Mateus 10
Ɨ nyúucarij tɨ jájcua tɨ aꞌɨj́na áꞌxaj ɨ Tavástaraꞌ ɨ Jesús tɨ Cɨríistuꞌ pueꞌeen ajta Salmos (COK) vs AAI
1 Aj puꞌij Jesús huoꞌtajé aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, ajta huoꞌtaꞌ mej mij jaayíꞌtɨhuaꞌan maj huoꞌtamuárityeꞌen ɨ tyiyáaruꞌuj ɨ maj huaꞌ tzajtaꞌ séjreꞌ ɨ tyeɨ́tyee, ajta mej mij tyihuóꞌhuaatyeꞌen ɨ maj tyíꞌcucuiꞌ, nusu ɨ tɨquee huáꞌcaꞌnyistiꞌ.
1 Jesu ana bai’ufununayah etei 12 eaf ayuwih hina, sawow yumatah ta ta, feher yumatah ta ta, sabuw biyahimaim baiyawasih isan fair itih naatu igegewasinih.
2 Aꞌyaa mu ántyaꞌruj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, ɨ Jesús tɨ huaꞌantyíhuoj. Anaquéej pu ɨ Simón huatajé, ɨ maj majta aꞌyan jatamuáꞌmuaj tɨjɨn Pedro, ajta jeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ ihuáariaꞌraꞌ ɨ Simón ɨ tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Andrés, ajta jeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ Santiago, ajta ɨ ihuáariaꞌraꞌ ɨ tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Juan, ɨ maj yójmuaꞌmuaꞌ puéꞌeen aꞌɨ́jcɨ ɨ Zebedeo,
2 Naatu iti i bai’ufununayah nah 12 wabih, wantoro’ot i Simon wabin ta Peter tufuturan Andrew hairi, James tufuturan John hairi, orot Zebedee natunatun.
3 ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Felipe ajta ɨ Bartolomé, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Tomás, ajta ɨ Mateo, ɨ tɨ huáꞌjijvaꞌcaꞌaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyíꞌtɨꞌɨjcɨcaa, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Santiago, aꞌɨ́ɨn tɨ jajyóoj ɨ Alfeo, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Tadeo,
3 Philip, Bartholomew hairi, kabay onayan wabin Matthew i Thomas hairi, naatu Alpheus natun James i Thaddeus hairi,
4 ajta jeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ Simón ɨ tɨ aꞌɨ́ɨjma jitze ajtyámaꞌcan ɨ maj aꞌyan huaꞌtamuáꞌmuaj tɨjɨn cananeo, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Judas ɨ tɨ aꞌyan tyeꞌentyímuꞌtacaa tɨjɨn Iscariote, aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ avíitzij jɨn tyuꞌtátuii aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús.
4 tafaram kafafarayan orot wabin Simon. Jesu ana yanuwayan orot Judas Iscariot hairi.
5 Jesús pu huoꞌtaꞌítyacaꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, aꞌyan tyihuaꞌixáatyeꞌej tɨjɨn:
5 Orot nah 12 Jesu iyunih hititit iuwih eo, “Ufun Sabuw hai tafaramamaim men kwanan naatu Samaria sabuw hai bar hai meraramaim men kwanarun.
6 sulu siajta aꞌɨ́ɨjma jimi ujóꞌjuꞌun ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, ɨ maj aꞌyan een matɨꞌɨj ɨ cányaꞌxɨɨ maj joꞌvátzɨj.
6 Baise kwanan Israel sabuw bobaituw na’atube hikasiy tema’am biyahimaim kwanarun kwaniyawasih.
7 Siataꞌaj aꞌɨ́ɨjma jimi ujóꞌjuꞌun siaj sij huoꞌtéꞌexaatyeꞌen tɨ arí atyojoꞌréꞌnyesij aꞌnáj tɨ ɨ Dios tyuꞌtaꞌíjtaj íiyan ɨ cháanacaj japua.
7 Kwanan iti tur i kwanabinan, Mar ana aiwob i na iyubinaka.
8 Siataꞌaj tyihuóꞌhuaatyeꞌen ɨ maj tyíꞌcucuiꞌ, siajta huoꞌtájuurityeꞌen ɨ maj huácuij, siajta tyihuóꞌhuaatyeꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyíꞌcucuiꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ maj aꞌyan jatamuáꞌmuaj tɨjɨn léepraj, siajta huoꞌtamuárityeꞌen ɨ tyiyáaruꞌuj ɨ maj huaꞌ tzajtaꞌ séejreꞌ ɨ tyeɨ́tyee. Muaꞌaj xu quee tyuꞌnájchitacaꞌ ɨ siaj jaꞌancuriáaꞌ siaj sij tyihuóꞌhuaatyeꞌen; aꞌɨ́j xu jɨn quee huáꞌjijveꞌej.
