João 5
Ɨ nyúucarij tɨ jájcua tɨ aꞌɨj́na áꞌxaj ɨ Tavástaraꞌ ɨ Jesús tɨ Cɨríistuꞌ pueꞌeen ajta Salmos (COK) vs AAI
1 Tɨꞌɨj aꞌtzúj aꞌtyéeviꞌcaj, aꞌɨ́ɨmaj mu tyiꞌyeꞌestyáacaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, tɨꞌɨj ɨ Jesús aꞌáa joꞌmej a Jerusalén.
1 Veya bai’ab sawar ufunamaim, Jew hai hiyuw aa isan Jesu yen in Jerusalem.
2 Véjriꞌ aꞌájna a Jerusalén joꞌtɨj jaꞌpueertaj a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn joꞌmaj joꞌtyáruꞌpij ɨ cányaꞌxɨɨ, aꞌáa pu jaꞌráamuacaꞌaj tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Betesda.
2 Jerusalem wanawanan efan wabin For Hirahir sisibinamaim i harew kukuf, naatu ana seboseb etei umatroun hiwowaben Aramek fanahimaim tisusu’ub Betsaida,
3 Anxɨ́viqueꞌ pu arataꞌcuájmaꞌcaa joꞌmaj jaꞌtyúusɨꞌrihuaꞌaj jéehua tyeɨ́tyee ɨ maj tyíꞌcucuiꞌcaꞌaj, ɨ maj aracúcuꞌnyijmaꞌcaa, ɨ maj quee tyámuaꞌ tyityaacɨꞌɨj, majta séecan quee pújoorej maj rácɨɨnyej.
3 nati sebosebomaim sabuw sawusawuwih moumurin maiyow hiya hi’inu’in, matah fim, ah umah kafikafirih, naatu ah umah ririmih hima hikakaif harew tabi’etaw isan.
4 Aꞌɨ́ɨ mu aꞌyan tyeꞌejchóꞌvaꞌcaꞌaj tɨꞌij ootáhuaaxɨꞌɨn ɨ jájtyij, jiꞌnye sɨ́ɨj tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ pu ajeꞌcányinyiicaꞌaj aꞌájna joꞌtɨj jaꞌrájmuaa tɨꞌij joꞌtóoriaxɨꞌɨn, ajta ɨ tɨ anaquéej atyájraꞌnyij a jáataꞌ aꞌɨ́ɨ pu tyámuaꞌ rɨnyij ɨ tɨ jɨn tyíꞌcuiꞌ.
4 Anayabin veya ta ta Regah ana tounamatar boro nara’iy harew kukuf nabenei niyabat rarouw nayen. Naatu sabuw sawow ana yumat ta ta hibow hina ti’inu’in, yait wan nara’iy nakifukif i boro nayawas.
5 Sɨ́ɨj pu tyáatɨꞌ aꞌáa joꞌriáꞌcaꞌtyii tɨ arí seityéj japuan tamuáamuataꞌ japuan aráhueeicaj nyinyiꞌraꞌaj áꞌtyeej tɨ tyíꞌcuiꞌ.
5 Orot ta sawow bai ma kwamur etei 38 i nati wanawanahimaim.
6 Tɨꞌɨj ɨ Jesús jaaséj tɨ aꞌáa joꞌriáꞌcaꞌtyii, aꞌyaa pu tyáamuaꞌreeriꞌ tɨ arí áꞌtyeej tɨ aꞌyan een, aj puꞌij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
6 Jesu nuw orot nati’imaim inu’in itin, naatu so’ob orot sawow nati bai virurumin maiyow, imih orot ibatiy, “O kukokok inayawas?”
7 Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌcuiꞌ aꞌyaa pu tyuꞌtanyúj tɨjɨn:
7 Orot iya’afut eo, “Regah, anamaramaim harew iyabat rarouw eyey, men yait ta boro nibaisu nabuwu anara’iy harew kukuf yan. Ayu misir ra’iyemih abiwa’an, sabuw afa i wan hira’iyeka.”
