Mateus 5
Píívyéébé ihjyu: jetsocríjyodítyú cáátúnuháámɨ (BOANT) vs AAI
1 Aamée dííbyedívú píhcyáávénéllii cáméhbáú hallúvú ácúúveébe.
1 Jesu sabuw rou’ay gagamin maiyow hinan itih, basit heher yen in koun yan mare ana bai’ufununayah hina sisibinamaim himarir.
2 Áábedívúu muha mepíhcyáávémeke pámeekéré úwááboobe nééhií:
2 Naatu busuruf i’obaibiyih eo, Jesu Oyaw tafan ma ebi’obiyih|alt="sermon on mount" src="CN01700B.TIF" size="col" loc="Mat 5.2" copy="©1978 David C. Cook Publishing Co." ref="5.2"
3 Maímijyu ditye íjcyane ɨ́dátsó Píívyéébé icyánéjcú pɨáábójuri tsúúrámeíhijcyáme. Muurá tehdu néémé wáábyuta dííbyé avyéju.
3 “Sabuw iyab ayubih ana’amorob tebaib boro baigegewasin hinab, anayabin mar ana aiwob boro ninowah hinab.
4 Maímijyu ditye íjcyane ɨ́dátsó kímóhcó nénehjɨ pátyehíjcyáme. Muurá Píívyéébe tehdu nénehjɨ pájtyémeke ímíjyúúvetsóhi.
4 Sabuw iyab hiyababan tererey God boro ni’afutih baigegewasin nitih.
5 Maímijyu ditye íjcyane ‘mityáhmítyá’ néétume ímí tsaɨ́ɨ́buwáré ícyahíjcyáme. Píívyéébée diityéké iájcuíñé nééné iiñújɨ́ muurá diityé wáábyuta.
5 Sabuw iyab taiyuwih teyayara’iyih boro baigegewasin hinab, anayabin me tafaram boro ninowah hinab.
6 Maímijyu ditye íjcyane Píívyéébe ímillédú iíjcyáíyóneri tsúúrámeíhijcyáme. Muurá tehdu néémeke pɨ́ááboobe dibye ímillédú éhnííñevu ímí ditye iíjcyaki.
6 Sabuw iyab gewasin sinaf isan hi’amorob sikah emamamah boro baigegewasin hinab, anayabin God boro nitih hinab nasusuwih.
7 Maímijyu ditye íjcyane pamévakéré ɨɨ́daatsólléne pɨ́áábohíjcyáme. Muurá tehdu néémedi téhdure Píívyéébe ɨɨ́dáátsóvéne pɨ́aabóhi.
7 Sabuw iyab tekakabeber boro baigegewasin hinab, anayabin God boro nakabibirih.
8 Maímijyu ditye íjcyane panévatúré ɨ́mɨááméré iíjcyáíyóneri tsúúrámeíhijcyáme. Muurá tehdu nééme tsaímíyé dííbyema ijcyáhi.
8 Sabuw iyab dogoroh uhew boro baigegewasin hinab, anayabin God boro hina’itin.
9 Maímijyu ditye íjcyane tsaímíyé pamévamáyé iíjcyáíyóneri tsúúrámeíhijcyáme. Muurá tehdu néémeke ɨ́mɨááné Píívyéébe dilló ɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́medi.
9 Sabuw iyab tufuw ma gewas isan tebowabow boro baigegewasin hinab, anayabin God boro natunatumih nabuwih.
10 Maímijyu ditye íjcyane ɨ́mɨáájú Píívyéébe néhdújuco ímí iúráávyéné déjúcotu ɨ́cúbáhrámeíhijcyáme. Muurá ehdu néémé wáábyuta dííbyé avyéjú ijcyá níjkyéjɨri.
10 Sabuw iyab gewasin tisisinaf isan hirouw tibi’a’akirih boro baigegewasin hinab, anayabin mar ana aiwob boro hinab.
11 Maímijyu ámuha meíjcyane tahñéjté ámuha meíjcyáné déjúcotu mɨ́amúnaa ámúhadi ɨɨ́cúbáhrámedi iúúhɨ́vaténe nehníwu állíuháñé íhjyúvahíjcyáme.
