Atos 26
Ɨ nyúucarij tɨ jájcua tɨ aꞌɨj́na áꞌxaj ɨ Tavástaraꞌ ɨ Jesús tɨ Cɨríistuꞌ pueꞌeen ajta Salmos (COK) vs AAI
1 Aj puꞌij ɨ Agripa aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo tɨjɨn:
1 Agripa iu, “O i baibasit abit taiyuw isa inao.” Paul uman bora’ah naatu taiyuwin wasfafar eo,
2 —Agripa rey paj puéꞌeen, naa pu nyaꞌasej nyaj yahuatyéjvee ajimi, nyej nyij nyaj japua huatányuunyij néijmiꞌi jɨmeꞌ ɨ maj jɨn tyíꞌnyaxajtziꞌ ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan.
2 “Aiwob Agripa, ayu i abiyasisir anayabin boun o namaim Jew sabuw abisa isan ayu ubar hibitu i boro ana wasfafaru anao inanowar. Paul aiwob Agripa isah ibibinan|alt="Paul speaking to crowd" src="cn01993b.tif" size="col" loc="Act 26.2" copy="©1978 David C. Cook Publishing Co." ref="26.1-2"
3 Pajta períj jamuaꞌreej jeꞌej tɨ een ɨ huáꞌyiꞌraj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, pajta jamuaꞌreej ɨ maj jɨmeꞌ tyúuꞌixaatyeꞌ. Aꞌɨ́j nu jɨn aꞌyan tyíꞌmuahuaviij paj náanamuaj tyámuaꞌ naa.
3 Iti ao i turobe, anayabin o i Jew sabuw hai binanakwar naatu hai ofafar iso’ob kwanekwan, imih o abifefeyani yatenanub inama ana’o inanowar.
4 ’Néijmiꞌi ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, majta ɨ maj aꞌáa jaꞌchej jóꞌnyaj jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu tyámuaꞌ tyáꞌmuaꞌreej jeꞌej nyaj yeꞌej tyiꞌtyínyechaꞌɨɨcaꞌaj nyatɨꞌɨj nyanaꞌaj tyuꞌpáꞌrɨꞌɨstariacaꞌ.
4 Jew sabuw etei ayu kek ana veya mi’itube ama’am i hiso’ob, ayu au yawas no aneika au tafaramamaim mi’itube ama’am ana Jerusalem atit ama’ama etei i hiso’ob.
5 Majta mu jamuaꞌreej, tɨpuaꞌaj huaꞌráanajchi, ɨꞌríj maj aꞌyan tyuꞌtaxáj yee aꞌyaa nuꞌuj nyeríj tyiꞌ fariseo, aꞌɨ́jna ɨ tayiꞌráj tɨ jéetzeꞌ tyésiꞌ.
5 Ayu i manin maiyow bairi ama, imih ayu i hisu’ubu kwanekwan. Hinakokok na’at hina’orereb. Anaika ayu i Pharisee orot, kwafiren ana ofafar fokarin wanawanan i ayu ama, naatu men kafa’imo ofafar ta astu’ub.
6 Ajta ijíij ya mu meríj nyeveꞌviꞌtɨj, manaꞌxɨjtyeꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ nyaj jachoꞌveꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ Dios jɨn atóoraj ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj jimi.
6 Naatu boun ayu iti ubar tibitu anayabin God ana’omatanen ai a’agir bitih imaim ayu nuhufot ama’am isan, ubar hitu bairi tao.
7 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tatyeɨ́tyeristyamuaꞌ ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, aꞌɨ́ɨ mu majta jachoꞌveꞌ ꞌasta naꞌaj quee atyojoꞌréꞌnyej aꞌájna xɨcáaraꞌ, aꞌɨ́j mu jɨn janaꞌmichej ɨ Dios, néijmiꞌi tújcaꞌrij tzajtaꞌ, majta tɨ́caꞌrij tzajtaꞌ mu jahuɨɨreꞌ. Agripa rey paj puéꞌeen, nyáaj nu aꞌyan chaꞌtaj nyanaꞌaj tyeꞌejchóꞌveꞌ aꞌɨ́jcɨ, aꞌɨ́j mu mij jɨn ijíij tyíꞌnyaxajtziꞌ.
7 Iti omatanen i aki ai big etei 12 hibitumitum mi’itube hita’itin titurobe, imih fai mar dogoroh tutufin etei God hikwakwafir, naatu anayabin iti baitumatum isan. Aiwobomon, Jew sabuw ayu ubar hitu iti tao.