8 Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
8 Naatu Jesu orot isan eo, “Kumisir! A ir kunu naatu kuremor kwen.”
9 Aj puꞌij ɨ tyáatɨꞌ huarúj, tɨꞌquij yoꞌɨ́j ɨ juꞌutáatzij, ajta jeꞌen jóꞌraa. Ajta aꞌájna putyíꞌrɨjcaa matɨꞌɨj jitzán jusoꞌpihuaꞌaj,
9 Mar ta’imon orot yawas; misir ana ir nu bat remor.
10 aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j tɨ arí huarúj tɨjɨn:
10 Naatu Jew sabuw orot yayawas isan hi’o, “Iti boun i Baiyarir ana veya, ata ofafar men ebibasit o a ir ina’abar.”
11 Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌcuiꞌcaꞌaj aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
11 Baise iya’afutih eo, “Orot yait ayu biyawasu iuwu, ‘Kumisir a ir kunu naatu kubat kuremor.’”
12 Aj mu mij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
12 Imih hibatiy, “Nati orot i yait uwi a ir inu i’abar ibat kureremor?”
13 Ajta aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j tɨ huarúj, capu jamuaꞌreeriacaꞌaj aꞌtɨ́j tɨ puéꞌeenyeꞌej, jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ Jesús puꞌríj áan joꞌtyárutyajcaꞌaj huaꞌ tzajtaꞌ ɨ maj jéehuacaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee.
13 Orot nati yayawas i men kafa’imo so’ob orot i yait, anayabin sabuw moumurin maiyow nati’imaim hibatabat Jesu sorabon in kasiy.
14 Aj puꞌij ɨ Jesús aꞌúun yoꞌtyoj aꞌɨ́jcɨ ɨ tyáataj u tyeyúuj tzajtaꞌ, tɨꞌquij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
14 Nati ufunamaim Jesu Tafaror Bar wanawanan tita’ur naatu iu, “Kwi’itin, o iyawas. Bowabow kakafih inihamiyen o sawar kakafin anababatun boro biyamaim namatar.”
15 Aj puꞌij jóꞌraa aꞌɨ́jna ɨ tyáatɨꞌ ajta jeꞌen huojoꞌtéꞌexaa aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan tɨ ɨ Jesús aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ tɨ tyáahuaj.
15 Orot nati’imaim tit in, Jew sabuw hai tur eowen i Jesu iyawas.
16 Aꞌɨ́j mu jɨn aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan aꞌyan tyáꞌhuoocaꞌaj mej mij jeꞌej puaꞌaj jaꞌuurej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j uuriajcaꞌaj aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán jusoꞌpihuaꞌaj.
16 Imih hibusuruf Jesu isan turamaim hi’u hi’a’a’afiy, anayabin i Baiyarir ana veya sawar iti na’atube sinaf isan.
17 Ajta ɨ Jesús aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
17 Jesu isah eo, “Ayu Tamai i mar etei ebowabow, imih ayu auman boro anabow.”
18 Aꞌɨ́j mu jɨn aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan jéetzeꞌ jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj jaajéꞌcaj, jiꞌnye capu aꞌɨ́jna quee huatyátzaahuaj ɨ xɨcáaraꞌ maj jitzán jusoꞌpii, sulu aꞌyaa pu ajta tyúusejratacaꞌaj tɨꞌɨj ɨ Dios, ajta aꞌyan jatamuáꞌmuatyaꞌaj tɨ ɨ Dios táatajraꞌ puéꞌeenyeꞌej.
18 Ana’an iti isan Jew hisinaftobon ef hinuwet Jesu asabunin isan; men Baiyarir ana ofafar ea’eastu’ub akisin, baise God isan Tamah rouw eo’omaim, iwa’an taiyuwin bai yen in God hairi anafofonin matar.
19 Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
19 Jesu iyafutih eo. “Turobe a tur ao’owen, Orot Natun akisin ana kok men karam nasinaf; baise Tamah abistan sinaf i i’itinimaim boro nasinaf, anayabin Tamah abistan isisinaf na’atube Natun isisinaf.
20 Jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu ɨ vástariaꞌraꞌ jaxɨeꞌveꞌ ɨ juyój aꞌɨ́j pu jɨn néijmiꞌi tyéꞌsejratyeꞌ jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j uurej, ajta óocheꞌ tyaataséjratyeꞌsij tyiꞌtɨ́j tɨ jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ, ɨ siaj jɨn muaꞌaj jeꞌej tyoꞌtaséjraj.
20 Anayabin Tamah i Natun iyabuw sawar etei esisinaf na’atube Natun i’obaiy imaim esisinaf. Turobe, kwa a baifofofor isan, i boro sawar gagamihika ni’obaiy nasinaf men boun iti na’atube.
21 Ajta aꞌyájna tɨꞌɨj ɨ vástariaꞌraꞌ tyihuoꞌtáꞌjuurityej ɨ maj meríj huácuij, aꞌyaa pu chaꞌtaj naꞌaj ɨ yójraꞌ tyihuoꞌtájuurityeꞌsij aꞌtyán tɨ jimi aꞌyan tyaꞌajxɨéꞌviꞌraꞌ.
