt az én ítéletem.
14 Eu punha a justiça sobre mim e ela me vestia; meu julgamento era como um manto e um diadema.
15 A vaknak én szeme valék, és a sántának lába.
15 Eu era os olhos do cego, e pés eu era para o coxo.
16 A szûkölködõknek én atyjok valék, az ismeretlennek ügyét is jól meghányám-vetém.
16 Eu era um pai para os pobres; e a causa que eu não conhecia, eu examinava.
17 Az álnoknak zápfogait kitördösém, és fogai közül a prédát kiütém vala.
17 E eu quebrava as mandíbulas do perverso, e arrancava a presa de seus dentes.
18 Azt gondoltam azért: fészkemmel veszek el, és mint a homok, megsokasodnak napjaim.
18 Então eu dizia: Morrerei no meu ninho, e multiplicarei os meus dias como a areia.
19 Gyökerem a víznek nyitva lesz, és ágamon hál meg a harmat.
19 A minha raiz estava espalhada pelas águas, e o orvalho permanecia toda a noite sobre meu galho.
20 Dicsõségem megújul velem, és kézívem erõsebbé lesz kezemben.
20 Minha glória estava fresca em mim, e o meu arco se renovava na minha mão.
21 Hallgattak és figyeltek reám, és elnémultak az én tanácsomra.
21 A mim os homens davam ouvidos, e esperavam, e faziam silêncio pelo meu conselho.
22 Az én szavaim után nem szóltak többet, [s harmatként] hullt []rájok beszédem.
22 Depois de minhas palavras eles não falavam novamente, e meu discurso caía sobre eles.
23 Mint az esõre, úgy vártak rám, és szájukat tátották, mint tavaszi záporra.
23 E esperavam por mim como que pela chuva; e abriam a sua boca amplamente, como para a chuva serôdia.
24 Ha rájok mosolyogtam, nem bizakodtak el, és arczom derüjét nem sötétíték be.
24 Se eu risse para eles, não o criam, e a luz do meu semblante eles não diminuíam.
25 [Örömest] választottam útjokat, mint fõember ültem [ott;] úgy laktam [ott,] mint király a hadseregben, mint a ki bánkódókat vigasztal.
25 Eu escolhia o seu caminho, assentava-me como chefe, e habitava como um rei no exército; como aquele que consola os que pranteiam.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Jó 29, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.