8 ¿Jiꞌnye siaj sij quee muaꞌaj tyáꞌtzaahuatyeꞌ tɨ Dios huoꞌtájuurityeꞌsij ɨ maj meríj huácuij?
8 Kwa Jew sabuw iyab iti kwabatabat aisim God sabuw murumurubih ibiyawasih baitutumin isan kwa isa efofokar?
9 ’Aꞌyaa nu nyajta nyáaj tyíꞌmuaꞌajcaa jájcuaj ɨmuáj tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌvaꞌcaꞌaj nyaj néijmiꞌi huoꞌtáꞌijmuj ɨ maj jaꞌtzaahuatyeꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Jesús Nazaret tɨ jáꞌmaꞌcan,
9 Ayu auman mat i na’atube anot, sawar moumurih na’in ata sinaf Jesu Nazareth mowan wabin ati’ib isan.
10 aꞌyaa nu nyij huarɨ́j aꞌájna a Jerusalén. Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌijta u tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu yuꞌxarij naatapíj ɨ nyaj jɨn huatányacɨꞌpuaj nyaj muiꞌcaa eetyáanaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, ajta matɨꞌɨj huáꞌcuiꞌcariaꞌaj, nyáaj nu nyajta aꞌyan tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj.
10 Naatu nati na’atube Jerusalemamaim asinaf. Firis ukwarih biyahine fair abai God ana sabuw moumurih maiyow abow dibur aya. Naatu rouw morobomih teo ana veya ayu auman aibasit terouw temomorob.
11 Mueꞌtɨ́j nu puéjtzij huaꞌtáꞌcariaꞌaj mej mij jaatapuáꞌcɨtaj ɨ maj jaꞌtzaahuatyeꞌ. Aꞌyaa nu huáꞌuuriajcaꞌaj néijmiꞌqueꞌ huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ, nyajta jéehua huaꞌajchaꞌɨɨriaꞌcaꞌaj, joꞌtɨj naꞌaj nu huáyiꞌcaa matɨꞌɨj manaꞌaj tyityeecháatɨmaꞌcaa nyej nyij jeꞌej puaꞌaj huóꞌuurej.
11 Mar moumurih maiyow Kou’ay Bar efan tata’amaim abow biyababan aitih, naatu hai baitumatum baihamiyin isan a’okikimih. Na’atube hai baitumatum baigigimin isan a’okimih, naatu atit an menah tatabirih hai bar hai meraramaim bai akir kakafin maiyow aitih.
12 ’Aꞌɨ́j nu jɨn ujóꞌmej aꞌájna a Damasco, jiꞌnye aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌijta u tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu naataꞌítyacaꞌ, majta naatáꞌ ɨ nyaj jɨn aꞌyan huárɨnyij.
12 Ana’an iti isan ayu firis ukwarih biyahine fair hitu hiyunu an Damaskas atit.
13 Aꞌyaa nu tyíꞌmuaꞌixaatyeꞌ, muáaj paj rey, aꞌáa nu joomáꞌcaj ɨ juyéj jitze aꞌtzáaj tacuaríixpuaj nyatɨꞌɨj jaaséej tɨ tajapuá ujeꞌcányeeriꞌcɨriacaꞌ, ajta jéetzeꞌ áꞌtaacaꞌaj quee ɨ xɨcáj, aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌqueꞌ nye jitze rátatzavej, ajta huaꞌ jitze ɨ maj nyaj jamuán huajúꞌcaꞌaj.
13 Baise efamaim anan bi’auyit auman, Aiwobomon, marakaw no marane, mamarakaw men veya na’atube, marakaw kwanekwan re ayu au sabuw bairi anan tarbebera’uhi.
14 Tyatɨꞌɨj tyij néijmiꞌi eetavátzɨj, aj nu nyij aꞌtɨ́j huánamuajriꞌ tɨ ajoꞌtanyúj huaꞌ nyuucaaj jɨmeꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ hebreos aꞌyan tɨjɨn: “Saulo, Saulo, ¿jiꞌnye pej pij jeꞌej puaꞌaj nyoorej? Muáaj paj asɨ́ɨj jahuoo ɨ puéjtzij.”
14 Aki etei’imak me yan are, naatu ayu orot fanan anowar Hebrew turamaim iuwu eo, ‘Saul! Saul! aisim ayu irabu kubia’akiru? Ayu kubi’a’akiru i o taiyuw biya irab kubi’a’afiy.’
15 Nyatɨꞌɨj nyij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn: “¿Aꞌtanyíj paj puéꞌeen nyavástaraꞌ?” Aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn: “Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Jesús, ɨ paj jeꞌej puaꞌaj joorej.
