Lucas 2
Ɨ nyúucarij tɨ jájcua tɨ aꞌɨj́na áꞌxaj ɨ Tavástaraꞌ ɨ Jesús tɨ Cɨríistuꞌ pueꞌeen ajta Salmos (COK) vs AAI
1 Aꞌájna ɨmuáj aꞌɨ́ɨ pu rey jɨmeꞌ tyiꞌtyávaacaꞌaj ɨ Augusto, aꞌɨ́ɨ puꞌij tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ mej mij ahuóoyuꞌxaj néijmiꞌi ɨ maj aꞌáa joꞌcháatɨmaꞌcaa joꞌtɨj aꞌɨ́ɨn tyejéꞌijtaj.
1 Nati ana veya, sabuw iyab Roman gawan babanamaim hima’am wabih bukamaim kirum isan Caesar Augustus iuwih.
2 Aꞌyaa pu tyuꞌrɨ́j matɨꞌɨj ahuóoyuꞌxacaꞌ tɨꞌɨj ooj Quirinio tyiꞌtyávaacaj tajtúhuan jɨmeꞌ aꞌájna a Siria.
2 Sabuw baiyab isan marasika i men hiyab, baise Quirinius tafaram Syria isan bigawan ana veya imaibo hibusuruf sabuw hiyab wabih bukamaim hikirum.
3 Aꞌyaa puꞌij tyuꞌtóoxɨeꞌvej mej mij néijmiꞌi ɨ tyeɨ́tyee joꞌcɨ́xɨj joꞌmaj jáꞌmaꞌcan mej mij ahuóoyuꞌxaj.
3 Nati baiyab ana veya’amaim sabuw etei hin hai bar merar gagamihimaim hitit wabih bukamaim hikirum.
4 Aꞌɨ́j pu jɨn ɨ José iirájraa aꞌájna a Nazaret, ɨ Galileea tɨ jitze ajtyámaꞌcan, tɨꞌquij aꞌáa jóꞌraa a Belén, aꞌáa tɨ jaꞌajtyámaꞌcan a Judea, aꞌájna joꞌtɨj joꞌnɨéꞌhuacaꞌ ɨ David ɨ tɨ rey jɨmeꞌ tyiꞌtyávaacaꞌaj, jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ José aꞌɨ́j pu jitze eerámaꞌcantacaꞌaj ɨ David.
4 Joseph auman tafaram Galilee wanawanan bar merar ta wabin Nazareth imaim ma’am yen na Judea wanawanan bar merar ta wabin Bethlehem imaim tit, aiwob orot David ana tutufuw efan. Joseph na nati’imaim tit, anayabin i David uwan ta.
5 Aꞌáa pu joꞌmej tɨꞌij ahuóoyuꞌxaj, jamuán aꞌɨ́jcɨ ɨ Maríia ɨ tɨ jatyéviꞌtɨnyaꞌaj, ajta aꞌɨ́jna ɨ Maríia puꞌríj jutzaꞌcaꞌaj.
5 Naatu Joseph nati’imaim in titit ana’an ta i Mary hairi tabin isan hi’omatanih hima’am, imih hairi wabih bukamaim kirumin isan hiyen hin. Nati ana veya Mary i yan auman,
6 Aꞌáa mu mij joꞌtyáꞌcaj aꞌájna a Belén tɨꞌɨj atyojoꞌréꞌnyej ɨ xɨcáaraꞌ tɨ jitzán huanɨeꞌhuaj ɨ páꞌrɨꞌɨj.
6 hiyen hina Bethlehem hima’am, Mary ana toub ana veya na tit.
7 Aꞌáa puꞌij joꞌnɨéꞌhuacaꞌ ɨ yójraꞌ taꞌnájcaj, tɨꞌquij cɨ́ɨxurij jɨn jaqueꞌijcatacaꞌ ajta jeꞌen jatyéetyej ɨ cɨyéj jitze tɨ atyácun joꞌmaj yaꞌmuáatyee tyajáꞌcuaꞌcaa, jiꞌnye camu cheꞌ úꞌvejricaꞌaj chiꞌij tzajtaꞌ.
7 Naatu toub ana kek orot ain yai, faifuw ta bai e’armetan for hai bay te’aau ana efanamaim i’inuw in, anayabin nanawan bar etei sabuw hirun hibai karam.
8 Véjriꞌ aꞌájna a Belén aꞌáa mu séecan jaꞌajtyáꞌcaꞌaj ɨ maj cányaꞌxɨɨ sɨɨriaꞌcaꞌaj, aꞌáa mu jaꞌtáxaiꞌirihuaꞌaj huaꞌ jamuán ɨ cányaꞌxɨɨ.
