Atos 21
Ɨ nyúucarij tɨ jájcua tɨ aꞌɨj́na áꞌxaj ɨ Tavástaraꞌ ɨ Jesús tɨ Cɨríistuꞌ pueꞌeen ajta Salmos (COK) vs AAI
1 Aꞌáa muꞌuj mij joovátzɨj ɨ taꞌihuáamuaꞌ, aj tu tyij ityáj atyáacɨj ɨ báarcuj jitze, tyatɨꞌɨj tyij huatátajeꞌyacaꞌ aꞌájna a Cos, yaa ariáꞌpuaꞌaj tu aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌájna a Rodas, tyatɨꞌɨj tátyij aꞌáa joꞌréꞌnyej aꞌájna a Pátara.
1 Nati’imaim aotuturih naatu aihamiyih hima aki wa abai mutufor arabon ana tafaram Kos atit; mar to ana Rodes atit, nati’imaim aikofan ana Patara atit.
2 Aꞌájna a Pátara aꞌáa tu séej joꞌtyoo ɨ báarcuj Fenicia tɨ jóꞌyiꞌij, aꞌɨ́j tu tyij jitze atyáacɨj, tyatɨꞌɨj tyij joꞌcɨ́j.
2 Wa ta au Fonisia inan atita’ur aitafabon abai atit are arabon.
3 Aꞌáa tu joojúꞌcaꞌaj tyatɨꞌɨj jaaséej a tɨ jaꞌajhuáchij, aꞌyaa pu tyaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Chipre, aꞌáa tu muácaꞌtaꞌ pujmuaꞌ ajcaanyej, mu tuꞌuj jóꞌjuꞌ ꞌasta tyanaꞌaj quee aꞌáa jaꞌráꞌaj a Siria. Ajta ɨ báarcuj aꞌáa pu jeꞌcácaa tyuꞌtyájtoo ɨ íjcaj tɨ tyúꞌtɨsimeꞌej aꞌájna a Tiro, aꞌáa tu tyij acáacɨj.
3 Yan ararabon anuwariy Cyprus a’itin naatu ai beyaw na’atune bat aki au Syria arabon ana Taiya imaim arun wa aiyut sawar hitarsuwai.
4 Tyatɨꞌɨj aꞌɨ́ɨjma huátyoj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aráahuaꞌpuaj xɨcáj tu áꞌtyeej tyaj huaꞌ jamuán ajoꞌtyuꞌuj. Aꞌɨ́ɨmaj mu júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios jitze maꞌcan jaatáꞌijmuejriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo tɨꞌij quee aꞌáa jaꞌtányinyiicaꞌan a Jerusalén.
4 Nati’imaim bai’ufununayah afa atita’ourih fur ta’imon bairi ama. Naatu Anun Kakafiyin sabuw hai tur eowen Paul hitimatanuw, saise au Jerusalem men tayen.
5 Tɨꞌɨj mu tyojoꞌmaꞌaj aráahuaꞌpuaj xɨcáj jitze, aj tutyij joꞌcɨ́j. Néijmiꞌi ɨ tyétyacaa muanyɨ́ɨnyɨꞌchaj, majta huayóomuaꞌaj, aꞌáa mu tojóotoj joꞌtɨj jooꞌástɨmee ɨ chájtaꞌnaj, aꞌáa tu tyij tyítunutaxɨj joꞌtɨj jaꞌvaꞌástɨmee ɨ jájtyij, tyatɨꞌɨj tyij huatyéenyuj ɨ Dios jimi.
5 Baise bairi ama na fur yomanin tit, ai veya baib ufunamaim, ai hamiyih aki ai ef arura’ah maiye. Bai’ufununayah a’aawah natunatuh etei bairi hinawiy bar merar ai tumar ana tor dones yan are imaim sui ayowen ayoyoban.