11 “Kwabi’ufununu isan sabuw boro tur kakafin hina’uwi, hinarabi hini’a’a’akiri naatu baifuwenamaim tur kakafih maiyow hina’u’uwi isan, baigegewasin boro kwanab.
12 Muuráhjáa ehdu nénehjɨ éíjyuúvú téhdure Píívyéébé ihjyú uubálle múnáake patyéhijcyáhi. Ahdícyane tehdu nénehjɨ ámúhakye pájtyérónáa íllure méimíjyuhíjcyaco. Muurá tehdu ámuha meɨ́cúbáhrámeíhíjcyáne áhdó ávyeta ɨ́ɨ́né imíjyaú ámuha méíjcyaá níjkyéjɨri.
12 Kwaniyasisir naatu kwanakawasa, anayabin a siwar gagamin na’in auyom maramaim inu’in boro kwanab. Ef ta’imon nati na’atube marasika dinab oro’orot hirouw hi’a’a’akirih.
13 Aame ííñújɨri ámuha méijcyá cánáámadu. Muurá teene cánááma iíímúnéllii meke pɨ́aabóhi. ¿Aca iíímútuca meke pɨ́áábóiyóne? Tsáhaá. Muurá tehdu tene nééca mewáágoóné mɨ́amúnaa ɨ́ɨ́teíñuhíjcyáiyáhi. Ahdu ámuha oke meúráávyénetu meɨ́hvetéhajchíí waagóojtéréjuco ámuha meíjcyaíñe.
13 “Kwa i riy na’atube sabuw etei isah. Baise riy naniyan nabi’en na’at boro men karam hiniwa’an naniyan namatar maiye’emih, naatu sawar isan ana gewasin boro men ta nama, imih boro hinisaroun haw nare, sabuw tafan hinawas kamakamar hinaremor.
14 Muurá peetédú ámuha méijcyá ííñújɨri ɨ́mɨáájú ámúhadítyú bóhówaúcunúhijcyáme. Muurá tsácoomi cáméhbáú nɨ́jcáuri íjcyacóómí tsá téévetúne.
14 “Kwa i tafaram ana marakaw. Bar merar gagamin oyaw wan hiwowab ebatabat boro men karam hinibun wa’irimih.
15 Áhdure peete tsá múijyú tsíeménevu maávohjácóítyuróne. Muurá ihdyu cáámevu íboohówátsihvu mépicyóó tene iájchúcunúki.
15 Na’atube orot babin men ta ramef ito’ab noukwat wanawanan tarafut inumih. Baise ana sisikofamaim boro nasikof bar wanawanan etei namarakaw kawin hinama.
16 Ahdu ámuha menééme ihdyu óvíi ɨ́mɨáánéré ámuha meméénúnetu mébóhówaúcunú teene iájtyúmɨ́ne tsijtye iávyéjújtso dúúrúvaméré níjkyéjɨri íjcyaabe Méécáánikye.
16 Ef ta’imon nati na’atube a marakaw sabuw etei matahimaim kwanabotawiy, saise abisa gewasin kwabowabow hina’itin naatu Tamat maramaim wabin hinabora’ara’ah.
17 Álliúúmé ihdyu méɨjtsúcunúdí Píívyéébé taúhbajuu, dííbyé ihjyú uubálle múnaápe úwáábohíjcyanéhjɨɨ, íjcyane o tútávajtsóvaabe o tsááneé. Muuráhjáa ihdyu o tsáá muhdú teene taúhbaju néhijcyáné ímíñeúvú mɨ́amúnáadívú o bóhówájtsoki.
17 “Ayu anan men kwananot Moses ana ofafar naatu dinab oro’orot hai bai’obaiyen baihamiyen isan ao’omih. Ayu men i kouseiren isan anamih, baise sinaf yabih matar isan.
18 Aane ɨ́mɨáánetúré ámúhakye o néé muurá Píívyéébé taúhbaju tsá múijyú wágóóóvéityú páneere níjkyéjɨma ííñujɨ wágóóóvérónáaáca. Muurá páneere dííbyé waajácúháámɨtu néhíjcyanéhjɨ́ pájtyeé muhdú tene néhijcyádújuco.