8 Sawusawuwih kwaniyawasih, murumurubih kwanao hinamisir, sabuw iyab biyah kokom ani’anih kwaniyawasih naatu demon kakafih kwananunih hinatit. Sawar ana baiyan en kwabaib, imih kwanabow ana baiyan en.
9 ’Caxu siajta tyiꞌtɨ́j aꞌaj tɨpuaꞌaj ooroj, nusu pláataj, nusu túmii,
9 Men kabay ta kwanab a koukut kwaniwan, naiw a kikiramaim kwanarobere auman kwananamih.
10 caxu átoꞌrij pijca ɨ siaj jɨn huatyóohuɨɨreꞌen ɨ juyéj jitze. Caxu huaꞌpuácaa tyíꞌchoocaj ɨ tyúusiicuꞌ, nusu ɨ caꞌquéj, caxu siajta ɨ tyáxuꞌuj choocaj, jiꞌnye aꞌyaa pu tyíꞌxaꞌpuɨꞌ maj tyáacueꞌtyej aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tyíꞌmuarɨeꞌ.
10 Remor isan men hafoy ta kwanab, men biya baibiyon ta, a baibiyon ta, tu ta, kwanabow auman kwananamih. anayabin bowayah abis kikimin tibitin boro nakaram.
11 ’Siatɨꞌɨj chájtaꞌnaj jitze muꞌ jaꞌráꞌastij aj xu sij séej huáhuoonyij ɨ tyévij tɨ tyámuaꞌ tyiꞌtyúuchaꞌɨj, aꞌɨ́j xu sij jimi huatyáꞌɨtzeereꞌen aꞌchu siaj áꞌtyeeren aꞌájna a chájtaꞌ.
11 “Kwanan bar merar kikimin o bar merar gagamin kwanarur, sabuw iyab merarayow wairafih kwananuwihih, naatu i hai baremaim kwanama, a bowabow kwanisawar imaibo kwihamiyih kwanan.
12 Siatɨꞌɨj uꞌtyájrutyej u chiꞌtáaraꞌan, siahuoꞌtatyójtyeꞌ ɨ maj ajaꞌchej.
12 Naatu bar runamih sabuw a merarayow kwanitih.
13 Tɨpuaꞌaj tyámuaꞌ naa metyajamuaatyéjeevej, cheꞌ aꞌyan eenyeꞌ jeꞌej siaj seríj tyihuoꞌtatyójtyej, naꞌríij mequee tyámuaꞌ tyajamuaetyéeje caxu muaꞌaj tyiꞌtɨ́j joꞌrɨésij.
13 Naatu sabuw bar wanawanan tufuw ana merarayow hinabaib, basit a merarayow kwanihamiy nati baremaim nama, baise men hinabaib a tufuw ana merarayow kwanabosair kwanab maiye.
14 Ajta tɨpuaꞌaj mequee jamuaataxɨéꞌveꞌen, nusu mequee jáꞌmuanamuajracuj, aj xu sij iirácɨɨnyej ɨ huaꞌ chiꞌtáj, nusu ɨ chájtaꞌnaj jitze, siajta jaatácaꞌtzɨj ɨ jucaꞌquéj tɨꞌij cáaxɨj ɨ chuéj.
14 Orot babin yait a merar men nay naatu a tur men nanonowar, kwanamisir ura kwanarutatab efan nati kwanihamiy kwanan efan ta.
15 Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, tɨ aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨ jitzán ɨ Dios huáꞌxɨjtyeꞌen aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee, jéehua pu jéetzeꞌ puéjtzij huoꞌtáꞌsij, quee aꞌɨ́ɨjma ɨ maj aráꞌtyeej aꞌáa jáꞌchajcaꞌaj aꞌájna a tɨ aꞌyan tyajaꞌrátyapuaacaꞌaj tɨjɨn Sodoma, ajta aꞌájna a Gomorra.
15 Anababatun a tur ao’owen, baibatebat ana veya God Sodom, Gomorah sabuw boro nakabibirih, baise nati bar merar sabuw hai baimakiy i boro God tafan nayara’ah gagamin na’in hinab.