15 Ayu aibatiy ao, ‘O yait Regah?’ Naatu Regah eo, ‘Ayu i Jesu, o irabu kubia’akiru.
16 Ájchesij, huatyéjchaxɨj, aꞌyaa nu een jɨmeꞌ huataséjre ajimi, nyej nyij tyimuaaꞌíjcatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ paj naatyáhuɨɨreꞌen, pajta huoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee jeꞌej paj períj tyuꞌséj nyej jimi, pajta aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen jeꞌej nyaj nyooj tyiꞌtɨ́j tyimuaataséjratyeꞌsij.
16 Baise kumisir kubat, ayu o isa abirerereb ana rubini isou inabow naatu boun abisa isa mamatar sabuw afa hai tur ina’owen. Naatu abisa isa namamatar boro ani’obaiyi.
17 Nyáaj nu ajapua huatányuusij aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, nyajta aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́ɨjma jimi nu ijíij muaataꞌítyij.
17 Ayu o a sabuw Jew umahine naatu Ufun Sabuw umahine boro anatafafari. Ayu abiyafari nati sabuw wanawanahimaim inan,
18 Aꞌyaa nu tyimuaataꞌítyij pataꞌaj huaꞌtanyéjnyeꞌrityeꞌen, mej mij quee cheꞌ tɨ́caꞌristeꞌ cɨɨnyej, sulu mataꞌaj nyéeriꞌisteꞌ mahuacɨ́ꞌcaꞌan, tɨꞌij quee cheꞌ ɨ tyiyáaruꞌ tyihuáꞌijtyeꞌej, sulu mej mij aꞌyan huárɨnyij jeꞌej tɨ ɨ Dios tyáꞌxɨeꞌveꞌ, mataꞌaj nyéetzij majta náꞌantzaahuatyeꞌen, aj pu xaa Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌraj ɨ maj jɨn quee xáꞌpuɨꞌ huarɨ́j, tɨꞌij ajta huoꞌcɨꞌtyij mej mij aꞌáa joꞌtyáꞌɨtzeereꞌen joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj.”
18 matah inabotawiy naatu guguminane inanawiyih hinatit marakawamaim hinarun. Naatu Satan umane inabow God initin, saise bowabow kakafihine notawiyen hinab, naatu God ana rourubin sabuw wanawanahimaim hai efan hinab hinamare.’
19 ’Aꞌyaa puꞌij, Agripa rey paj puéꞌeen, nyáꞌastej aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tajapuá jáꞌsejreꞌ,
19 Nati isan Aiwobomon Agripa, ayu abisa marane re ai’itin men ai fanasair.
20 nyatɨꞌɨj nyij anaquéej huoꞌtéꞌexaa aꞌɨ́ɨjma ɨ maj aꞌáa joꞌcháatɨmee aꞌájna a Damasco, nyajta jeꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Jerusalén jaꞌchej, nyajta néijmiꞌqueꞌ aꞌáa tɨ huatacaꞌaj a Judea, nyajta ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan, jéehua nu huóꞌixaaj mej mij seequéj tyúꞌmuaꞌtyij ɨ jutzájtaꞌ, mataꞌaj mij Dios jimi jaꞌséeriaꞌaj muáꞌraꞌnyij, majta aꞌyan huárɨnyij tɨꞌij séjreꞌej tɨjɨn muꞌríj seequéj tyityaajúꞌ.
20 Bowabow wantoro’ot i Damaskas imaim abusuruf naatu ana sabuw iyab Jerusalem hima’am isah atit, Judea wanawanan etei abinan naatu Eteni Sabuw wanawanahimaim auman a binan. Abibinan anayabin sabuw bowabow kakafihine God isan hitatatabir naatu hai bowabowamaim titurobe i dogor baikitabir hibai.
21 Aꞌɨ́j mu jɨn ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu naatyéeviꞌ u tyeyúuj tzajtaꞌ, majta nyejeꞌcatamuɨꞌcaꞌaj.
21 Ana’an nati isan Jew sabuw ayu Tafaror Bar wanawanan ana sebosebomaim hibuwu hifatumu rabu morobomih hiwa’an.
22 Ajta ɨ Dios pu naatyáhuɨɨ aꞌɨ́j nu jɨn nyóocheꞌ tyámuaꞌ éenyeꞌqueꞌ séejreꞌ, nyajta nyooj tyihuáꞌixaatyeꞌ néijmiꞌcaa ɨ tyeɨ́tyee, ɨ maj cɨ́leꞌen, nyajta ɨ maj huáasij. Canu séej tyiꞌtɨ́j huóꞌixaaj, aꞌɨ́j nuꞌuj jeꞌej tɨ tyaaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Moisés, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌxajtacaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tɨ tyiꞌrɨnyíicheꞌ.