6 Tyatɨꞌɨj huoꞌtatyóotyaꞌaj, aj tu tyij atyáacɨj ɨ báarcuj jitze, majta aꞌɨ́ɨmaj huariáꞌcɨj joꞌmaj joꞌcháatɨmee.
6 Imaibo bairi abi’otututuren ufunamaim, wa afe’en ayen, naatu i hai ubar himatabir maiye hin.
7 Tyatɨꞌɨj jaatyáaxɨjtye ɨ tyaj huajúꞌcaꞌaj ɨ jájritzeꞌ, Tiro tyaj jaꞌráacɨj tyatɨꞌɨj tyij aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌájna a Tolemaida, aꞌáa tu huoꞌtatyójtyej ɨ taꞌihuáamuaꞌ, tyajta huaꞌ jamuán séej xɨcáj ajoꞌtyuꞌuj.
7 Taiya’ane wa abai anan i Polemais imaim wa aiyut, nati’imaim taiti baitumatumayah hai merar ayi bairi veya ta’imon ama.
8 Yaa ariáꞌpuaꞌaj tu joꞌcɨ́j tyatɨꞌɨj tyij aꞌáa jaꞌráꞌaj chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Cesarea. Aꞌáa tu jaꞌtanyéj joꞌtɨj jaꞌchej aꞌɨ́jna ɨ Felipe ɨ tɨ tyihuáꞌixaꞌtyee tyeɨ́tyee, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen sɨ́ɨj ɨ maj aráahuaꞌpuaj aráꞌasej ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌáa tu joꞌtyáꞌɨtzee aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Felipe.
8 Marto ai hamiyih hima aki ana Seseria atit, binanuyan orot Philip ana baremaim bairi ama. Philip i Jerusalemamaim orot 7 hirurubinih i orot ta.
9 Aꞌɨ́jna ɨ Felipe muáacuacaa pu tyiyójmuaꞌcaꞌaj ɨ úucaa mej quee xu huɨɨchej, aꞌɨ́ɨ mu jaxajtacaꞌaj nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios.
9 I natunatun baibitar etei kwafe’en biyah numih God ana tur orerereb isan ana usar hibai hima’am.
10 Aꞌáa tu tyij áꞌtyeej aꞌchu puaꞌan xɨcáj, tɨꞌɨj ij sɨ́ɨj aráꞌaj tɨ Dios jitze maꞌcan tyíꞌxajtacaꞌaj, Judea tɨ jáꞌmaꞌcan, aꞌyaa pu ántyapuaj aꞌɨ́jna tɨjɨn Agabo.
10 Seseria imaim veya bai’ab na’atube ama’am ufunamaim dinab orot wabin Agabus Judea’ane natit.
11 Tɨꞌɨj tajimí aráꞌaj, aj puꞌij jaꞌváꞌxɨstacaꞌ ɨ tɨ jɨn ahuóojɨꞌcaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Pablo, aj puꞌij aꞌɨ́jcɨ jɨn anóojɨꞌquej ɨ juꞌɨ́ɨcaj jitze, ajta ɨ jumuácaꞌ jitze, tɨꞌɨj ij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
11 Na aki biyai tit basit Paul ana kikir bai i taiyuwin an uman iutatanen naatu eo, “God Anun Kakafiyin iti na’atube eo, Orot iti kikir matuwan Jerusalemamaim Jew sabuw boro iti na’atube isan hinasinaf hinab Eteni Sabuw hinitih.”
12 Tyatɨꞌɨj aꞌɨ́j huánamuajriꞌ, ityáj majta ɨ maj Cesarea jáꞌmaꞌcan, néijmiꞌi tu jaatáhuaviiriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo tɨꞌij quee ujóꞌyiꞌcan a Jerusalén.
12 Aki iti tur anonowar ana maramaim sabuw nati’imaim hima’am bairi ai fefeyan ayai Paul au Jerusalem na isan a’otan.
13 Aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtanyúj aꞌɨ́jna ɨ Pablo tɨjɨn:
13 Baise Paul iyafuti eo, “Kwa aisim iti na’atube kwao kwarerey ayu dogorou ana babanin kwabitin? Ayu i men buwu fatumu akisin isan abogaigiwasomih, baise Jerusalemamaim Regah Jesu wabinamaim morob isan auman abogaigiwas.”