21 Tamah murumurubih imisiruwih yawas ebitih na’atube, nati ef ta’imon Natun ekok yait yawas baitinamih boro nitin.
22 Ajta aꞌɨ́jna ɨ vástariaꞌraꞌ, capu aꞌtɨ́j áꞌaxɨjtyeꞌ, sulu puꞌríj néijmiꞌi ɨ juyój tyuꞌtáꞌ tɨꞌij aꞌɨ́ɨn néijmiꞌcaa ooxɨ́jtyeꞌen,
22 I na’atube Tamah men yait ta ebibatiy, baise baibabatiyen ana fair tutufin etei Natun itin.
23 mataꞌaj mij néijmiꞌi jaatyátzaahuatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ yójraꞌ aꞌyájna matɨꞌɨj tyáꞌtzaahuatyeꞌ ɨ vástariaꞌraꞌ. Aꞌɨ́jna ɨ tɨquee tzáahuatyiꞌraꞌaj tyíchaꞌɨj aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ yójraꞌ, capu ajta jaꞌtzaahuatyeꞌ ɨ vástariaꞌraꞌ, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ uyoꞌtaꞌítyacaꞌ.
23 Saise sabuw etei Tamah tirurusagiy na’atube, Natun boro hinarusagiy. Imih o yait Natun men kururusagiy, Tamah, i ana baiyonenayan auman men kururusagiy.
24 ’Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, aꞌtɨ́j tɨ janamuaj jeꞌej nyaj tyíꞌxaj, ajta tyáꞌtzaahuatyeꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jusén jɨn júurij jaꞌmej, ajta quee aꞌnáj jajpuéetzij jaꞌmej, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ puꞌríj iirájraa joꞌtɨj jaꞌmuɨꞌnyíicheꞌ, ajta jeꞌen arí utyájrupij joꞌtɨj jaꞌ júurij jaꞌmej jusén jɨmeꞌ.
24 “Turobe a tur ao’owen, o yait ayu au tur inowar naatu menatan ayu iyafaru anan kubitumitum, o i yawas ma’ama wanatowan ibaika, naatu o boro men baibatebat inab, anayabin morobone irabon yawas wanawanan irun.
25 Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, tɨ arí atyojoꞌréꞌnyesij, ajta ijíij arí aꞌáan putyajáꞌrɨcɨj, matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj meríj huácuij janamuajran jeꞌej tɨ tyíꞌxaj ɨ yójraꞌ ɨ Dios, majta jaꞌantzaahuatyeꞌsij, aꞌɨ́ɨ mu jusén jɨmeꞌ júurij muáꞌjuꞌun.
25 Turobe a tur ao’owen, veya i enan naatu i na titaka, nati ana veya murumurubih boro God Natun fanan hinanowar naatu iyab fanan hinanonowar boro yawas hinab hinama.
26 Jiꞌnye aꞌyájna tɨꞌɨj ɨ vástariaꞌraꞌ jusén jɨn tyíꞌjuurij, aꞌyaa pu chaꞌtaj tyaatáꞌ ɨ juyój tɨꞌij ajta jusén jɨmeꞌ júurij jáꞌraꞌnyij,
26 Anayabin Tamah taiyuwin i yawas an, imih nati yawas ta’imon Natun itin yawas an matar.
27 ajta aꞌyan tyaatáꞌ tɨꞌij aꞌɨ́ɨn huoꞌxɨ́jtyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ yójraꞌ ɨ Dios.
27 Naatu i baibabatiyen ana fair Natun itin, anayabin i, i Orot Natun.
28 Caxu jeꞌej tyityóomuajtyaj aꞌíjcɨ jɨmeꞌ, jiꞌnye aꞌyaa pu atyojoꞌréꞌnyesij matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj meríj huácuij janamuajran ɨ nyúucariaꞌraꞌ,
28 “Tur iti ao isan men kwana’ororsa’ir; veya i nati namamataramaim enan, murumurubih etei boro fanan hinanowar,
29 aj mu mij eetajuꞌ joꞌmaj jaꞌvaꞌnámiꞌhuajmee. Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyámuaꞌ tyityetyúuchaꞌɨɨcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu huatájuuritaj mej mij jusén jɨn júurij muáꞌraꞌnyij, ajta ɨ maj jeꞌej puaꞌaj tyityetyúuchaꞌɨɨcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu majta huatájuuritaj mej mij huoꞌxɨ́jtyeꞌen majta jeꞌen puéjtzij huoꞌtáꞌan.
29 hai rahane hinatit, naatu iyab gewasin hisisinaf boro hinamisir yawas hinab, iyab kakafih hinasisinaf boro hinakusairih.”