8 Nati gugumin bobaituw kaifenayah afa Bethlehem sisibinamaim hima hai bobaituw hikakaifen,
9 Aj puꞌij jiyeꞌtzín sɨ́ɨj huataséjre ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ tavástaraꞌ jimi, aꞌɨ́ɨ puꞌij huataséjre ɨ tavástaraꞌ tɨ jɨn naa huaséꞌrin ajta jeꞌen huanyéeriꞌcɨriajraa joꞌmaj jaꞌajtyáꞌcaꞌaj, aj mu mij jéehua tyuꞌtátzɨɨn.
9 basit Regah ana tounamatar isah irerereb, naatu Regah ana marakaw tafahimaim kusisiar re biyah etei marakaw hi’itin hai bir ra’at.
10 Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
10 Baise tounamatar iuwih eo, “Men kwanabir! Ayu tur gewasin abai a tur owenamih ana, iti tur gewasin sabuw hinanonowar boro etei hiniyasisir.
11 Ijíij pu huanɨeꞌhuacaꞌ aꞌájna chájtaꞌ David tɨ jitze ajtyámaꞌcan aꞌɨ́jna ɨ tɨ jaꞌmua japua huatányuusij, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ CƗRÍISTUꞌ, ɨ tɨ tavástaraꞌ puéꞌeen.
11 Anayabin iti boun gugumin David ana bar meraramaim, kwa a baiyawasenayan Regah Keriso i tufuw.
12 Aꞌyaa xu éenyeꞌqueꞌ jamuaꞌreeren, aꞌáa xu yéꞌtyoonyij ɨ páꞌrɨꞌɨj caꞌíicatziꞌhuaj ajta aꞌáa jaꞌraqueꞌtɨ́j jaꞌmej cɨyéj jitze taꞌtyácun ɨ yaꞌmuáatyee maj jitzán tyáꞌcuaꞌcaa.
12 Naatu ana i’inan, i boro iti na’atube kwana’itin, kwananan kek boro faifuw boubunamaim hisum bobaituw hai bay te’aa ana efanamaim hi’inuw inu’in kwana’itin.”
13 Aj mu mij jiyeꞌtzín mueꞌtɨ́j huataséjre ɨ maj tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ sɨ́ɨj, ɨ maj tyéꞌtyojtziꞌriaꞌcaꞌaj ɨ Dios, aꞌyaa mu tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn
13 Iti na’at eo marta’imon, maramaim tounamatar hai kou’ay gagamin na’in hitit, ana merar hiyi hibora’ara’ah hio,
14 Tyicheꞌ tyaatatyójtziꞌreꞌen ɨ Dios ɨ tɨ huápuɨꞌɨj naa huaséꞌrin u tajapuá.
14 “Marakaw bonamanamarin etei God auyomtoro’ot
15 Matɨꞌɨj joꞌcɨ́j ɨ maj tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj cányaꞌxɨɨ tyiséjracaꞌaj aꞌyaa mu tyuꞌtóoꞌixaaj tɨjɨn:
15 Tounamatar himatabir maiye hin mar wanawanan hirur ufunamaim, bobaituw kaifenayah himisir hio, “It boro tanan Bethlehem tanatit, sawar abisa himatar Regah eo tanonowar i tana’itah.”
16 Aj mu mij jiyeꞌtzín ujóꞌjuꞌ, matɨꞌɨj mij jáatyoj aꞌɨ́jcɨ ɨ Maríia majta ɨ José, majta aꞌɨ́jcɨ ɨ unyáaqueꞌej, aꞌáa pu cɨyéj jitze jaꞌrácaꞌtyii yaꞌmuáatyee maj jitzán tyáꞌcuaꞌcaa.
16 Basit matah kabiy himisir hin Mary Joseph hairi hinuwihih hinan hitita’urih, naatu kek bobaituw hai bay te’aa hai efanamaim hi’inuw inu’in hi’itin.
17 Matɨꞌɨj jaaséj, aj mu mij huoꞌtéꞌexaa jeꞌej tɨ tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́jna ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ, aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ páꞌrɨꞌɨj tɨ huanɨeꞌhuacaꞌ,
17 Bobaituw kaifenayah kek hi’i’itin ufunamaim, kek isan tounamatar mi’itube hio hinonowar hai tur hi’owen.
18 majta néijmiꞌi ɨ maj huóꞌnamuajriꞌ jeꞌej mu tyoꞌtaséj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej maj tyíꞌxajtacaꞌaj ɨ cányaꞌxɨɨ maj sɨɨriaꞌcaꞌaj.
