Marcos 10
Ɨ nyúucarij tɨ jájcua tɨ aꞌɨj́na áꞌxaj ɨ Tavástaraꞌ ɨ Jesús tɨ Cɨríistuꞌ pueꞌeen ajta Salmos (COK) vs AAI
1 Jesús pu eerájraa aꞌájna a Capernaúm tɨꞌquij aꞌáa joꞌmej a Judea ajta aꞌájna pujmuaꞌ a Jordán. Majtáhuaꞌaj mu tyúusɨɨj ɨ tyeɨ́tyee joꞌtɨj joꞌtyávaacaꞌaj ɨ Jesús, aj puꞌij huatyóochej tɨ tyihuóꞌmuaꞌtyej, aꞌyájna tɨꞌɨj tyeeyíꞌtɨhuaꞌaj.
1 Jesu nati efan ihamiy harew Jordan rabon rewan rounane Judea wanawananamaim tit. Ibanak maiye sabuw rou’ay gagamin maiyow hiru’ay naatu Jesu ana yawas mar etei esisinaf na’atube ma i’obaibiyih.
2 Aj mu mij séecan ɨ Fariseos jimi ajtyáxɨɨriacaꞌ ɨ Jesús, ajta mej mij tyiꞌtɨ́j jɨn jaatyámueꞌtɨn, aꞌyaa mu tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨpuaꞌaj jeꞌej tyíɨꞌriitan tɨ ɨ tyáatɨꞌ jaatátoonyij ɨ juꞌɨ́ɨj.
2 Pharisee afa hina Jesu biyan hitit naatu hisinaftobon hitikubibiruw isan hibatiy hi’o, “Ku’o anowar ai ofafar eo i karam orot aawan boro nakwahir?”
3 Aꞌyaa puꞌij tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
3 Jesu ibatiyih eo, “Moses ana ofafaramaim mi’itube eobaiyuni?”
4 Aꞌyaa mu mij tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
4 Hiya’afut hi’o, “Aki Moses ibasit orot aawan kwahirin isan boro kwahikwahiren ana fef nakirum babin nitin nab auman nan.”
5 Aj puꞌij ɨ Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
5 Baise Jesu iya’afutih eo, “Moses iti ofafar kirum, anayabin kwa obai’obaiyen tur nowar isan dogor i fokar kwanekwan.
6 Ajta jájcuaj ɨmuáj tɨꞌɨj ɨ Dios jaatyátaahuacaꞌ ɨ cháanacaj, “Dios pu huóꞌtaahuacaꞌ ɨ tyáataj ajta ɨ íitaj.”
6 Baise aneika mar tafaram mamatar ana veya God ‘Orot babin hairi sinafen himatar.’
7 “Aꞌɨ́j pu jɨn ɨ tyáatɨꞌ mahuóohuaꞌxɨj ɨ juhuásimuaꞌ, tɨꞌij juꞌɨ́ɨj jamuán antyóonaxcaj,
7 ‘Ana an nati isan orot boro hinah tamah nihamiyih naatu i boro aawan hairi hinita’imon.
8 aꞌyaa mu mij éenyeꞌej muáꞌjuꞌun ɨ maj huaꞌpuaj tɨꞌɨj sɨ́ɨj naꞌaj ɨ tyévij.” Aꞌɨ́j mu jɨn quee cheꞌ huaꞌpuaj, sulu sɨ́ɨj puꞌuj.
8 Naatu rou’ab boro nan biyah ta’imon namatar.’ Imih i boro men biyah rou’ab baise biyah ta’imon.
9 Aꞌyaa puꞌij tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ ɨ tyáatɨꞌ quee huaꞌajtajaꞌpuanaꞌan ɨ Dios tɨ huaꞌantyásɨɨrej.
9 Isan imih orot babin hairi God bita’imonih men yait ta natarbounih.”
10 Matɨꞌɨj meríj chiꞌtáj iiratyáꞌcaj, majtáhuaꞌaj mu aꞌɨ́j jɨmeꞌ tyaataꞌíhuoꞌriꞌ ɨ maj jamuán huacɨ́j.
10 Imaibo himatabir hin bar hititit ana veya Jesu ana bai’ufununayah hibatiy, “Iti tur anayabin i abisa?”
11 Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
11 Hai tur eowen eo, “Orot yait ta a wan nakwahir nare babin ta nabaib ana moser i takweb.
12 ajta tɨpuaꞌaj ɨ íitɨꞌ jucɨ́ɨn huatátoonyij ajta jeꞌen séej jamuán huatyévicheꞌen, aꞌɨ́ɨ pu ajta juxanaꞌcɨreꞌ.
