Mateus 12
Ɨ nyúucarij tɨ jájcua tɨ aꞌɨj́na áꞌxaj ɨ Tavástaraꞌ ɨ Jesús tɨ Cɨríistuꞌ pueꞌeen ajta Salmos (COK) vs AAI
1 Ajta aꞌájna ɨmuáj Jesús pu aꞌáa joomaꞌcaꞌaj jéꞌtaꞌ ɨ víꞌraꞌaj tzajtaꞌ, aꞌaj pu putyíꞌrɨjcaa ɨ xɨcáaraꞌ maj jitzán jusoꞌpii. Majta ɨ maj jamuán huacɨ́j, aꞌɨ́ɨ mu meríj jéehua tajcucaꞌaj aj mu mij huatyóohuij maj jíꞌijtzaanaxɨꞌɨn ɨ tyeríicuj jatzeꞌ, majta jeꞌen jajcɨꞌmájraa ɨ jatzíj.
1 Veya bai’ab na’atube sawar ufunamaim, Jesu Baiyarir Ana Veya sanabey wanawanah remor inan ana bai’ufununayah a himorob, basit sanabey afa hirut hikeb ro’oro’oh hibow hi’aa.
2 Majta ɨ fariseos, matɨꞌɨj huoꞌséj maj aꞌyan rɨjcaa, aj mu mij aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨjɨn:
2 Naatu ofafar bai’obaibiyenayah hi’itih basit Jesu hi’u, “A bai’ufununayah ku’itih, abis tisisinaf i ata ofafar te’a’a’stu’utu’ub, anayabin boun i Baiyarir ana veya.
3 Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
3 — ausente —
4 Aꞌúu pu joꞌtyájrupij u tyeyúuj tzajtaꞌ, ɨ tɨ chiꞌraꞌan puéꞌeen ɨ Dios, ajta jeꞌen jáacuaj aꞌɨ́jcɨ ɨ páan ɨ maj Dios huatámuꞌvejrij, majta ɨ maj jamuán huacɨ́ꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu majta jáacuaj, maꞌajta aꞌɨ́jcɨ ɨ páan aꞌɨ́ɨ muꞌuj jacuaꞌcaa ɨ puaaríij.
4 — ausente —
5 ¿Caꞌ sequée aꞌnáj joꞌjíjvej jeꞌej tɨ tyoꞌyúꞌxacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Moisés, maj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyityetyúuꞌpuꞌ u tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu quee jusoꞌpii aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán jusoꞌpeꞌ?
5 Naatu Moses ana ofafar ta kwaiyab kwa’itin? Baiyarir ana veya firis terun Tafaror Bar teyayabuna men ofafar te’a’astu’ub? En.
6 Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, tɨ sɨ́ɨj ya jaꞌmua jimi séejreꞌ tɨ jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ mequee aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyityetyúuꞌpuꞌ ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ.
6 Baise boun i a tur ao’owen, sawar gagamin anababatun i na tit, men iti Tafaror Bar na’atube’emih.
7 Caxu aꞌtzúj yóꞌitej jeꞌej tɨ huatóomuaꞌaj aꞌíjna tɨ aꞌyan tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze tɨ jɨmeꞌ Dios jaataxájtacaꞌ tɨ aꞌyan tɨjɨn: “Aꞌyaa nu tyáꞌxɨeꞌveꞌ siaj jujɨ́ɨmuaꞌaj óocuꞌvej, canu jaxɨeꞌveꞌ siaj tyiꞌtɨ́j muꞌvejritaj.” Tɨpuaꞌaj seyoꞌitée xáꞌraꞌnyiicheꞌ, caxu aꞌyan tyihuaꞌxáatziꞌrancheꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj quee tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzee.
7 Buk Atamaninamaim i iti na’atube eo, ‘Kabeber i akokok men sibor.’ Kwa iti sawar yabin anababatun kwatasoso’ob na’at sabuw gewasih boro men kwatakusairih.