30 ’Capu ɨꞌríj nyej nyáaj tyiꞌtɨ́j nyasɨ́ɨj jeꞌej huáꞌuurej. Aꞌyaa nu rɨcɨj jeꞌej tɨ ɨ nyavástaraꞌ tyíꞌnyeꞌijtyeꞌ, nyajta tyámuaꞌ naa tyihuáꞌxɨjtyeꞌen, jiꞌnye canu aꞌyan rɨcɨj jeꞌej nyej nyasɨ́ɨj tyáꞌxɨeꞌveꞌ, sulu jeꞌej tɨ tyaꞌajxɨéꞌviꞌraꞌ ɨ nyavástaraꞌ ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ.
30 “Ayu men karam akisu au kok ana sinaf, baise abisa God iu’uwu’umaim sabuw abibabatiyih, imih ayu au baibatiyen i mutufor, anayabin men ayu au kokomaim asisinaf, baise orot yait ayu iyunu anan i anakok asisinaf.
31 Tɨpuaꞌaj nyasɨ́ɨj nyejitzé maꞌcan nyetyuꞌtaxáj, capu tyiꞌtɨ́j huatyáhuɨɨreꞌej jeꞌej nyaj tyuꞌtaxájtaj.
31 Ayu taiyuwu au sinaf isan ana’o’orereb na’at, au tur i men turobe’emih.
32 Ajta sɨ́ɨj pu nye jitze maꞌcan tyuꞌtaxájtaj, aꞌyaa nu nyij tyámuaꞌ tyáꞌmuaꞌreej tɨ aꞌɨ́ɨn tyuꞌtyáhuɨɨreꞌsij jeꞌej tɨ aꞌɨ́ɨn tyinaataxájta.
32 Baise orot ta ayu isou eo’orereb, i a tur ao’owen i ana orereb ayu isou i turobe.
33 Muaꞌaj xu séecan huataꞌítyacaꞌ ɨ Juan jimi, ajta aꞌɨ́ɨ pu tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyajamuaatéꞌexaa nye jitze maꞌcan.
33 Kwaso’ob gewasomih kob abarayah John isan kwaiyafarih hinan John i turobe kwa a tur eowen.
34 Ajta quee nye jitze juxɨeꞌveꞌ tɨ aꞌtɨ́j nye jitze maꞌcan tyíꞌxajtaj. Aꞌyaa nuꞌuj tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨꞌij muaꞌajmaj jamuáahuɨɨreꞌen.
34 Iti i men kwa orot maiyow isou kwataorereb, baise iti ao saise mi’itube kwa yawas kwatab isan.
35 Aꞌyaa pu tyuꞌtyáhuɨɨ aꞌɨ́jna ɨ Juan tɨꞌɨj tatzárij tɨ áꞌtaa, siajta muaꞌaj aꞌyaa xu cɨ́ɨ sianaꞌaj tyaataxɨeꞌvej siaj sij aꞌɨ́jna jɨn huóotyamuaꞌveꞌen.
35 John i hinow na’atube to’ab marakaw kwa it, naatu mar kikimin kwa ana marakaw isan kwaiyasisir.
36 Ajta tyiꞌtɨ́j pu jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ quee jeꞌej tɨ tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Juan. Aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej nyaj rɨcɨj, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyavástaraꞌ tɨ jɨn nyojoꞌtaꞌítyacaꞌ nyej nyij aꞌyan huárɨnyij, aꞌɨ́j pu jɨn ámiteereꞌ tɨ ɨ nyavástaraꞌ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ.
36 Baise ayu au orererebayan orot i gagamin, men iti John eo’orereb na’atube. Ayu au orererebayan i abisa Tamai iyunu ana asisinaf i eo’orereb, naatu nati ebi’obaiyi ayu i Tamai iyafaru anasinaf isan, orot ta eo’orereb i John eo’orereb natabir, anayabin iti bowabow ayu Tamai bitu i anisawar, naatu iti bowabowamaim eo’orereb Ayu Tamai iyunu ana i ana bowabow anabow.
37 Ajta aꞌɨ́jna ɨ nyavástaraꞌ ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu ajta nye jitze maꞌcan tyuꞌtaxájtaj, tyij siajta muaꞌaj quee aꞌnáj jáanamuajriꞌ ɨ nyúucariaꞌraꞌ, caxu siajta aꞌnáj meꞌyeꞌsej,
37 Naatu Tamai iyunu anan i taiyuwin ayu isou eo’orereb. Kwa men kafa’imo fanan kwanowar naatu yumatan kwa’itin.
38 caxu siajta tyiꞌtáꞌcaa tɨ ɨ nyúucariaꞌraꞌ jaꞌmua jimi huatyáꞌɨtzeereꞌen, jiꞌnye caxu tyáꞌtzaahuatyeꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Dios tɨ yoꞌtaꞌítyacaꞌ.