12 Na’atube babin yait aawan nakwahir, nare orot ta nabaib ana moser i takweb.”
13 Matɨꞌɨj mij tɨꞌríij ayeꞌvéꞌviꞌtɨchej ɨ Jesús tɨꞌij huaꞌajtamuárɨeꞌen, aj mu mij aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j huoꞌtáꞌijmuejriꞌ aꞌtyán maj ahuajaꞌvéꞌviꞌtɨɨcariaꞌaj.
13 Sabuw afa kek gidigidih hibow Jesu butubunih isan hinan, ana bai’ufununayah sabuw hikwararih hiotanih.
14 Tɨꞌɨj ɨ Jesús huoꞌséj jeꞌej maj rɨjcaj, aj puꞌij huatanyúꞌcacaꞌ, tɨꞌquij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
14 Baise Jesu iti i’itin ana veya men iyasisir, naatu ana bai’ufununayah isah eo, “Kek gidigidih kwaihamiyih tena isou men kwanarufutih, anayabin God ana aiwob i kek gidigidih iti na’atube i nowah.
15 Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j quee aꞌyan tyaꞌráꞌastej jeꞌej tɨ ɨ Dios tyíꞌijta aꞌyájna tɨꞌɨj sɨ́ɨj ɨ páꞌrɨꞌɨj, capu aꞌúun joꞌtyárutyij.
15 Anababatun a tur ao’owen, o yait God ana aiwobomaim runamih, inayare ana itinin kek gidigidih inamamatar boro inarun.”
16 Aj puꞌij xáxuiꞌcan tyíꞌtɨꞌɨjcɨɨ, ajta tyámuaꞌ tyihuoꞌtyájtoo ɨ Dios jimi huaꞌvaꞌmuɨ́ɨhuaꞌaj séej ajta séej.
16 Imaibo Jesu kek gidigidih buwih uman tafah yara’aten naatu igegewasinih.
17 Tɨꞌɨj ɨ Jesús arí joꞌyiꞌmuɨ́ɨcaj sɨ́ɨj pu aꞌtɨ́j ajeꞌréꞌnyej huatéechisimaꞌaj, aj puꞌij tyítunutacaꞌ ɨ Jesús jimi, tɨꞌquij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
17 Jesu misir busuruf inan auman, orot ta nunuw na Jesu nanamaim tit sun yowen, ibatiy, “Bai’obaiyenayan gewas, abisa ana sinaf boro yawas wanatowan nowau’umih namatar?”
18 Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
18 Jesu iya’afut eo, “Aisimamih ayu gewasu irouw ku’o? God akisinamo i gewasin men yait ta.
19 Papuꞌríj jamuaꞌreej jeꞌej tɨ ɨ Dios tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ: “Capáj tyíꞌtyacuiꞌcareꞌen,” “pajta quee tyíꞌxanaꞌcɨreꞌej,” “capáj tyíꞌnahuaꞌaj,” “capáj hueꞌtzij aꞌtɨ́j taavijriaꞌaj pajta quee aꞌtɨ́j cuanamuaj,” “huoꞌtyátzaahuatyeꞌ aꞌ táataj pajta aꞌ náanaj.”
19 Ofafar o iso’ob. ‘Men asabunuwen isa nama, men turanah a’aawah ufuh inan, men inabain, men inakutabitabir, men inifufuwen, hinat tamat inabosiyasiyarih.’”
20 Aj puꞌij ɨ aꞌtɨ́j aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:
20 Orot eo, “Bai’obaiyenayan, ayu kek kikimu ana veya iti ofafar etei’imak abosiyasiyar.”
21 Jesús pu jaaséj ajta tyámuaꞌ tyoꞌtóomuaꞌaj ɨ jutzájtaꞌ, aj puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
21 Jesu mutufor nuw orot itin naatu isan yabow auman iu, “Sawar ta’imonamo men isinaf. Inan a sawar etei sabuw hinatobon, kabay inab gagaganiy sabuw initih naatu o inan ayu i ni’ufnunu, saise maramaim o boro guguw wairafi inama.”
22 Tɨꞌɨj jáanamuajriꞌ aꞌíjcɨ ɨ nyúucarij, jéehua pu huatóoxaamujri aꞌɨ́jna ɨ tyáatɨꞌ, jiꞌnye jéehua pu tyíꞌijchaꞌɨɨcaꞌaj.