18 Anababatun a tur a’owen, mar tafaram ema’am wanawananamaim kirum kikimin maiyow hikikirum, naatu pen wanamaim abisa hikukuyowan boro men ta anakusairimih, baise etei boro anasinaf yabih hinamatar.
19 Muurá tsaate dííbyé taúhbajúúnetu ɨ́ɨhtsúnéwu íjcyaróné cáhcújtsotúmé múhdurá dárɨ́ɨ́vehíjcyámé tsá ávyejúúllémeíityú dííbyé avyéjuvu. Áánetu panéváré dííbyé taúhbajúúné ímí cáhcujtsómé téjɨjtójuco mɨ́amúnáake úwáábohíjcyámé dííbyé avyéjú níjkyéjɨri íjcyanévú avyéjúúlléméiíhi.
19 Orot yait ofafar kikimin maiyow itin yabin en rouw eastu’ub naatu sabuw afa i’obaiyih nati na’atube tisisinaf, mar ana aiwobomaim ibo boro hina’itfuruw, anayabin en hinarouw hinao, baise orot yait iti ofafar ia’ait naatu sabuw afa ebi’obaiyih mar ana aiwobomaim i boro orot gagamin.
20 Muurá ɨ́mɨááné ámúhakye o néé eene taúhbajúúné uwáábojtémá paritséómú múhdurá ícyahíjcyádú ámuha meíjcyáhajchíí tsá múijyu ámuha meíjcyáityú Píívyéébé avyéjúejte.
20 A tur ao’owen o yait abosunusunub nara’at Pharisee naatu Ofafar Bai’obaiyenayah inananatabirih na’at, o i nuhinafot mar ana aiwobomaim i kurur.
21 Muurá ámuha méwaajácú éíjyuúvúu ámúhá ɨhdé múnáaúvuke íllu némeíñe: “Tsá múu mɨ́amúnáake dsɨ́jɨ́vétsotúne. Muurá tehdu néémema ɨhnáhooíñé tene ímíbájchómeíñe.”
21 “Tur marasika hio uwatanah hinonowar i hio kwanowar, men sabuw kwana’asbunuw, naatu orot yait sabuw ea’asbunuwih boro ofafar nafatum hinibatiy.
22 Áhdure ámúhakye o néé tsaate íñahbéjtedívú cáyobáávatéróné muurá téhdure ápíchó diityé hallúri. Áhdure idyé tsaaté ehdɨ́ɨ́vá tsijtye néhajchíí diityémá ímítyúné ímibájchojte teene ímíbájchoóhi. Áhdure tsíjtyeke ávyéta néhní úhbámé hallúrí ápíchó teene cúújúwá pañévú ditye wágóóóvéiyóne.
22 Baise boun i a tur ao’owen, orot yait taintuwan isan yan nasoso’ar boro ofafar nafatum hinibatiy, naatu orot yait taintuwan isan fudirin en narouw nao’o, i boro kaniser hinibatiy. Baise orot yait taintuwan na’oraraf anayabin en nao, nati orot i enan kakafin ana wairaf wan nayenamih.
23 — ausente —
23 “Isan imih gem kakafiyin tafamaim o a siwar ya’inamih ibai kuyey, naatu nati’imaim o nuhi nataseb, tai ta o isa i yan esoso’ar.
24 — ausente —
24 Basit a siwar nati gem tafanamaim inihamiy na’in, o inamatabir maiye inan tai airi kwanao gewas uma kwanabow kwanitonuw, imaibo inamatabir inan a siwar God initin.
25 Téhdure múu tsaatémá ámuha ímítyunéhjɨ́ ditye ímíbájchóhullévú metsátyéjcatsíhajchíí téhullévú iúújetétúné ɨhde ímíñeúvú cánáájánújcatsí ávyéjujtédívú ámuha mecúvéhoojánútsójcatsítyuki.
25 “Ofafar ta ina’astu’ub taituwa baibatiyihimih nabuwi kwanan, airi kwanao gewas kwanitonuw, veya kikimin nama’am na’at, imaibo inan baibatiyenamaim inarun, anayabin nati’imaim tura boro nabuwi baibatiyenayan orot gagamin umanamaim naya’i, naatu baibatiyenayan orot boro nabuwi furisiman nitih hinabuwi kwanan dibur bar hinayaruyi.