18 Sabuw iyabowat nati’imaim hima’am bobaituw kaifenayah iti kek isan hio hinonowar hifofofor men kafaita.
19 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Maríia néijmiꞌi pu juꞌavaatacaꞌaj ɨ jutzájtaꞌ, ajta aꞌnáj tɨ naꞌaj jamuaꞌreeriacaꞌaj.
19 Baise Mary iti tur nonowar i dogoronamaim ya hima inotanot.
20 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj cányaꞌxɨɨ sɨɨriaꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu huariáꞌcɨj jéehua metyeꞌtyóotziꞌriaꞌaj ɨ Dios, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej maj tyáanamuajriꞌ ɨ nyúucarij ajta jeꞌej maj tyiꞌtɨ́j tyuꞌséj, jiꞌnye néijmiꞌi pu aꞌyan atyojoꞌréꞌnyej jeꞌej tɨ tyihuoꞌtéꞌexaaj ɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ.
20 Bobaituw kaifenayah himatabir hinan efamaim, abisa tounamatar hio hinonowar na’atube hi’i’itin isan, God ana merar hiyi hibora’ara’ah auman hin.
21 Tɨꞌɨj arahuéeicaj xɨcáj tyoomáꞌcaj aj mu mij jaꞌantyisíjchacaꞌ ɨ navíiraꞌ ɨ páꞌrɨꞌɨj, matɨꞌɨj mij aꞌyan jaatamuaꞌaj tɨjɨn JESÚS, aꞌyájna tɨꞌɨj tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jna ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Maríia tɨꞌɨj quee xu jútzaꞌcaj.
21 Fur ta’imon sasawar ufunamaim, Kek hibai hina ana ar kanabin hi’afuw, wabin Jesu hiwab. Wabin marasika Mary yan matara’e ma’am ana veya, tounamatar na eo na’atube.
22 Tɨꞌɨjta atyojoꞌréꞌnyej aꞌnáj maj huáꞌɨɨracaa aꞌyájna tɨꞌɨj tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, aj mu mij yoꞌvíꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ páꞌrɨꞌɨj aꞌájna a Jerusalén mej mij uyoꞌtaséjrataj ɨ tavástaraꞌ jimi.
22 Kousouwih isan Moses ana ofafaramaim bi’obaiyih na’atube, ana veya na tit hibisawar ufunamaim, Mary Joseph hairi Jesu hibai hina Jerusalem hitit, Tafaror Bar hirun Regah ana siwaramih hitin.
23 Aꞌyaa mu huarɨ́j, jiꞌnye aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze tɨjɨn: “Aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ maj jaataséjrataj ɨ tavástaraꞌ jimi aꞌɨ́jna ɨ páꞌrɨꞌɨj tɨ tyáatɨꞌ tɨ anaquéej huanɨeꞌhuacaꞌ.”
23 Anayabin Regah ana ofafaramaim eo na’atube, “Kek orot ain i kwanaya’asair Regah kwanitin.”
24 Aꞌáa mu mij ujóꞌjuꞌ mej mij tyuꞌtámuꞌvejritaj aꞌyájna tɨꞌɨj tyéꞌijta ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ tavástaraꞌ, tɨ aꞌyan tɨjɨn: “Micheꞌ huaꞌpuácaa huatámuꞌvejritaj ɨ cúcuiꞌsee naꞌríij huaꞌpuácaa ɨ jáamuiꞌsee.”
24 Naatu Regah ana ofafaramaim eo na’atube sibor ya’inamih auman hin, mamu imak rou’ab naatu ma’ufor rou’ab hibow auman hina hitit.
25 Aꞌájna ɨmuáj sɨ́ɨj pu aꞌáa jáꞌchajcaꞌaj a Jerusalén tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Simeón. Tyámuaꞌ pu tyiꞌtyúuchaꞌɨɨcaꞌaj ɨ Dios jimi, ajta tyámuaꞌ tyíꞌtyevistacaꞌaj, aꞌyaa pu tyeꞌejchóꞌvaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ xɨcáaraꞌ tɨ jitzán ɨ Dios huaꞌancuꞌvajxɨꞌɨj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan. Ajta aꞌɨ́jna ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios aꞌɨ́ɨ pu jimi séjriaꞌcaꞌaj ɨ Simeón,
25 nati ana veya’amaim, regah ta wabin Simeon i Jerusalem ma’am, iti regah ana yawas i mutufurin naatu yoyoban wairafin. God Anunin tar gabuw ana ofafar eo na’atube ma bow God ana sabuw Israel baiyawasih isan eomatanih i ma kakaif.