22 Orot iti tur nonowar anamaramaim gubamin hurir naatu ereyababan auman in anayabin orot i guguw wairafin.
23 Aj puꞌij ɨ Jesús huanyéeriajraa, ajta aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj ɨ maj jamuán huacɨ́j tɨjɨn:
23 Imaibo Jesu tatabir ana bai’ufununayah isah eo, “Guguw wairafih God ana aiwob efanamaim run isan i fokar kwanekwan.”
24 Majta ɨ maj jamuán huacɨ́j jeꞌej mu joꞌtánamuajriꞌ, aꞌɨ́j pu jɨn ɨ Jesús ajtáhuaꞌaj aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
24 Bai’ufununayah iti tur hinonowar hifofofor men kafaita, baise Jesu ibanak eo maiye, “Ayu natunatu, God ana aiwob run isan ana ef i fokar anababatun.
25 Jéetzeꞌ pu quee tyésiꞌ tɨ ɨ caméeyuj anájraꞌnyij ɨ pɨ́ꞌseꞌej jitze, quee tɨpuaꞌaj tɨ chíjtyaanyiꞌ aꞌáa joꞌtyájrutyej joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj.
25 Sinak ana sou’umaim camel sorabon isan i hamehamen maiyow boro nasorabon, baise orot guguw wairafih God ana aiwobomaim run isan i fokar kwanekwan.”
26 Matɨꞌɨj aꞌyan tyáanamuajriꞌ, jéetzeꞌ mu jeꞌej joꞌtánamuajriꞌ, aꞌyaa mu mij tyúuꞌihuoꞌracaꞌaj séej jamuán majta séej tɨjɨn:
26 Iti tur hinonowar bai’ufununayah hikasiy men kafaita naatu taiyuwih hima hibabatiyih, “Yait boro yawas nab?”
27 Aj puꞌij ɨ Jesús huaꞌráasej tɨꞌquij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
27 Jesu mutuforomo nuw itih naatu iya’afutih eo, “Sabuw isah iti i fokar, baise God isan i hamehamen maiyow, anayabin sawar etei God boro nasinaf hinamatar.”
28 Aj puꞌij ɨ Pedro huatyóochej tɨ aꞌyan tyaatéꞌexaatyeꞌen tɨjɨn:
28 Peter Jesu isan eo, “Kwi’itin aki sawar etei aihamiyen naatu o abi’ufnuni.”
29 Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
29 Jesu eo, “Anababatun a tur ao’owen, yait ta ana bar, taintuwan, ruburubun, hinah, tamah, natunatun, naatu ana tafaram ihamiyen, na’atube ayu isou naatu tur gewasin isan iti sawar bihamiyen.
30 aꞌɨ́ɨ pu tyaꞌancuriáaꞌsij tɨꞌɨj ooj júurij íiyan ɨ cháanacaj japua, aꞌchu anxɨtyej tyiꞌtɨ́j tɨ jeꞌej tɨpuaꞌaj chiꞌij, naꞌríij juꞌihuáamuaꞌ, junáanaj naꞌríij jutáataj, juyójmuaꞌ nusu juchuéj, tyij ajta jajpuéetzij, tɨꞌɨj utyájrutyej joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj, aj puꞌij jaꞌancuriáaꞌsij ɨ júuricamej tɨꞌij jusén jɨn júurij jáꞌraꞌnyij.
30 Iti boun ana veya i boro ana bar, taintuwan, ruburubun, hinahinah, natunatun naatu ana me etei i boro hundred ta’ita’imon tafan anayababar anitin, bai’akir kakafin auman, yomaninamaim boro yawas wanatowan nab.
31 Majta mueꞌtɨ́j maj ijíij aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ maj anáatyij, aꞌɨ́ɨ mu uvéꞌtyajtɨrij, majta mueꞌtɨ́j maj ijíij uvéꞌtyajtɨj, aꞌɨ́ɨ mu anáraꞌsij.