8 Aꞌyaa puꞌij, nyáaj ɨ nyaj nyajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ, nyáaj nu nyajta aꞌɨ́jcɨ jɨn antyínyamuaꞌree ɨ xɨcáaraꞌ aꞌnáj maj jitzán jusoꞌpeꞌ.
8 Anayabin Orot Natun i Baiyarir Tamah anababatun.”
9 Aj puꞌij Jesús jóꞌraa, tɨꞌquij aꞌúun joꞌtyájrupij u tyeyúuj tzajtaꞌ.
9 Jesu nati efan itumar na hai Kou’ay Bar ta wananwanan run,
10 Aꞌúu pu sɨ́ɨj joꞌtyávaacaꞌaj tɨ cɨyáaxaraꞌcaꞌaj ɨ jumuácaꞌ jitze, majta ɨ fariseos ɨ maj aꞌúun jeꞌrúꞌuucaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu jahuoocaꞌaj jeꞌej maj tyiꞌtɨ́j jɨn tyaaxájtziꞌ ɨ Jesús, aꞌyaa mu mij tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
10 orot ta uman murubin ma’ama’amaim, naatu sabuw afa nati’imaim hima’am i ef hinunuwet Jesu gamin uwin isan, imih Jesu hibatiy hio, “It ata ofafaramaim Baiyarir ana veya orot babin boro taniyawas ai en?”
11 Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
11 Baise Jesu iyafutih eo, “Bo o orot ta a sheep Baiyarir ana veya hub tare’er, boro itatain tayen o itihamiy ta’in tamorob?
12 Ajta ɨ tyévij pu jéetzeꞌ tyíꞌhuɨɨreꞌ quee ɨ cányaꞌaj. Aꞌɨ́j pu jɨn ɨꞌríj tɨ aꞌtɨ́j tyiꞌtɨ́j jɨn xáꞌpuɨꞌ huárɨnyij aꞌájna xɨcáaraꞌ matɨꞌɨj puaꞌaj jusoꞌpeꞌ.
12 Orot ana yawas i ra’at kwanekwan men for na’atube’emih. Isan imih Baiyarir ana veya orot babin tanabibais i men tasisinaf kakaf ofafar ta’a’astu’ubimih.”
13 Aj puꞌij ɨ Jesús aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ cɨyáaxaraꞌ ɨ jumuácaꞌ jitze tɨjɨn:
13 Imaibo orot uman murubin isan eo, “Uma ku’otofair a’itin.” Naatu orot uman otofair naatu uman igewasin uman rounane na’atube matar.
14 Matɨꞌɨj mij iiráacɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ fariseos, aj mu mij huatyóohuij maj jaaxáꞌpuɨꞌɨntareꞌen jeꞌej maj yeꞌej huárɨnyij mej mij jaajéꞌcaj ɨ Jesús.
14 Basit Pharisee Jesu hihamiy hitit ufun, rabin morob isan hiyakitifuw.
15 Tɨꞌɨj ɨ Jesús jáamuaꞌreeriꞌ jeꞌej maj tyaaxáꞌpuɨꞌɨntarej, aj puꞌij iirájraa, majta jéehua ɨ tyeɨ́tyee jamuán joꞌcɨ́j. Ajta ɨ Jesús pu néijmiꞌcaa pu tyúꞌhuaaj ɨ maj tyíꞌcucuiꞌcaꞌaj,
15 Jesu rabinamih hiyayanuw tur nowar naatu efan nati ihamiy sa’ab in, sabuw rou’ay gagamin na’in hi’itin hi’ufunun bairi hinan, iyabowat hisawow hinan etei iyawasih.
16 ajta aꞌyan tyihuáꞌijmuejracaꞌaj maj quee jéjristaꞌ jaxajta aꞌtɨ́j tɨ puɨ́rɨcɨj.