26 aꞌyaa puꞌij ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios tyaatéꞌexaatyaꞌcaꞌaj tɨ quee muɨꞌnyij ꞌasta naꞌaj quee jaaséj aꞌɨ́jcɨ ɨ Cɨríistuꞌ, ɨ Dios tɨ uyoꞌtaꞌítyij.
26 Anun Kakafiyin God ana buriburih isan irerereb eo, “O boro yawas inama’am Regah God ana Roubininenayan natufuw ina’itin imaibo inamorob.”
27 Aj puꞌij ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Simeón tɨ tyeyúuj tzajtaꞌ jaꞌtanyéj, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ páꞌrɨꞌɨj huásimuaꞌ, aꞌúu mu majta jaꞌráꞌaj ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, mej mij aꞌyan tyaꞌráꞌastej jeꞌej tɨ tyúuxɨeꞌveꞌ ɨ yuꞌxarij jitze,
27 Nati ana veya’amaim Jesu hinah tamah hibai hina hirun, hai binanakwaramaim ofafar eo na’atube sinaf isan. Naatu God Anun Kakafiyin auman Simeon bonawiy na Tafaror Bar run.
28 Simeón puꞌij jaꞌancuréꞌchuij aꞌɨ́jcɨ ɨ páꞌrɨꞌɨj, tɨꞌquij tyaatatyójtziꞌrej ɨ Dios, aꞌyan tyiꞌxáataj tɨjɨn:
28 Simeon kek bai irurubun hiyaf God ana merar yi eo,
29 Nyavástaraꞌ, ijíij puꞌríj tyaꞌróoꞌastej jeꞌej paj tyaꞌtáꞌratziiriꞌ nye jimi,
29 “Regah i’o na’atube a’omatanen ikaif,
30 Jiꞌnye nuꞌríj jaaséj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tajapuá huatányuusij,
30 Taiyuwu matau’umaim a baiyawasenayan tafaramamaim ibiyafar aitin.
31 aꞌɨ́jcɨ ɨ paj yan jaatyájtoo tɨꞌij huoꞌtyáhuɨɨreꞌen,
31 Iti baiyawasenayan i ibogaigiwas sabuw etei matahimaim kubitih boro hina’itin.
32 aꞌɨ́jna ɨ tɨ huoꞌtyátatzaviꞌraj ɨ maj yan séejreꞌ ɨ cháanacaj japua,
32 Naatu yawas ana marakaw boro nab natit Ufun Sabuw isah nirerereb hina’itin, naatu Israel sabuw nahimaim o ayawas ana marakaw boro nama.”
33 Ajta aꞌɨ́jna táatajraꞌ ajta ɨ náanajraꞌ ɨ Jesús jeꞌej mu tyoꞌtaséj matɨꞌɨj jáanamuajriꞌ jeꞌej tɨ ɨ Simeón tyaataxájtacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ páꞌrɨꞌɨj.
33 Kek hinah tamah Simeon kek isan abisa eo hinonowar i hifofofor men kafaita.
34 Aj puꞌij Simeón tyámuaꞌ tyihuoꞌtyájtoo, ajta aꞌyan tyaatéꞌexaa ɨ Maríia, ɨ náanajraꞌ ɨ páꞌrɨꞌɨj tɨjɨn:
34 Simeon baigegewasin itih sawar, basit kek hinah Mary isan eo “Iti kek i God rubin sabuw moumurih na’in Israel wanawanan boro nagurusih naatu moumurih na’in boro niyawasih. Hai kirikirifot etei boro niwa’an hinirerereb, ina’i’inan nati isan sabuw boro ana tur hinakwahir.
35 aꞌyaa puꞌij tyeꞌmej tɨ huataséjreꞌsij jeꞌej maj tyíꞌmuaꞌtzej ɨ tyeɨ́tyee. Ajta néijmiꞌi aꞌíjna aꞌyaa pu muéetzij tyimuaatacuíꞌnyij a tzajtaꞌ tɨꞌɨj aꞌtɨ́j tɨ muaꞌantyéjtzetyij náhuaaj jɨmeꞌ.