31 Baise sabuw moumurih maiyow boun wan tibi’iyon boro hini’uf naatu sabuw iyab tibi’uf boro hini’iyon.”
32 Aꞌáa mu joojúꞌcaj a Jerusalén, ajta ɨ Jesús pu anaquéej huamaꞌcaꞌaj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj jamuán huacɨ́j. Aꞌɨ́ɨ mu jéehua jutyamuaꞌvaꞌcaꞌaj, majta ɨ maj huaꞌ cújtaꞌ huajúꞌcaꞌaj aꞌɨ́ɨ mu tyíꞌtzɨɨnyaꞌcaꞌaj. Aj puꞌij ɨ Jesús ajtáhuaꞌaj jujɨ́meꞌ huoꞌtajé ɨ maj jamuán huacɨ́j, tɨꞌquij huatyóochej tɨ huoꞌtéꞌexaatyeꞌen jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j jaꞌuurej.
32 Jesu ana bai’ufununayah bairi hitit Jerusalem ana ef hibai naatu Jesu ana bai’ufununayah aunah i’iyon, ana bai’ufununayah ufun hinan hinuw hi’i’itin ana veya hai kasiy ra’at, naatu sabuw iyab hibi’ufunun hai bir ra’at. Jesu ana bai’ufununayah 12 buwih nabinamaim hin naatu busuruf hai tur eowen sawar boro mi’itube hinamamatar isan.
33 Aꞌyaa pu tɨjɨn:
33 Hai tur eowen eo, “Kwananowar, it i au Jerusalem tayey nati’imaim Orot Natun boro hinabonawiy nan firis hai ukwarih naatu Ofafar bai’obaiyenayah biyah natit. Imaim boro morobomih hinao naatu hinabonawiy nan Eteni Sabuw biyah.
34 Aꞌɨ́ɨ mu jaatyáxaahuariꞌraj, majta jaatyávaxɨꞌɨj, majta jaatyétziꞌtziqueꞌmuaxɨꞌɨj, majta jajeꞌcatan, ajta huéeicaj xɨcáj jitze pu huatájuuritaj.
34 Imaim hini’i’iyab, hinakwaitututur, hinarab, naatu hina’asabun namorob, baise veya tounu ufunamaim i boro nayawas na misir maiye.”
35 Aꞌɨ́jna ɨ Santiago ajta Juan, yójmuaꞌmuaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Zebedeo, aꞌɨ́ɨ mu ajeꞌréꞌnyej ɨ Jesús jimi matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
35 Zebedee natunatun rou’ab, James naatu John hairi hina Jesu biyan hitit naatu hifefeyan, “Bai’obaiyenayan aki akokok abisa isan anabifefeyani inasinaf.”
36 Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
36 Jesu ibatiyih, “Bo abistan kwakokok boro isa anasinaf?”
37 Aj mu mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
37 Hiya’afut hi’o, “O a aiwob ana bonamanamarinamaim inabi’ukwarin ana veya, aki akokok ina’uwi ta uma a’asukwafune namare ta uma a beyawane namare.”
38 Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
38 Jesu iyafutih eo, “Kwa men kwaso’ob abistan isan kwabifefeyan? Karam biyababan ana kerowas ana tomatom boro kwanatom? Naatu morob wanawanan anarun ana momorob boro kwanarun?”
39 Aj mu mij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
39 Hiya’afut hi’o, “Aki karam.” Jesu uwih eo, “Biyababan ana harew i karam boro kwanatom naatu morob wanawanan boro kwanarun.
40 ajta canu aꞌɨ́jcɨ jɨn antyínyamuaꞌree nyaj jamuaataꞌan siaj ajcáraꞌsixɨꞌɨn sɨ́ɨj nyamuácaꞌtaꞌ ajta sɨ́ɨj nyaꞌ útataꞌ, aꞌɨ́ɨjma pu cɨꞌtyij ɨ maj tyámuaꞌ een.
40 Baise o ta au asukwafune mare naatu ta au beyawane mare i men karam boro ayu kwa anit. Nati i sabuw iyabowat God isah yayabuna boro nitih.”
41 Matɨꞌɨj huóꞌnamuajriꞌ ɨ séecan ɨ maj tamuáamuataꞌ aráꞌasej, muaatanyínyuꞌcacucaꞌ aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ Jacobo ajta ɨ Juan.
41 Bai’ufununayah nah ten iti tur hinonowar yah so’ar, James, John hairi isah.
42 Ajta ɨ Jesús pu huoꞌtajé, ajta aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
42 Basit Jesu etei’imak eafayuwih hina biyan hitit naatu uwih eo, “Eteni Sabuw wanawanahimaim orot hirurubin akisinamo ana fair ema’am boro sabuw nakaifih, naatu i akisinamo ana fairamaim boro nabonawiyih.