16 Naatu eo fafarih eo, “Sabuw afa hai tur men kwana’owenamih.
17 Aꞌyaa pu tyuꞌrɨ́j tɨꞌij aróoꞌastej jeꞌej tɨ jájcuaj ɨmuáj tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Isaías, ɨ tɨ Dios jitze maꞌcan tyíꞌxajtacaꞌaj, tɨ aꞌyan tɨjɨn:
17 Iti i abisa dinab orot Isaiah ana bukamaim kikirum na iturobe.
18 Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ nyahuɨɨreꞌ, ɨ nyaj jaꞌantyíhuoj,
18 ‘Iti orot i ayu isau bowamih arubin,
19 Capu aꞌtɨ́j jeꞌej tyiꞌjéevej jaꞌmej, capu ajta jíihuaj jaꞌmej,
19 I boro men nagam naatu boro men fanan aumetawat niwow;
20 Capu jéetzeꞌ puéjtzij huoꞌtaꞌsij ɨ maj huápuɨꞌɨj jaapuéjtzitarej,
20 Sawasaw ririmih hikimow tere’er boro men na’abar faifiyen,
21 Majta ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj yan séejreꞌ ɨ cháanacaj japua, néijmiꞌi mu jimi tyiꞌijchóꞌveꞌ.
21 Naatu sabuw etei hai not hai baitumatum i biyanamaim hinayai.’”
22 Matɨꞌɨj mij séej ujaꞌráaviꞌtɨj ɨ Jesús jimi tɨ tyiyáaruꞌ tzajtaꞌ séjriaꞌcaꞌaj, aꞌɨ́j pu jɨn quee atányeericaꞌaj ajta quee tyoꞌrɨ́ɨriajcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j, aj puꞌij ɨ Jesús tyáahuaj tɨꞌɨj ij atányeeriacaꞌ, ajta tyoꞌrɨɨriáaj jaꞌraa.
22 Imaibo sabuw afa orot ta matan fim naatu demon awan gugin toun bububur ma’am hibai hina Jesu biyan hitit iyawas naatu misir tur eo naatu matan igewasin nuw.
23 Néijmiꞌi mu ɨ tyeɨ́tyee tyámuaꞌ tyoꞌtaséj, aꞌyaa mu mij tyúuꞌihuoꞌracaꞌaj tɨjɨn:
23 Sabuw rau’ay gagamin na’in Jesu abisa iwa’an hi’i’itin hai hikasiy ra’at hio, “Iti orotom David uwan ta?”
24 Majta ɨ fariseos matɨꞌɨj aꞌyan tyihuóꞌnamuajriꞌ, aꞌyaa mu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
24 Baise Pharisees hinonowar hio, “Iti orot demon enununih, anayabin demon hai ukwarin wabin Beelzebul fair itin, nati esisinaf.”
25 Ajta ɨ Jesús, aꞌɨ́ɨ pu jamuaꞌreeriacaꞌaj jeꞌej maj tyíꞌmuaꞌajcaa, aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
25 Jesu abisa hinotanot so’ob, naatu uwih eo, “Tafaram ta’imon hinakusib rou’ab namatar hinabiyow boro men manin hiniyowamih, naatu bar meraramaim o ain uf rara’amaim hinakusib hinabiyow hai ma boro hini’afiy.
26 Aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj een, tɨpuaꞌaj ɨ tyiyáaruꞌ huoꞌtamuárityeꞌen ɨ jutyéɨtyeristyamuaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu majta jéꞌtaꞌ ootajúꞌ, ¿jiꞌnye ooj tyíɨꞌrij mej mij huatyóocaꞌnyej?