35 Naatu yababan o dogor wanawanan boro ahay na’atube nay.”
36 Sɨ́ɨj pu ajta aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj tɨ Dios jitze maꞌcan tyíꞌxajtacaꞌaj, íitɨꞌ pu puéꞌeenyeꞌej tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Ana, aꞌɨ́ɨ pu táatajraꞌcaꞌaj ɨ Penuel, ɨ tɨ Aser jitze eerámaꞌcan. Puꞌríj huápuɨꞌɨj ucarístacaꞌaj. Aꞌɨ́ɨ pu quee eexúj aꞌchu jajchaꞌɨ́ɨcaj tɨꞌɨj huatyéevichej, aráahuaꞌpuaj nyinyiꞌraꞌaj puꞌij áꞌtyeej tɨ jamuán ajáꞌchajcaꞌaj ɨ jucɨ́ɨn tɨꞌquij huamuɨ́ꞌ ɨ cɨ́naꞌraꞌan,
36 Nati’imaim dinab babine ta Asher ana bigane ma’am, wabin Anna Fanuel natun, Anna tabin kwamur etei seven ma naatu aawan morob.
37 puꞌríj ij muáacuatyej japuan muáacuaj nyinyiꞌraꞌaj áꞌtyeeviꞌcaꞌaj tɨ jusɨ́ɨjtacaꞌaj. Ajta capu aꞌnáj iiráyiꞌcaa u tyeyúuj tzajtaꞌ, sulu aꞌúu pu aꞌnáj tɨnaꞌaj tyíꞌhuɨɨriaꞌcaꞌaj ɨ tavástaraꞌ jimi, juꞌítziꞌveꞌej ajta jahuoo ɨ Dios jimi.
37 Kwamur etei 84 i kwafur ma naatu Tafaror Bar men kafa’imo ihamiy. Fai mar i yohar, ma yoyoban God bobora’ara’ah.
38 Aj puꞌij aꞌɨ́jna ɨ Aná ajoꞌréꞌnyej aꞌɨ́ɨjma jimi, tɨꞌquij huatyóochej tɨ tyaatatyójtziꞌreꞌen ɨ Dios, ajta tɨ tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ páꞌrɨꞌɨj, aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj jachoꞌvaꞌcaꞌaj tɨ Dios huaꞌ japua huatányuunyij aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj Jerusalén huacháatɨmee.
38 Nati ana veya’amaim babine na run God ana merar yi. Jerusalem wanawanan sabuw iyab baiyawasenayan isan hima hikakaif hai tur eowen eo, “Roubininenayan natit.”
39 Matɨꞌɨj néijmiꞌi antyicɨꞌɨj jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ nyúucariaꞌraꞌ jitze ɨ tavástaraꞌ, aj mu mij huariáꞌcɨj aꞌájna a Galileea, aꞌájna a Nazaret joꞌmaj jáꞌmaꞌcan.
39 Joseph, Mary hairi Regah ana ofafaramaim abisa eo na’atube hisisinaf ufunamaim, himatabir maiye hin hai bar merar wabin Nazareth imaim hitit, tafaram Galilee wanawananamaim.
40 Ajta aꞌɨ́jna ɨ páꞌrɨꞌɨj aꞌɨ́ɨ pu huaveꞌsej ajta huatyóocaꞌan, jéehua pu tyámuaꞌ metyóomuaꞌriajcaꞌaj, ajta ɨ Dios pu tyámuaꞌ tyaꞌtáꞌcariaꞌaj.
40 Naatu God ana bosiyasiyar wanawananamaim Kek ra’at yen ana fair bai fudirin rerekab naatu ana not ra’at taseseb.
41 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ huásimuaꞌmuaꞌ ɨ Jesús, tɨꞌɨj pu naꞌaj nyinyiꞌraꞌaj jitze mu aꞌáa jaꞌtányinyiicaꞌaj aꞌájna a Jerusalén, mej mij tyuꞌyéꞌestej aꞌɨ́jcɨ xɨcáaraꞌ jitze tɨ jitzán ɨ Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ ɨ huaꞌ yojmuaꞌ ɨ maj anáatyaꞌaj muaanánɨeꞌhuacaꞌ.
41 Kwamur ta ta wanawanahimaim Jesu hinah tamah mar etei Tar Nowaten Hiyuw isan au Jerusalem tenan.
42 Aꞌyaa puꞌij tɨꞌɨj ɨ Jesús arí tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj nyinyiꞌraꞌaj jájchaꞌɨɨcaꞌaj, néijmiꞌi mu ujóꞌjuꞌ mej mij tyuꞌyéꞌestej ɨ juyiꞌráj jɨmeꞌ.