14 Jiꞌnye catu jaatáviicueꞌriꞌ tyaj jaatyáꞌɨtzen, tyaatáꞌ tuꞌuj tyij, aꞌyan tyetyatajéevej tɨjɨn:
14 Yan baikitabirin isan asinaf, baise men karam. Imih aibagun naatu ao, “Regah ana kok na’atube namatar.”
15 Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌrɨ́j aj tu tyij tyámuaꞌ huátaruuj, tyatɨꞌɨj tyij ujóꞌjuꞌ aꞌájna a Jerusalén.
15 Veya bai’ab na’atube nati’imaim ama’am ufunamaim ai sawar abobuna au Jerusalem amisir.
16 Séecan mu tajamuán jóꞌjuꞌ ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ Cesarea maj jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu aꞌáa tojoꞌréꞌnyijtyej joꞌtɨj jaꞌchej aꞌɨ́jna ɨ tyáatɨꞌ tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Mnasón, Chipre tɨ jáꞌmaꞌcan, ɨ tɨ arí áꞌtyeej tɨ tyáꞌtzaahuatyeꞌ.
16 Seseria’amaim bai’ufununayah afa hinawiyi bairi ana orot Mason ana baremaim atit, iti orot ana tafaram i Cyprus, naatu i auman marasika baitumatumayan matar ma’am.
17 Tyatɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj a Jerusalén, naa mu tyámuaꞌ tyitaatyéeje jutyámuaꞌviꞌraꞌaj jɨmeꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ.
17 Ayen ana Jerusalem atitit ana veya baitumatumayah nati’imaim hima’am hiyasisir ai merar hiyi.
18 Yaa ariáꞌpuaꞌaj pu ɨ Pablo tajamuán ujóꞌmej tyej tyij aꞌɨ́j ujoꞌváꞌmuaarej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jacobo, majta ɨ huáasij néijmiꞌi mu aꞌáa joꞌtyúꞌuucaꞌaj.
18 Marto Paul bairi ana James a’itin naatu nati ana veya’amaim regaregah ai’in etei nati’imaim hiru’ay.
19 Aj puꞌij ɨ Pablo huoꞌtatyójtyej, tɨꞌquij téꞌej tyámuaꞌ naa tyihuáꞌtyixaa néijmiꞌcaa jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huáruuj aꞌɨ́jna jitze maꞌcan ɨ Dios, aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan,
19 Paul hai merar yi naatu i ana bowabow etei Ufun Sabuw wanawanahimaim God mi’itube ibais bowabow ana tur etei aneika busuruf idudur in yomanin easa’ub.
20 Matɨꞌɨj aꞌɨ́j huánamuajriꞌ, aj mu mij tyaatatyójtziꞌrej ɨ Dios. Majta aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo tɨjɨn:
20 Eo hinonowar ufunamaim etei’imak God ana merar hiy hibora’ara’ah. Imaibo Paul isan hio, “Taiu inaso’ob Jew moumurih na’in thousand ana fofonin hina baitumatumayah himatar. Baise etei’imak tekokok i ofafar hinabukikin hinabosiyasiyar.
21 Majta aꞌyan tyihuóꞌixaaj néijmiꞌcaa ɨ maj séej chuéj japua jaꞌchej ɨ maj majta Israel jitze ajtyámaꞌcan, paj muáaj aꞌyan tyihuáꞌmuaꞌtyej maj quee aꞌyan rɨjcaj jeꞌej tɨ tyaaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Moisés, pajta aꞌyan tyihuáꞌixaatyeꞌ maj quee jaꞌantyisíꞌchej ɨ junavíj ɨ juyójmuaꞌ, majta quee aꞌyaa manaꞌaj tyaáꞌsimeꞌej ɨ juyiꞌráj.
21 Baise iti’imaim tur i iti na’atube hinowar, O i Jew sabuw iyab nati Ufun Sabuw hai tafaramamaim tema’am kubi’obaiyih Moses ana ofafar i hinihamiy, naatu hai kek hai ar men hina’afuw naatu Jew hai binanakwar men hini’ufunun.
22 ¿Jiꞌnye tyanaꞌaj tyij tyuꞌtaxájtaj matɨꞌɨj jáamuaꞌreej ɨ tyeɨ́tyee paj períj yaꞌuvéꞌnyej?