38 Kwa ana tur men dogor wanawanan run, anayabin menatan ayu iyunu anan i men kwabitumitum.
39 Tyámuaꞌ xu muaꞌaj naa tyóomuaꞌtyej aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ yuꞌxarij, jiꞌnye aꞌyaa xu tyeꞌejchóꞌveꞌ siaj aꞌɨ́jcɨ jitze jáatyoonyij ɨ siaj jɨn júurij xáꞌraꞌnyij jusén jɨmeꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ yuꞌxarij aꞌɨ́ɨ pu nyéetzij nyetyáxajta,
39 Kwa Buk Atamaninamaim hikikirum kwaiyab kwabinotanot anayabin boro imaim yawas wanatowan kwanab. Nati tur i ayu isou eo,
40 siajta muaꞌaj caxu jaxɨeꞌveꞌ siaj nye jimi yeveꞌréꞌnyej siaj jusén jɨn júurij xáꞌraꞌnyij.
40 baise men kwakokok kwanan ayu biyau yawas kwanab.
41 ’Capu nye jitze juxɨeꞌveꞌ tɨpuaꞌaj tyévij tuꞌcájmuaꞌrej tyámuaꞌ tyinaatéꞌexaatyeꞌ.
41 “Ayu men orot babin bora’ara’ahu isan ao’omih.
42 Nyajta tyámuaꞌ naa muaꞌajmaj tyajaꞌmuamuajtye, aꞌɨ́j nu jɨn jamuaꞌreej tɨquee jaꞌmua jimi séejreꞌ ɨ Dios tɨ jɨn jáꞌmuaxɨeꞌveꞌ.
42 baise kwa orot babin a yawas ayu aso’ob, kwa a yabow God isan dogoromaim i men ema’am.
43 Nyáaj nu nyavástaraꞌ jitze maꞌcan yavaꞌcáanyej, siajta muaꞌaj caxu náꞌtzaahuatyeꞌ, ajta tɨpuaꞌaj sɨ́ɨj junyúucaritzeꞌ mujoꞌvéꞌmeꞌen, aꞌɨ́j xu xaa huatyátzaahuatyeꞌsij.
43 Ayu Tamai wabinamaim anan kwa men kwabuwu au merar kwayi, baise orot babin ta i taiyuwin wabinamaim nanan boro kwanab ana merar kwanay.
44 ¿Jiꞌnye tyíɨꞌrij siaj sij tyáꞌantzaahuatyeꞌen tɨpuaꞌaj jujɨ́ɨmuaꞌaj sianaꞌaj huatyóotzaahuatyeꞌen, siajta quee jahuoocaj ɨ tɨ naa huaséꞌrin ɨ Dios jimi?
44 Kwa taiyuw baifa’i isan a kok gagamin, baise God ta’imonamo ana baifa’en i men kwakokok, imih ayu abisa ao boro kwanitutumu?
45 Caxu aꞌyan tyíꞌmuaꞌtzej yee nyaj nu tyajaꞌmuaxajtziꞌran ɨ nyavástaraꞌ jimi, sulu aꞌɨ́ɨ pu Moisés tyajaꞌmuaxajtziꞌran, ɨ siaj muaꞌaj jéehua jitzán tyíꞌcaꞌnyej.
45 Men kwananot ayu boro Tamai nanamaim ubar kwa bait kwanarouw en, baise Moses kwa a not tutufin imaim kwayai kwama’am boro ubar nabit kwana’itin.
46 Jiꞌnye tɨpuaꞌaj muaꞌaj tyámuaꞌ setyáꞌtzaahuatyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Moisés, muaꞌaj xu sij siajta nyéetzij naꞌantzáahuatyeꞌnyijcheꞌ, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu ɨ Moisés nye jitze maꞌcan tyoꞌyúꞌxacaꞌ.
46 Moses kwatabitumitum na’at, ayu boro kwatitutumu, anayabin i ayu isou kirum.
47 Ajta tɨpuaꞌaj sequée jáꞌtzaahuatyaꞌaj jeꞌej tɨ aꞌɨ́ɨn tyoꞌyúꞌxacaꞌ, ¿jiꞌnye setyáꞌantzaahuatyeꞌsij ɨ nyáaj nyaj jáꞌmuaꞌixaatyeꞌ?
47 Baise Moses abistan kikirum kwa men kwanabitumatum na’at, boro mi’itube ayu ao kwanitumatum?”
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar João 5, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.