43 Ajta jaꞌmua jimi capu aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ aꞌyan tyíꞌrɨjcaa. Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j jaxɨeꞌvaꞌaj tɨ vaꞌcán jɨn tyiꞌtyaváaj jáꞌraꞌnyij, aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ néijmiꞌcaa huatyáhuɨɨreꞌen,
43 Baise kwa wanawananamaim iti na’atube i men ema’ama, o yait kukokok iti kou’ay wanawanan orot gagam mataramih, o i boro turanah isah ini’akir inabow.
44 ajta ɨ tɨ jaꞌmua jimi aꞌyan tyáꞌxɨeꞌveꞌ tɨ aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌ ɨ tɨ anájcaj, aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ aꞌɨ́ɨn huoꞌtyáhuɨɨreꞌen néijmiꞌcaa ɨ séecan.
44 naatu o yait kukokok iti kou’ay wanawanan wan bai’iyonamih, o i boro bai’akirayan inamatar.
45 Jiꞌnye ɨ yójraꞌ ɨ Dios capu aꞌɨ́jna jɨn mujoꞌvéꞌmej mej mij jaatyáhuɨɨreꞌen, sulu tɨꞌij huoꞌtyáhuɨɨreꞌen ajta huaꞌ jitze maꞌcan huámuɨꞌnyij muiꞌcaa ɨ tyeɨ́tyee.
45 Anayabin Orot Natun i men sabuw isan bowamih na; baise sabuw isah nabow ana yawas isah ni’inuw, saise sabuw moumurih natubunih.”
46 Matɨꞌɨj mij aꞌáa jaꞌráꞌaj chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Jericó. Ajta tɨꞌɨj ɨ Jesús arí iiramáꞌcaj aꞌájna a chájtaꞌ, majta cújtaꞌ huajúꞌcaꞌaj ɨ maj jamuán huacɨ́j, majta mueꞌtɨ́j ɨ tyeɨ́tyee huaꞌ jamuán huajúꞌcaꞌaj, aꞌáa pu sɨ́ɨj taꞌrácuun jeꞌtyácatyij véjriꞌ juyéj jitze, aꞌyaa pu ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Bartimeo, yójraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Timeo.
46 Hina tafaram Jericho hitit, naatu Jesu ana bai’ufununayah bairi nati efan baihamiyinamih sabuw rou’ay gagamin maiyow hiru’ay, naatu orot matan fim fefeyanayan wabin Bartimais, Timias natun ef sisibinamaim ma’am.
47 Tɨꞌɨj jáanamuajriꞌ tɨ aꞌɨ́ɨn ajaꞌváꞌmaꞌcaꞌaj ɨ Jesús Nazaret tɨ jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́ɨ pu ɨ taꞌrácuun huatyóochej tɨ aꞌyan tyuꞌjíjhuaj tɨjɨn:
47 Jesu Nasaret mowan na inan hi’o nowar. Basit eaf, “Jesu David uwan kwiwanbabanu!”
48 Mueꞌtɨ́j mu ɨ tyeɨ́tyee jaatáꞌijmuejriꞌ tɨquee jijhuaj, ajta aꞌɨ́jna jéetzeꞌ pu caꞌnyíin jɨn jijhuacaꞌaj aꞌyan tɨjɨn:
48 Sabuw moumurin maiyow orot matan fim hi’u awan fotamih. Baise men karam fanan aumetawat iwow eaf, “David uwan kwiwanbabanu!”
49 Aj puꞌij ɨ Jesús oocháxɨj, tɨꞌquij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
49 Jesu an kutan naatu eo, “Kwa’af kwa’u ena.” Basit orot matan fim isan hi’af, “Yate inbainub! Kumisir, isa eafa’af.”
50 Aj puꞌij ayóoraaxɨj ɨ jumáancaj, tɨꞌquij ájtzunacaꞌ aj puꞌij ajeꞌréꞌnyej ɨ Jesús jimi,
50 Orot duku iwa’an misir ana faifuw tafan bosair yare remor na Jesu biyan tit.
51 Jesús puꞌij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
51 Jesu ibatiy, “Abistan kukokok o isa ana sinaf?” Matan fim iya’afut eo, “Bai’obaibiyenayan ayu akokok matu nigewasin ananuw maiye.”
52 Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
52 Jesu iu eo, “Kwen o abaitumatumamaim iyawasi.” Mar ta’imon matan igewasin nuw naatu busuruf Jesu efamaim inan i’ufunun hairi hin.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Marcos 10, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.