22 Aki boro abisa ana sinaf, anayabin o ina ititit a tur i sabuw hinowaraka.
23 Tyámuaꞌ pu jéetzeꞌ naa paj aꞌyan huárɨnyij jeꞌej tyaj tyimuaatéꞌexaatyeꞌsij. Yaa mu muáacuaj huatyuꞌuj tajamuán ɨ tyétyacaa, ɨ maj jaꞌantyícɨꞌsij ɨ maj jɨn atóoraj ɨ Dios jimi.
23 Imih abisa anao na’atube inasinaf? Orot etei kwafe’en i hai omatanen ta God isan hio baifaro.
24 Pataꞌaj huaꞌantyiviꞌtɨ́j, pataꞌaj huáꞌjajcuareꞌen huaꞌ jamuán, pajta huaꞌ japua tyuꞌnáachitan, mataꞌaj mij huoꞌyéj. Aj mu mij néijmiꞌi jamuaꞌreeren tɨquee aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna jeꞌej maj tyíꞌmuaxaj muéetzij, sulu paj pajta muáaj jaꞌastej ɨ yuꞌxarij ɨ maj jɨn tyíꞌijta.
24 Imih o i boro inikofanih bairi kwanan kouksouwen ana yohar wanawanan kwanarun naatu aribuh mafur o inibaiyanih aribuh hinamafur, saise o isa iti’imaim hibifufuwen sabuw boro hinaso’ob nati tur i baifuwen, anayabin i hiso’ob o i ofafar kubi’ufunun.
25 Majta ɨ maj quee Israel jitze ajtyámaꞌcan, ɨ maj majta meríj tyáꞌantzaahuaj, tuꞌríj tyihuoꞌtaꞌítyiꞌriꞌ ɨ tyaj aꞌyan tyaaxáꞌpuɨꞌɨntarej maj quee jacuaꞌcaa ɨ hueꞌraꞌaj maj jáamuꞌvejritacaꞌ, majta quee jacuaꞌcaa ɨ xúureꞌej majta ɨ hueꞌriaꞌraꞌ ɨ maj jaatyácueꞌmiꞌin. Majta quee juxanaꞌcɨriaꞌaj séecan jamuán.
25 Baise Ufunane sabuw baitumatumayah isah, aki fef ta ai yafar in hai tur a’owen bay uma matamatar isah hisisibor men hinaa, masanuw rara auman men hinaa, o for sikah birabir men hinaa naatu men hina’in hinisesebar kwanekwan.”
26 Aj puꞌij ɨ Pablo huojoꞌvíꞌtɨj ɨ tyétyacaa ɨ maj muáacuaj, yaa ariáꞌpuaꞌaj pu huóojajcuarej huaꞌ jamuán tɨꞌquij utyájrupij u tyeyúuj tzajtaꞌ tɨꞌij huoꞌtéꞌexaatyeꞌen aꞌnáj maj jaꞌantyícɨꞌsij ɨ maj jɨn atóoraj, mej mij tyuꞌtámuꞌvejritaj sɨ́ɨj ajta sɨ́ɨj.
26 Marto Paul orot buwih bairi hai binanakwar eo na’atube kousouwih isan hirun, orot kwafe’en hikukusouwih i auman kusouw. Imaibo i na Tafaror Bar hai tur eowen veya biy boro kouksouwen ana yomanin nasawar naatu siwar orot ta’ita’imon isah hinasibor.
27 Tɨꞌɨj arí tɨn aráahuaꞌpuaj xɨcáj tyaꞌraꞌastísimaꞌcaj, séecan ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan ɨ maj Asia jaꞌchej, aꞌɨ́ɨ mu jaaséej aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, matɨꞌɨj mij caꞌnyíjraꞌaj huoꞌtaꞌ maj huatanyínyuꞌcaj ɨ tyeɨ́tyee. Aj mu mij ootátzunaxɨj ɨ Pablo jimi,
27 Kousouwen in fur ta’imon yomanin tit baisawarinamih auman Jew sabuw afa Asia wanawanane hina hima’am Paul Tafaror Baremaim hi’itin. Sabuw kou’ay gagamin na’in hikura’ara’ahih himisir Paul bain bai’a’afiyin isan hinunuw,
28 aꞌyan metyiꞌtyejíihuaj tɨjɨn:
28 hitar koukuw hi’af hio, “Israel Oro’orot kwana kwaibaisi! Iti orot efan etei remor ana bai’obaiyenamaim it ata sabuw isah tur kakafin maiyow eo, naatu ata ofafar baihamiyin isan eo’o, naatu iti Tafaror Bar wabin ebi’afiy. Naatu kakafin gagamin anababatun sisinaf i kwana’itin, Ufunane Sabuw buwih hina hirun ata Bar Gagamin gubagub tibitin.