16 ’Cásɨꞌ muaꞌaj, nyáaj nu muaꞌajmaj aꞌyan tyajamuaataꞌítyij tɨꞌɨj cányaꞌxɨɨ huaꞌ tzajtaꞌ ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj aꞌyan jáꞌmuaꞌuurej matɨꞌɨj ɨ́raꞌvej ɨ maj tyíꞌtyacɨꞌmacaa. Aꞌɨ́j xu jɨn tyámuaꞌ metyityoomuámuaꞌreꞌej matɨꞌɨj ɨ cúꞌcuꞌsee, siajta aꞌyan tyiꞌtyamuáꞌajcaantaj matɨꞌɨj ɨ cúcuiꞌsee.
16 “Kwananowar, kwa i bobaituw sheep na’atube haru fairih wanawanahimaim abiyuni kwanatit kwananamih, imih kok na’atube kwanakakaf naatu mamu imak na’atube kwananutanub.
17 Tyámuaꞌ xu tyityahuóochaꞌɨɨn, jiꞌnye muaꞌajmaj mu tyuꞌtátuiireꞌsij aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj tyityatatyíj, mej mij aꞌɨ́ɨmaj jamuaatyávaxɨꞌɨn,
17 “Mata toniwa’an sabuw isah, anayabin boro hinabuw hinafatumi kwanan kanisel nahimaim hibabatiy, naatu Kou’ay Baremaim boro hinaborabirabi.
18 majta mu jamuaꞌviꞌtɨn ɨ tajtúhuan jimi, naꞌríij aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ rey, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ siaj tyíꞌhuɨɨreꞌ nye jitze maꞌcan, aj xu sij nye jitze maꞌcan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen, siajta aꞌyan chaꞌtaj tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌej aꞌɨ́ɨjma ɨ maj quee Israel jitze ajtyámaꞌcan.
18 Ayu wabu’umaim kwabowabow isan boro aiwob sabuw naatu gawan orot gagamih na’atube Ufun Sabuw nahimaim Tur Gewasin kurereb nowar isan boro hinarab hinataini.
19 Ajta matɨꞌɨj jamuáꞌanviꞌtɨj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj tyityatatyíj, caxu tyíꞌmuaꞌajcaj yee jeꞌquij tyetyuꞌtaxájtaj, naꞌríij tyiꞌtɨ́j siaj nyúucariraꞌ jɨn tyuꞌtaxáj, jiꞌnye tɨꞌɨj aꞌyan tyajáꞌmuaꞌuuriaj, Dios pu jamuaatáꞌsij jeꞌej siaj yeꞌej tyuꞌtaxáj.
19 Baise hinafatum hinabuw baibabatiyimih kwanan men kwaniyababan tur isan, o tur o isan, hinabibatiy ana veya’amaim tur boro imaim natit kwanao.
20 Aꞌɨ́j xu jɨn quee muaꞌaj aꞌɨ́ɨn pueꞌéenyeꞌej xáꞌjuꞌun ɨ siaj tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌej, sulu aꞌɨ́ɨ pu ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios jamuaatáꞌsij jeꞌej siaj yeꞌej tyuꞌtaxáj.
20 Anayabin nati tur i men o a notamaim tit kuo’omih, baise Tamat Anunin o iwani awa rukirir kuo.
21 ’Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj juꞌihuáamuaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu huáꞌcuiꞌnyij ɨ juꞌihuáamuaꞌ, ajta ɨ huaꞌ huásimuaꞌ aꞌɨ́ɨ mu majta jeꞌej puaꞌaj huáꞌuurej ɨ juyójmuaꞌ, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ huaꞌyojmuaꞌ aꞌɨ́ɨ mu majta jeꞌej puaꞌaj huáꞌuurej ɨ juhuásimuaꞌ, aj mu mij tyúucuiꞌsij.
21 “Orot ain boro tain baban nao namorob, regah boro natun nifa’ifa’i baban nao namorob, na’atube kek boro hinah tamah hinifa’ifa’ih babah hinao hinamorob.
22 Majta néijmiꞌi ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj yan séejreꞌ ɨ cháanacaj, aꞌɨ́ɨ mu jamuájchaꞌɨɨriaꞌaj muáꞌjuꞌun aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ siaj nyéetzij náꞌastijreꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyoꞌtáviicueꞌraj ꞌasta naꞌaj quee néijmiꞌi tyeꞌentyipuáꞌrej, Dios pu japuan huatányuusij.