26 Imih Demon Ana Aiwob wanawananamaim hinakusib taiyuwih hinabiyow, i ana aiwob wanawanan ana fair boro naririm.
27 Aꞌyaa xu muaꞌaj tyíꞌnyaxaj nyaj jee aꞌɨ́j jitze arányacaꞌnyej ɨ Beelzebú, nyej nyij huoꞌtamuárityeꞌen ɨ tyiyáaruꞌuj, tɨ puaꞌaj aꞌyan tyiꞌjaꞌyájnatan, ¿aꞌtanyíj caꞌnyíjraꞌaj huaꞌtáꞌcaa aꞌɨ́ɨmaj ɨ jaꞌmuaxaꞌaj tyeɨ́tyee, mej mij aꞌyan chaꞌtaj manaꞌaj tyihuoꞌtamuárityeꞌen? Aꞌɨ́ɨmaj mu mij aꞌyan tyajaꞌmuaxaj siaj muaꞌaj quee xáꞌpuɨꞌ rɨcɨj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej siaj nyéetzij tyíꞌnyaxajtziꞌ.
27 Naatu kwa i ayu Beelzebul fair baitu demon nunih kwarouw kwa’o. Bo kwa a bai’ufununayah i yait ana fairamaim demon tenununih? Isan imih kwa taiyuw abai’ufununayah hai sinafumaim ebi’obaiyi God ana baibatiyen i wan kwamara’at.
28 Jiꞌnye nyáaj nu aꞌɨ́jcɨ jitze arányacaꞌnyej ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios nyej nyij tyiyáaruꞌuj huatamuárityeꞌen, aꞌɨ́j pu jɨn aꞌyan huatóomuaꞌaj tɨ arí aꞌájna atyojoꞌréꞌnyej tɨꞌɨj ɨ Dios tyuꞌtaꞌíjtaj jaꞌmua jimi.
28 Baise ayu i God Anunin Kakafiyin ana fairamaim demon anununih, imih nati ebi’obaiyit mar ana aiwob i na tit kwa wanawananamaim.
29 ’¿Jiꞌnye tyíɨꞌrij tɨ náhuaꞌrij utyájrutyej joꞌtɨj jaꞌchej ɨ aꞌtɨ́j tɨ uhuájcaꞌnyej tɨꞌij tyaanáhueꞌ, tɨpuaꞌaj quee míꞌeen jaatyájɨꞌqueꞌen? Jiꞌnye aꞌyaa pu xaa tyuꞌtáɨꞌriitarij tɨꞌij utyájrutyej joꞌtɨj jaꞌchej tɨꞌij tyaanáhueꞌ tyíaꞌraꞌan.
29 “Orot fairin ana bar boro men asir hinarun ana sawar hinabainomih, baise wantoro’ot orot hinab hinafatum nabat, imaibo ana sawar hinabainuw.
30 ’Aꞌɨ́jna ɨ tɨquee nyaj jamuán joꞌchaꞌcan, aꞌɨ́ɨ pu nyéjchaꞌɨɨreꞌ, ajta ɨ tɨquee tyeɨ́tyee tyísɨɨreꞌ nye jimi, aꞌɨ́ɨ pu huojoꞌcuíꞌnaj.
30 “Orot yait ayu airi men abita’imon i ayu au wosai, naatu orot yait men ayu ibaisu airi bobaituw abigenamih, nati orot i wasgeyayan.
31 ’Aꞌɨ́j nu jɨn aꞌyan tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨ ɨ Dios néijmiꞌi tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌraj ɨ tyétyacaa ɨ maj jɨn ootyáꞌɨtzee ajta ɨ maj jɨn jeꞌej puaꞌaj tyíꞌxaxaꞌtaꞌaj, ajta capu tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌraj tɨpuaꞌaj jeꞌej puaꞌaj metyaꞌxajta ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios.
31 Ana’an nati isan imih a tur ao’owen, bowabow kakafih ta ta naatu bai’ib tur ta ta God boro nanotawiyen, baise orot yait Anun Kakafiyin ni’ib isan tur kakafin na’o, i ana bowabow kakafih boro men nanotawiyimih.