29 Aꞌyaa mu tyíꞌxajtacaꞌaj, jiꞌnye anaquéej mu meríj jaaséjracaꞌaj a chájtaꞌ aꞌɨ́jcɨ jamuán ɨ Trófimo Éfeso tɨ jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́j mu jɨn aꞌyan tyíꞌmuaꞌajcaj tɨ ɨ Pablo aꞌúun yaꞌtaviꞌtɨ́stɨraa u tyeyúuj tzajtaꞌ.
29 (Iti na’atube hio anayabin Trofimus, Ephesusine nan hairi nati bar merar gagaminamaim Paul bairi hima hireremor hi’itih, naatu hinot i hibuwih bairi Tafaror Bar ana efanamaim hirun.)
30 Néijmiꞌqueꞌ ɨ chájtaꞌnaj jitze, jéehua mu huatanyínyuꞌcacucaꞌ, aj mu mij ɨ tyeɨ́tyee aráꞌaj muahuáachisimaꞌaj. Matɨꞌɨj mij jaatyéeviꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, majta jiꞌrajáanajra u tyeyúuj tzajtaꞌ, majta jeꞌen jiyeꞌtzín tyeꞌtyáanaxɨj a tɨ jaꞌpueertajmee.
30 Nati bar merar gagamin ana sabuw etei kura’ara’ahih nan ufun hinunuw hitit Paul hibai hitain kwekwekwetar hitit Tafaror Bar gagamin ufunane hire. Naatu marta’imon etawan hihir.
31 Matɨꞌɨj meríj tɨn jajeꞌcatacuj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, tɨꞌɨj jáamuaꞌreeriꞌ aꞌɨ́jna ɨ xantáaruꞌ taꞌnájcaj tɨjɨn néijmiꞌqueꞌ mu nyinyuꞌcacuj aꞌájna a chájtaꞌ Jerusalén.
31 Paul hita’asabunimih hibiwa’an, baise tur marta’imon nunuw Rome baiyowayah hai ukwarin nowar Jerusalem wanawanan i uruw giririf mamatar.
32 Aj puꞌij aꞌɨ́jna xantáaruꞌ taꞌnájcaj huaꞌajsɨɨ ɨ juxantáaruꞌustyamuaꞌ, ajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj anxɨtyej xantáaruꞌuj tyíꞌijtyaꞌcaꞌaj, matɨꞌɨj mij ujóꞌhuaachij joꞌmaj joꞌtyúꞌuucaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee. Matɨꞌɨj jaaséej aꞌɨ́jcɨ ɨ xantáaruꞌ taꞌnájcaj majta aꞌɨ́ɨjma ɨ xantáaruꞌustyamuaꞌmuaꞌ, aj mu mij jaatáxaahuatacaꞌ ɨ maj jatyávaꞌraꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo.
32 Matan kabiy baiyowayah orot afa hai ukwarih bairi buwih hinunuw hire kou’ay wanawanah hirun, sabuw kakafih baiyowayah hai orot ukwarih bairi hinan hi’itih Paul hirabirab hihamiy.
33 Aj puꞌij ajtyáxɨɨriacaꞌ ɨ xantáaruꞌ taꞌnájcaj, tɨꞌɨj ij jaatyéeviꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, ajta jaataꞌíjtacaꞌ maj jaꞌnájɨꞌqueꞌen huaꞌpuácaa jɨmeꞌ ɨ cadéenaj. Aꞌtzúj aꞌtyéeviꞌcaj tɨꞌquij tyuꞌtaꞌíhuoꞌ aꞌtɨ́j tɨ puéꞌeenyeꞌej ajta tyiꞌtɨ́j tɨ jeꞌej huáruuj.