22 Ayu wabu’umaim kwabowabow isan sabuw boro hinifa’ifa’i, baise orot yait nabat kikin nabowabow yomaninamaim boro yawas natita’ur.
23 Matɨꞌɨj jeꞌej puaꞌaj jáꞌmuaꞌuurej ɨ chájtaꞌnaj jitze, siataꞌaj jiyeꞌtzín iirácɨɨnyej, siaj sij séej chájtaꞌnaj jitze jóꞌcɨɨnyej. Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, siatɨꞌɨj siooj yajóꞌjujhuaꞌnyeꞌen séej siajta séej jitze ɨ chájtaꞌnaj aj nu nyij nyáaj ɨ nyaj nyajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ yavaꞌcányesij.
23 Bar merar ta’amaim hinarukoukuw kwanabia’akir, kwanabihir kwanan bar merar ta, anababatun a tur ao’owen, Israel wanawanan bar merar etei boro men kwanabow kwanisawaribo Orot Natun namatabir maiye nanamih.
24 ’Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyihuáꞌmuaꞌtyej, jéetzeꞌ pu juxɨeꞌveꞌ quee aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyúumuaꞌtyej, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyéꞌijtyeꞌ, jéetzeꞌ pu juxɨeꞌveꞌ quee aꞌɨ́jna ɨ tɨ jahuɨɨreꞌ.
24 “Kirum kek boro men ana bai’obaiyen orot na natabirimih, na’atube akir wairafin boro men ana orot ukwarin na natabirimih.
25 Aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyúumuaꞌtyej, aꞌyan chaꞌtánaꞌaj eenyeꞌ tɨꞌɨj ɨ tɨ tyáꞌmuaꞌtyej, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ, cheꞌ aꞌyan chaꞌtánaꞌaj eenyeꞌ tɨꞌɨj aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyéꞌijtyeꞌ. Jiꞌnye aꞌyaa mu meríj jaatamuaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ ajaꞌchej tɨjɨn: “Beelzebú ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ tyiyáaruꞌuj”, ¿nyi mequee jéetzeꞌ jeꞌej puaꞌaj tyihuoꞌtaxájtaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán ajaꞌchej?
25 Baise kirum kek na kok ana bai’obaiyen orot na’atube mataramih, basit i ukwarin na rerekab na kirum gewas, na’atube akir wairafin nabow gewas ana orot ukwarin boro nayara’ah ibe namatar, baise bar matuwan orot isan Beelzebul hinarouw hinao na’at, i ana akir wairafin isah boro tur kakafin maiyow hina’uwih wabih hini’a’afiy.
26 ’Aꞌɨ́j xu jɨn quee huáꞌtzɨɨnyeꞌej ɨ tyeɨ́tyee. Jiꞌnye jeꞌej maj tyiꞌtɨ́j jɨn rɨcɨj avíitzij jɨmeꞌ, aꞌɨ́ɨ pu huataséjreꞌsij, nusu jeꞌej maj tyiꞌtɨ́j tyiꞌ avaaj aꞌɨ́ɨ pu ajta muaꞌreeriꞌhuan.
26 “Baise sabuw isah men kwanabir, anayabin abisa sum wanawanan wa’iwa’irin inu’in boro hina botait nirereb, naatu sawar baibunuwenamaim ti’inu’in etei boro hinatit hinibebeyan sabuw etei hinaso’ob.
27 Tyiꞌtɨ́j nyaj tɨ́caꞌristeꞌ jáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, siataꞌaj tújca jaataxáj, ajta ɨ nyaj avíitzij jɨn jáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, caꞌnyíin xu jɨn jaataxáj, áan xu ɨmuáj joꞌtyúuj ɨ juchiꞌij japua.
27 Abisa wa’iwa’iramaim ao kwanonowar sabuw etei nahimaim kwanao hinanowar, naatu abisa akisimo ao kwanonowar, kwanayen gem tafahimaim kwanabat kwanabinan sabuw etei hinanowar.
28 Caxu huáꞌtzɨɨnyeꞌej aꞌɨ́ɨjma ɨ maj juxaꞌaj tyeɨ́tyee cuiꞌcaa, jiꞌnye camu jaayíꞌtɨn maj ɨ jaꞌmua júuricamej huajéꞌcaj, sulu siataꞌaj aꞌɨ́j pu tyúꞌtzɨɨnyeꞌen ɨ Dios ɨ tɨ jaayíꞌtɨn tɨ jaꞌantyipuáꞌrityeꞌen mu jaꞌmua júuricamej, ajta jaayíꞌtɨn tɨ jaꞌantyipuáꞌrityeꞌen mu jáꞌmuajuuricamej ɨ tɨéj jitze tɨquee aꞌnáj jáꞌmuɨꞌnyij.