32 Dios pu ajta tyaatúꞌuunyiꞌraj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ jeꞌej puaꞌaj tyíꞌnyaxaj nyéetzij ɨ nyaj nyajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ, ajta aꞌtɨ́j tɨ jeꞌej puaꞌaj tyáꞌxajta aꞌɨ́jcɨ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, capu aꞌnáj tyaatúꞌuunyiꞌraj, capu ajta ɨ séej jitze ɨ cháanacaj tɨ jájcuaj.
32 Naatu orot yait Orot Natun isan tur kakafin na’o nabigigim boro ana bowabow kakafin nanotawiyen, baise orot yait God Anun Kakafiyin isan na’o nabi’iyab, i boro tafaramamaim men nanotawiy na’atube maramaim.
33 ’Tɨpuaꞌaj jɨꞌréꞌnyeꞌen ɨ cɨyéj, jɨꞌréꞌnyeꞌen pu ajta tajcaa, ajta tɨpuaꞌaj quee jɨꞌréꞌnyeꞌen ɨ cɨyéj capu jɨꞌréꞌnyeꞌen tajcaa, jiꞌnye aꞌɨ́j pu jɨn ɨ táqueꞌraꞌ ámiteereꞌ tyiꞌtɨ́j tɨ cɨyáaraꞌ puéꞌeen.
33 “A ai inakaif gewas boro ro’on gewasin inab, a ai men inakaif gewas ro’on boro kakafin inab, anayabin ai i boro ro’onamaim ina’inan.
34 Muaꞌaj xu aꞌɨ́jcɨ jitze eeráanyej ɨ cúꞌcuꞌuj tɨ tyíꞌhueꞌtacaa. ¿Jiꞌnye tyíɨꞌrij siaj tyiꞌtɨ́j huataxáj tɨ xáꞌpuɨꞌ tɨpuaꞌaj muaꞌaj sequée tyámuaꞌ eenyeꞌ? Jiꞌnye jeꞌej tɨ sɨ́ɨj tyíꞌmuaꞌtzej ɨ jutzájtaꞌ aꞌɨ́j pu huataxájta.
34 Kwa i tuwamorob foufuh, dogor wanawanan kakafin ema’am boro mi’itube tur gewasih kwana’o. Anayabin abisa dogor wanawanan ema’am i awamaim etitit.
35 Aꞌɨ́jna ɨ tyévij tɨ tyámuaꞌ een jɨꞌréꞌnyeꞌen pu tyíꞌxaj, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu ajta tyámuaꞌ een ɨ jutzájtaꞌ, ajta ɨ tyévij tɨ jeꞌej puaꞌaj een, aꞌɨ́ɨ pu jeꞌej puaꞌaj eenyeꞌ tyíꞌxaj, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu jeꞌej puaꞌaj een ɨ jutzájtaꞌ.
35 Orot gewasin ana bar wanawanan sawar gewasih ya ti’inu’in boro nabow naya taiten, naatu orot kakafin ana bar wanawanan sawar kakafih ya ti’inu’in boro naya taiten.
36 Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨ aꞌyan tyeꞌmej aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨ jitzán Dios huáꞌxɨjtyeꞌen, néijmiꞌi mu jɨn áꞌxɨjtyiꞌhuan tyiꞌtɨ́j maj jeꞌej puaꞌaj tyuꞌtaxájtacaꞌ.
36 Imih a tur ao’owen, baibatebat ana maramaim sabuw etei awahimaim tur abisa hi’o boro God ana tur hina’owen aisim nati tur hi’o.
37 Jiꞌnye Dios pu aꞌɨ́jna jɨn muáꞌxɨjtyeꞌen jeꞌej paj tyíꞌxaxaꞌtaꞌaj, aꞌyaa puꞌij tyoꞌtámiteereꞌej tɨpuaꞌaj muáahuɨɨreꞌen nusu quee.