33 Baiyowayah hai ukwarin na Paul biyan tit bai ana orot uwih chain rou’ab hibow hifatum, imaibo ibatiyih, “Iti orot i yait naatu abisa sinaf?”
34 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee, séecan mu seequéj tyityetyéjijhuasimeꞌej, majta séecan seequéj, aꞌɨ́j pu jɨn quee jeꞌej jáꞌmiteerastyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ xantáaruꞌ taꞌnájcaj jeꞌej tɨ tyoꞌxáꞌpuɨꞌɨntarej, jiꞌnye jéehua mu jeꞌej tyáhuaasimeꞌej, aꞌɨ́j pu jɨn jaataꞌíjtacaꞌ maj jáꞌanviꞌtɨj aꞌájna joꞌmaj jeꞌráatyij ɨ xantáaruꞌuj.
34 Sabuw kou’ay wanawanan hibatabat asir hi’af hi’o kwanekwan, baiyowayan ukwarin sawar yabin abisa isan mamatar nowar gewasomih biwa’an men karam, anayabin uruwane ra’at imih baiyowayah iuwih Paul hibai hirun baiyowayah hai bar hiyari’y.
35 Matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj joꞌtɨj jaꞌcachetzíicɨꞌhuajme, aꞌɨ́ɨmaj ɨ xantáaruꞌuj muꞌhuatyechóoj mu ayootoj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, jiꞌnye jéehua mu ɨ tyeɨ́tyee jamaꞌcujcaꞌaj,
35 Paul hibai hirun wawanamaim hitit rakit sabuw hiturafef hi’itin, basit baiyowayah Paul hibora’ah hi’abar.
36 majta néijmiꞌi ɨ maj cújtaꞌ huajúꞌcaꞌaj, aꞌyaa mu tyityeejíjhuasimeꞌej tɨjɨn:
36 Sabuw ufuh hitarkoukuw hina hio, “Kwa’asabun emorob!”
37 Matɨꞌɨj juꞌtyarújtyeꞌsimaꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo joꞌmaj jeꞌráatyij ɨ xantáaruꞌuj, aj puꞌij ɨ Pablo aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ xantáaruꞌ taꞌnájcaj tɨjɨn:
37 Paul hibai baiyowayah hai bar hirur auman baiyowayah hai ukwarin isan eo, “Karam boro tur ta atao itanowar?” Baiyowayan hai orot ukwarin Paul ibatiy, “O Greek tur iso’ob?
38 ¿Nyi pequee muáaj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ paj Egipto jáꞌmaꞌcan, ɨ tɨ aráꞌtyeej tɨ huáꞌjaxɨejtyaꞌcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee, ɨ tɨ ajta huojoꞌvíꞌtɨj aꞌájna joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj muáacuaj víꞌraꞌaj maj aráꞌasej ɨ mej tyíꞌtyacuiꞌcaa?
38 O men Egypt orot iti boro’omo sabuw 4,000 baiyow kwanekwaneyah ibow arar yan itit gawan isan ibirakit wari’en?”
39 Aj puꞌij ɨ Pablo aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
39 Paul iya’afut eo, “Ayu i Jew orot, Tarsus imaim atufuw Silisia wanawanan, bar merar gagamin ayu i ana matuwan ama’am imih akokok o baibasit ititu sabuw isah atao.”
40 Aj puꞌij jaatáꞌ tɨ tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen, tɨꞌquij ɨ Pablo huatyéechaxɨj aꞌájna joꞌtɨj jaꞌcachetzíicɨꞌhuajme, ajta ɨ jumuácaꞌ jɨn huoꞌtáꞌijmuejriꞌ maj quee cheꞌ jeꞌej tyáhuaasimeꞌen. Matɨꞌɨj quee cheꞌ jeꞌej tyahuáasimaꞌcaj, aj puꞌij huaꞌ nyuucaaj jɨn tyuꞌtaxájtacaꞌ ɨ hebreos, aꞌyan tɨjɨn:
40 Baiyowayah hai orot ukwarin baibasit Paul itin yen wawan afe’en bat umanamaim sabuw etei rutanih etei awah fot, imaibo Paul Hebrew turamaim eo hinowar.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Atos 21, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.