28 Sabuw biya te’a’asabun isan men kwanabirumih, anayabin anun boro men hina’asabunimih, baise God isan i kwanabir, anayabin i boro biya naatu anun hairi’ika na’asbunuwen hinamorob.
29 ’¿Nyij mequee aꞌyan tyityáꞌnajchi mu pínaꞌsee aꞌchu séej túmii mahuaꞌpuaj? Ajta aꞌɨ́jna ɨ jaꞌmuavástaraꞌ aꞌɨ́ɨ pu huáꞌchaꞌɨj aꞌɨ́ɨjma ɨ pínaꞌsee, capu ij sɨ́ɨj muɨꞌnyij ɨ pínaꞌaj tɨpuaꞌaj aꞌɨ́ɨn quee aꞌyan tyuꞌtaxáj.
29 Mamu kwikwik rou’ab hai baiyan i one toea’maim boro inatubun, baise mamu ta boro men Tamat so’oba’e namorob haw nare’emih.
30 Ajta muaꞌajmaj Dios pu jamuaꞌreej aꞌchu siaj puaꞌmácan avaꞌcɨpuaj sɨ́ɨj ajta sɨ́ɨj.
30 Naatu kwa ukwarimaim arib i etei God iyab sawar.
31 Aꞌɨ́j xu jɨn quee tyíꞌtzɨɨnyeꞌej jéetzeꞌ xu muaꞌaj juxɨeꞌveꞌ ɨ Dios jimi mequee ɨ pínaꞌsee.
31 Imih men kwanabir, Tamat ana yabow kwa isa i ra’at men mamu kwikwik na’atube’emih.
32 ’Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j aꞌyan tyinaataxáj huaꞌ tzajtaꞌ ɨ tyeɨ́tyee tɨ nyéetzij náꞌastijreꞌ, aꞌyaa nu nyajta nyáaj tyaataxájta aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ nyavástaraꞌ tajapuá tɨ jáꞌsejreꞌ tɨ aꞌɨ́ɨn xáꞌpuɨꞌ huarɨ́j,
32 “Orot yait sabuw etei nahimaim ayu isou eo’orereb, ayu auman boro maramaim na’atube ana sinaf Tamai nanamaim.
33 ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ naatyáhueꞌtaj huaꞌ tzajtaꞌ ɨ tyeɨ́tyee, aꞌyaa nu nyajta nyáaj tyeetyáhueꞌtaj nyajta aꞌyan tyaataxájta aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tɨ nyavástaraꞌ tajapuá tɨ jáꞌsejreꞌ nyaj quee jamuaꞌtyej.
33 Baise orot babin yait sabuw etei nahimaim ayu ekwakwahiru, ayu auman mar Tamai nanamaim boro ibo anakwahir.
34 ’Caxu aꞌyan tyíꞌmuaꞌajcaj nyaj aꞌɨ́jna jɨn mujoꞌvéꞌmej mej mij tyámuaꞌ yan tyíꞌtyechajcaj ɨ cháanacaj japua, canu aꞌɨ́jna jɨn mujoꞌvéꞌmej mej mij juxáahuaj yan séjreꞌej, sulu mej mij jéꞌtaꞌ huácɨɨnyej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej nyaj rɨcɨj.
34 “Men kwananot ayu i tufuw abai tafaramamaim anan, En. Ayu i men tufuw abai ananamih, baise kauseb abai anan.
35 Aꞌɨ́j nu jɨn mujoꞌvéꞌmej mej mij ɨ huaꞌ yojmuaꞌ huatyóochenyij maj huoꞌtanyóꞌsiꞌtyeꞌen ɨ juhuásimuaꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ íjmueꞌestɨꞌ, aꞌɨ́ɨ pu ajta jaatyényoꞌsiꞌtyeꞌej ɨ junáanaj, ajta aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ tɨ arí tyimúꞌ tɨ íitɨꞌ, aꞌɨ́ɨ mu majta huatóonyoꞌsiꞌtyeꞌej,
35 Ayu anan anayabin
36 aꞌɨ́j mu jɨn tyuuchaꞌɨ́ɨreꞌej muáꞌjuꞌun ɨ jutyéɨtyeristyamuaꞌ jamuán.