37 Naatu o taiyuw a tur io’omaim God boro nibatiyi, naatu o taiyuw a turamaim boro naorereb o i gewas o kakaf.”
38 Aj mu mij ɨ fariseos, majta ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze, aꞌɨ́ɨ mu aꞌyan tyaatéꞌexaa ɨ Jesús tɨjɨn:
38 Imaibo Pharisee naatu Ofafar bai’obaiyenayah afa himisir hi’o, “Bai’obaiyenayan, aki akokok ina’inan ta iniwa’an ana’itin.”
39 Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
39 Baise Jesu iyafut eo, “Kwa iti mar boun nan ana sabuw a fanasair ra’at, ina’inan itinamih kwa’o. Baise ina’inan boro men ta kwana’itinamih, ina’inan ta’imon nati dinab orot Jonah biyanamaim kwa’itinika.
40 Jiꞌnye aꞌyájna tɨꞌɨj ɨ Jonás huéeicaj xɨcáj ajta huéeicaj tɨ́caꞌ tyéꞌtyee tɨ aráacaꞌaj ɨ jucáaraꞌ jitze ɨ hueꞌej tɨ jaatyáanɨjcua, aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj tyíꞌnyoorej nyéetzij ɨ nyaj nyajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ, aꞌáa nu jaꞌraqueꞌtɨ́j naꞌmej chuéj tzajtaꞌ huéeicaj xɨcáj, nyajta huéeicaj tɨ́caꞌ.
40 Jonah siy gagamin tonan yan wanawanan in fai tounu auyit tounu na’atube, Orot Natun boro fai tounu auyit tounu me wanawanan na’in.
41 Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Nínive jaꞌchej aꞌɨ́ɨ mu jaꞌmua jamuán ajoꞌtyáhuiixɨꞌɨj aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨꞌɨj ɨ Dios jamuaꞌxɨjtyeꞌen, majta jeꞌen jamuaꞌxaꞌpuɨꞌɨntariꞌtzeꞌen muaꞌajmaj, jiꞌnye aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Nínive jáꞌchajcaꞌaj aꞌɨ́ɨ mu tyáꞌantzaahuaj ɨ Dios jimi matɨꞌɨj jáanamuajriꞌ jeꞌej tɨ tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Jonás, nyajta nyáaj, ɨ nyaj jaꞌmua jamuán yésejreꞌ jéetzeꞌ nu vaꞌcán jɨn tyiꞌtyéjvee quee ɨ Jonás.
41 Jonah binan Nineveh sabuw hinonowar ufunamaim hai bowabow kakafih hisisinaf etei hihamiyen, imih baibatebat ana veya boro hinamisir kwa kwabiwa’an kakaf isan boro hina’uwi, anayabin binan iti boun abit i men marasika Jonah bibinan na’atube’emih!
42 Ajta aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ tɨ jájcuaj ɨmuáj tyíꞌijtacaꞌaj yúutyej pujmuaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu ajta ajoꞌtyéechaxɨ, matɨꞌɨj huáꞌxɨjtyeꞌej ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́ɨ pu ajta huaꞌxaꞌpuɨꞌɨntariꞌtzeꞌen, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu aꞌ ɨmuáj joꞌvéꞌmej tɨꞌij jáanamuaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Salomón ɨ tɨ jéehua huápuɨꞌɨj tyuꞌyíꞌtɨn, nyajta nyáaj, jéetzeꞌ nu vaꞌcán jɨn tyiꞌtyéjvee quee aꞌɨ́jna ɨ Salomón.
42 Na’atube tafaram Sheba hai aiwob babin Solomon ana binan gewasin nowaramih ana tafaram ef yok na’in ihamiy na tur nowar, imih baibatebat ana veya boro namisir, kwabiwa’an kakaf isan na’uwi, anayabin Solomon bibinan i men boun ayu abibinan na’atube’emih!