42 Ana veya ta Jesu ana kwamur 12 na’atube basit hiyen hin hiyuw ta isan hai binanakwar eo na’atube.
43 Ajta tɨꞌɨj tyeꞌentyipuáꞌriacaꞌ ɨ maj tyuꞌyéꞌestej, aj mu mij joꞌcɨ́j joꞌmaj jaꞌchej, ajta aꞌɨ́jna ɨ Jesús aꞌáa pu jóovej a Jerusalén, majta ɨ huásimuaꞌmuaꞌ camu jamuaꞌreeriacaꞌaj.
43 Hiyuw ufunamaim hai ubar himatabir maiye, baise kek Jesu i Jerusalem ma. Hinah tamah men kafa’imo hiso’ob.
44 Aꞌyaa mu tyíꞌmuaꞌajcaa tɨ ɨ Jesús huaꞌ jamuán huamaꞌcaꞌaj, séej xɨcáj mu áꞌtyeej maj huajuꞌ, aj mu mij huatyóohuij maj jáahuoonyij huaꞌ tzajtaꞌ ɨ maj huáꞌmuajtyej,
44 Hinotanot kek i nati sabuw wanawanamaim bairi hinan hirouw, imih nati veya ta’imon i nuhih fot hiremor hin, baise veya re birabirab, hibusuruf kek hinuwih, hai ofonah naatu taituwah hibabatiyih hinunuwet,
45 ajta camu jáatyoj. Aj mu mij huariáꞌcɨj aꞌájna a Jerusalén mej mij aꞌáa yóꞌhuoonyij.
45 men hitita’ur, basit himatabir maiye hin Jerusalem hitit hinuwih.
46 Huéeicaj xɨcáj mu áꞌtyeej maj jahuoo, matɨꞌɨj mij aꞌúu yoꞌtyoj ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌáa pu joꞌtácatyii huaꞌ jamuán ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze ɨ maj jɨn tyíꞌijta, huaꞌnamuáaraj ajta tyihuaꞌíhuoꞌraj.
46 Veya baitounin Tafaror Bar wanawanan Ofafar Bai’obaiyenayah wanawanah mare tur hi’o nowar ma bibabatiyih hitita’ur.
47 Majta néijmiꞌi ɨ maj janamuajracaꞌaj jeꞌej mu tyojoꞌsejracaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ tyámuaꞌ naa tyojóꞌiteecaꞌaj ajta jeꞌej tɨ aꞌɨ́ɨn tyihuáꞌixaatyacaꞌaj.
47 Sabuw etei Jesu tur buriburih eo, naatu iyafutih hinonowar isan, hifofofor men kafaita.
48 Matɨꞌɨj ɨ huásimuaꞌmuaꞌ jaaséj, jeꞌej mu tyoꞌtaséj, ajta ɨ náanajraꞌ aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
48 Hinah tamah kek hitita’ur ana veya hiororsa’irih Mary Natun iu, “Aro aisim iti na’atube isinaf? Tamat airi ai yababan ra’at, o anuwihi men kikimin ta.”
49 Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
49 Iyafutih eo, “Aisim ayu kwanunuwuhu? Kwa men kwaso’ob ayu i Tamai ana baremaim ama’am?”
50 Majta aꞌɨ́ɨmaj camu yoꞌitéej muáꞌraa jeꞌej tɨ tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj.
50 Baise Kek abisa eo hinah tamah ana tur naniyan men hibai.
51 Aj puꞌij huaꞌ jamuán jóꞌraa aꞌájna a Nazaret, joꞌtɨj ij joꞌvéꞌsej néijmiꞌi jɨn huáꞌtzaahuatyaꞌaj ɨ juhuásimuaꞌ. Ajta ɨ náanajraꞌ, aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌi juꞌavaatacaꞌaj ɨ jutzájtaꞌ.
51 Basit Jesu misir bairi himatabir maiye hire hin Nazareth hitit, imaim hinah tamah fanah bosiyasiyar bairi hima naatu hinah iti sawar etei ana notamaim ya ma inotanot.
52 Ajta ɨ Jesús jéetzeꞌ pu tyéveꞌsesimaꞌaj, ajta jéetzeꞌ arí tyoꞌmuaꞌreeriacaꞌaj, ajta Dios pu tyámuaꞌ tyeetyájtoo, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee.
52 Jesu ra’at yen orot matar ana not auman ra’at yen God itin yan sisir na’atube sabuw auman.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Lucas 2, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.