36 Imih orot ana kamabiy anababatun i boro i taiyuwin ana rara.’
37 ’Aꞌɨ́jna ɨ tɨ jéetzeꞌ jaxɨeꞌveꞌ ɨ jutáataj, nusu ɨ junáanaj quee nyéetzij, capu aꞌyan tyeꞌtyévijtyeꞌ tɨ nyéetzij jimi huatyáꞌɨtzeereꞌen, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ jéetzeꞌ jaxɨeꞌveꞌ ɨ juyój tɨ tyáatɨꞌ, nusu tɨ íitɨꞌ, quee nyéetzij, capu ajta aꞌyan tyeꞌtyévijtyeꞌ tɨꞌij nyéetzij jimi ajtyámaꞌcantaj,
37 “Orot yait ana yabow ayu isou ikikimin naatu hinah tamah isah ebiyabow kwanekwan i men karam boro ni’ufnunu, na’atube orot yait ana yabow ayu isou ikikimin naatu i natun orot naatu babitai isah ebiyabow kwanekwan, i men karam boro ni’ufnunu.
38 ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨquee jaxɨeꞌveꞌ tɨꞌij jajpuéjtzij, nusu maj ɨ tyeɨ́tyee jeꞌej puaꞌaj tyaaxáj, naꞌríij tɨpuaꞌaj huámuɨꞌnyij ɨ cúruuj jitze, capu jatyévijtyeꞌ tɨꞌij nye jitze ajtyámaꞌcantaj jáꞌraꞌnyij.
38 Naatu orot babin yait ana onaf men na’abar ayu nabi’ufnunu i men karam boro ayu airi ani’of.
39 Aꞌɨ́jna ɨ tɨ jéehua tyúumuaꞌriityeꞌ tɨꞌij quee huámuɨꞌnyij, aꞌɨ́ɨ pu muɨꞌnyij, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ huatóoaꞌan tɨ huámuɨꞌnyij aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ nye jitze maꞌcan tyihuáꞌixaatyeꞌ, aꞌɨ́ɨ pu júurij taꞌmej jusén jɨmeꞌ.
39 Orot babin yait taiyuwin ana yawas enunuwih boro ana yawas nikasiy, baise orot babin yait ana yawas isou ebi’inuw boro natita’ur.
40 ’Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyámuaꞌ tyajamuaatyéjeevij ɨ juchéj, aꞌɨ́ɨ pu ajta nyéetzij tyámuaꞌ tyinaatyéjeevij, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ nyéetzij tyámuaꞌ tyinaatyéeje, aꞌɨ́j pu ajta tyámuaꞌ tyuꞌtyéeje ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ.
40 “Orot yait kwa a merar eyiyi, ayu au merar eyiyi, naatu orot yait ayu au merar eyiyi, i orot yait ayu iyunu anan i ana merar eyiyi.
41 Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyámuaꞌ tyetyéejej aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaxaꞌaj, aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj tyáꞌcɨꞌtyij ɨ Dios jimi tɨꞌɨj ajta tyáꞌcɨꞌtyij aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaxaꞌaj, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ séej tyámuaꞌ tyuꞌtyéjeevej ɨ tɨ tyámuaꞌ tyiꞌtyúuchaꞌɨj, aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj tyáꞌcɨꞌtyij ɨ Dios jimi tɨꞌɨj ajta tyáꞌcɨꞌtyij aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tyámuaꞌ tyiꞌtyúuchaꞌɨj.
41 Orot babin yait dinab orot ana merar eyiyi, anayabin i dinab orot, nati orot boro dinab orot ana baiyan turin nab. Naatu orot yait, orot ana yawas mutufurin ana merar eyiy, anayabin i orot ana yawas mutufurin boro orot ana yawas mutufurin ana baiyan turin nab.
42 Ajta aꞌtɨ́j tɨ naꞌaj tɨ cɨ́ɨ ɨ jájtyij tyaatáꞌan ɨ séej ɨ tyévij tɨ nye jimi ajtyámaꞌcan, tyij ajta quee vaꞌcán jɨn nye jimi tyiꞌtyéjvee, aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨ aꞌɨ́ɨn ajta tyiꞌtɨ́j ancuriáaꞌsij ɨ Dios jimi.
42 Naatu orot babin yait kek kikimin harewawat hun itin etomatom, anayabin i ayu au bai’ufununayan, anababatun a tur ao’owen i ana baiyan boro nab.”
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Mateus 10, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.