43 ’Tɨpuaꞌaj sɨ́ɨj ɨ júuricamej tɨ jeꞌej puaꞌaj een iirájraꞌnyij séej ɨ tyévij tzajtaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu joꞌcháꞌcanyaꞌaj jaꞌmej tɨ jahuoo joꞌtɨj joꞌhuáchij tɨꞌij huóosoꞌpeꞌen, ajta tɨꞌɨj quee jatyooveꞌen, aꞌyaa pu tyiꞌriáꞌmuaꞌsij tɨjɨn:
43 “Demon kakafin orot biyanamaim ema’am tenun etit i boro watu owararinamaim ma baiyarir isan ana efan nanuwet, naatu efan men natitita’ur na’at,
44 “Naariáꞌraꞌsij a nyichéj jóꞌnyaj jaꞌrájraa.” Tɨꞌɨj ajoꞌréꞌnyej, aꞌyaa pu eenyeꞌ tyoonyij aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j, tɨ naa uhuaꞌéꞌnyaꞌaj taꞌmej tɨꞌɨj chiꞌij maj moochán iiráꞌichoꞌtacaꞌ, majta tyámuaꞌ naa tyoꞌhuáruu.
44 i boro na’o, ‘Ayu boro anamatabir maiye au ubar anan.’ Naatu namatabir nan ana bar natitit, ana bar wanawanan i owararin naatu hirereb hiyabuna inu’in boro na’itin.
45 Aj puꞌij ɨ júuricamej uhuajaꞌráviꞌtɨj séecan ɨ maj aráahuaꞌpuaj aráꞌasej ɨ maj jéetzeꞌ jeꞌej puaꞌaj een quee ɨ aꞌɨ́jna, aj mu mij néijmiꞌi utyárutyij mej mij iiráatyaꞌaj muáꞌraꞌnyij ɨ tyévij tzajtaꞌ, ajta jeꞌen aꞌyan tyeꞌráamej tɨ jéetzeꞌ jeꞌej puaꞌaj éenyeꞌej taꞌmej aꞌɨ́jna ɨ tyévij quee tɨꞌɨj jájcuaj éenyeꞌej. Aꞌyaa puꞌij tyihuáꞌuurej aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jeꞌej puaꞌaj tyíꞌtyetyeɨtyee.
45 Imaibo boro namatabir maiye demon kakafih anababatun etei seven nanawiyih bairi hinan nati bar hinasusuw hinama. Naatu nati orot i boro na’af narauwabon men marasika ma’am na’atube’emih. Imih iti sabuw boun hima kakafih tesisinaf boro isah na’atube namatar.”
46 Óocheꞌ pu tyiꞌxáatacaj ɨ Jesús matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌɨ́jna ɨ náanajraꞌ, majta ɨ ihuáamuaꞌmuaꞌ, aꞌáa mu joꞌtyáhuiixɨj apuaꞌquéj, aꞌyaa mu tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj jamuán tyuꞌtaxáj,
46 Jesu eo, sabuw hima hinonowar ana tur baisawarina’e, hinah taitin hina hitit ufun hibat hi’o, “Aki akokok Jesu bairi ana’o.”
47 aj puꞌij sɨ́ɨj aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨjɨn:
47 Basit orot ta run Jesu iu, “Hinat taiti hina ufun tebatabat, tekokok bairi kwana’o.”
48 Aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtanyúj aꞌɨ́jna ɨ Jesús tɨjɨn:
48 Jesu orot iya’afut eo, “Ayu hinai naatu taitu anababatun ana’o inanowar.”
49 Aj puꞌij huoꞌséerajraa ɨ maj jamuán huacɨ́j, ajta aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
49 Imaibo ana bai’ufununayah isah uman fufunih eo, “Ayu hinai naatu taitu i iti tema’am ku’itih.
50 Jiꞌnye aꞌtɨ́j tɨnaꞌaj tɨ aꞌyan rɨcɨj jeꞌej tɨ tyáꞌxɨeꞌveꞌ ɨ Dios, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyináana, majta nyeꞌihuáamuaꞌ.
50 Orot yait ayu Tamai maramaim eo na’atube fanan bai esisinaf i ayu taiu, ayu rubu naatu ayu hinai.”
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Mateus 12, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.