22 Baise God tafafaru yawasu ama ana it boun atit, imih o namaim abat orot babin kikimin yen in orot babin gagamin etei matahimaim abisa isou mamatar i ao’orerereb. Ayu au tur ao i dinab oro’orot naatu Moses sawar abisa mataramih hi’o inu’in mamatar imaim ao.
23 Aꞌyaa mu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ ɨ Cɨríistuꞌ huámuɨꞌnyij, ajta jeꞌen aꞌɨ́ɨn pueꞌéenyeꞌej taꞌmej ɨ tɨ anaquéej huatájuuritaj ɨ muɨꞌchítyee tzajtaꞌ, ajta jeꞌen huoꞌtéꞌexaatyeꞌej ɨ tɨ jɨn Dios huoꞌtyáhuɨɨreꞌen ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, ajta ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan.
23 Roubininenayan boro biyan nababan ni’akir naatu morobone, moroboyah wanawanahimaim i boro wan namisir marakaw ana yawas Jew sabuw naatu Ufun Sabuw isah nakurereb.”
24 Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ ɨ Pablo, aj puꞌij jiyeꞌtzín huajíjhuacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Festo tɨjɨn:
24 Paul iti na’atube taiyuwin wasfafar eo inan auman Festus Paul isan iwow eo, “O i kubikoko’aw so’obamaim nawiyi in kubikoko’aw!”
25 Ajta ɨ Pablo aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
25 Paul iya’afut eo, “Ayu i men abikoko’aw, au Aiwobomon! Tur abisa ao i turobe hai yabih auman.
26 Aꞌmújna mu rey Agripa, tyámuaꞌ pu tyáꞌmuaꞌreej aꞌíjcɨ jɨmeꞌ, aꞌɨ́j nu jɨn quee tyiꞌtzɨ́ɨnyeꞌej nyetyiꞌxaj jɨɨsaꞌpuaj, jiꞌnye tyámuaꞌ nu tyáꞌmuaꞌreej tɨ aꞌmúu ajta néijmiꞌi muaꞌreej, tɨquee tyiꞌtɨ́j jeꞌej huarɨ́j avíitzij jɨmeꞌ.
26 Aiwob Agripa, ayu o namaim men erebir auman ao’omih, anayabin iti sawar etei o iso’ob, naatu sawar iti himamatar boro men karam nuhinaburumih. Anayabin iti sawar men ta umasusunamaim mataramih.
27 ¿Nyi pequee jaꞌtzaahuatyeꞌ muáaj Agripa rey paj puéꞌeen, jeꞌej maj tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌxajtacaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan? Nyáaj nu jamuaꞌreej tɨjɨn petyáꞌtzaahuatyeꞌ.
27 Aiwob Agripa o dinab orot kubitutumih? Ayu aso’ob o kubitumatum!”
28 Ajta Agripa aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:
28 Aiwob Agripa Paul iya’afut eo, “O kunotanot iti veya ta’imon o boro ayu dogorou inikitabir anan Kirisiyan anamatar?”
29 Ajta ɨ Pablo aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:
29 Paul iya’afut eo, “Veya kabumin o veya manin ayu au yoyoban God isan i men o akis baise kwa iyab iti boun ao kwanonowar i mi’itube kwatan ayu ama’am na’atube kwatamatar. Baise men akokok hinafatum dibur hinayariyi kwanama.”
30 Aj puꞌij ájchej aꞌɨ́jna ɨ rey, ajta aꞌɨ́jna ɨ tajtúhuan, ajta ɨ Berenice, majta néijmiꞌi ɨ maj aꞌúun jeꞌrátyaꞌcaꞌaj.
30 Naatu Aiwob orot, gawan orot Bernis, naatu sabuw afa hima’am etei himisir.
31 Aj mu mij aꞌtzúj eeracɨ́ɨnyej jujɨ́ɨmuaꞌaj mej mij tyiꞌhuóoꞌixaatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ, aꞌyaa mu tyúuꞌixaatyaꞌcaꞌaj tɨjɨn:
31 Efan hima tur hinonowar hihamiy hitit, naatu taiyuwih turahinah bairi hibidudur hio, “Iti orot i men abisa ta kakafin sinaf boro namorob o dibur narun.”
32 Ajta ɨ Agripa aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Festo tɨjɨn:
32 Naatu Aiwob Agripa Festus isan eo, “Iti orot Caesar isan baifefeyanina’e tama’am, iti boun boro ata botait.”
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Atos 26, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.