26 Ɨ́mɨáánetúré ámúhakye o néé tsá muurá cúvéhóójatu ámuha meíjchívyéítyuró páneere ámuha maáhdótúhajchííjyu.
26 Anababatun a tur ao’owen, nati’imaim o boro inama kabay hio na’atube inatubuni, imaibo boro hinabotait inatit.
27 Tsúúca muurá ámuha méwaajácú éhnéhjáa éíjyuúvú méɨhdé múnáaúvuke Píívyéébe íllu úwaabóne: “Tsá múu ihdícyámema dómácójcatsítyúne.”
27 “Tur hio uwatanah hibi’obaibiy i hio kwanowar, turanah a’aawah ufuh men kwanan.
28 Áhdure idyé ámúhakye o néé muurá tsaapi pevénéré tsáápílledi úmúúpívyérónáa tsúúca dííllema múu dómácójcatsídyú ímityúné méénuube ɨ́ɨ́jtsaméí pañe.
28 Naatu boun a tur ao’owen orot yait matanawat nuw babin itin ana notamaim hairi baiwa’anamih enotanot ana notamaim hairi hiwa’anaka.
29 Ahdícyane díhyállúuri u ɨ́ɨ́téneri ímityúné u méénúíyóneri u úmúúpivyéhajchíí múu waagóó teéu. Óvíjyuco ihdyu tsau díhyálluu u wájyúrou wágóoovéné u ímíjpyeté tsáijyu múúne páneere díjpi ímí nééroobe cúújúwá pañévú u wágóóóvénáaáca.
29 Imih o mata asukwafune nuw kwaneyan, o in bowabow kakafin kusisinaf, kukubai kwisaroun, men basit mata ta’imon ana kakafinamaim o biya etei tan wairaf wan tayen ta’arah.
30 Áhdure díhyójtsɨri ímityúné u méénune uke tútávátsóhajchíí múu waagóó téhojtsɨ. Óvíjyuco ihdyu téhojtsɨ u wájyúrohójtsɨ́ wágóoovéné u ímíjpyeté tsáijyu múúne páneere díjpi ímí nééroobe cúújúwá pañévú u wágóóóvénáaáca.
30 Na’atube uma asukwafune eof kwaneyan, ku’afuw kwisaroun men basit uma ta’imon ana of kwanekwanemaim o biya etei tan wairaf wan tayen ta’arah.
31 Áhdure muurá tsúúca ámuha méwaajácú ámúhá ɨhdé múnáaúvukée Píívyéébe Moitséeúvuj tééveri íllu úwaabóne: “Tsaapi múu méwakye ɨɨ́hvéjtsócooca díílleke ajcú teene úúbálléné waajácúhaamɨ́vu.”
31 “Moses ana ofafaramaim eo, ‘Orot yait aawan nakwakwahir gewasin kwahikwahiren ana fef nakirum babin nitin nab auman nan.’
32 Árónáa ámúhakye o néé muurá tsaapi méwakye ímítyunévú méénutsó tsíjpiima ícyahíjcyátúrólleke dibye ɨ́hvéjtsolle tsíjpiikye tájɨ́váneri. Áhdure diibye díílleke táábávaabe ímityúné meenú méwamájɨ́ɨ́ tsíjpí táábama iíjcyáneri.
32 Baise boun i a tur ao’owen, orot yait nibobowen aawan nakwahir nan orot ta ni’awan, hairi hinabiwa’an i men babin ana ubar, baise orot ana ubar anayabin i kok imih babin esisinaf, naatu orot yait nati babin bai bi’awan auman bowabow kakafin esisinaf.
33 Áhdure idyé muurá ámuha méwaajácú éíjyuúvúu ámúhá ɨhdé múnáaúvuke Píívyéébe Moitséeúvuj tééveri íllu úwaabóne: “Tsane múu ɨ́mɨáánetúré imyéénuíñé Píívyéébe lléébónáa dííbye mémé idyómajcóné meenú muhdú iñéhdújuco.”
33 “Tur marasika hio uwatanah hinonowar i hio kwanowar, ‘A omatanen men kwana’astu’ub, baise sinafumih God kwao’omatan i kwanasinaf.’
34 Árónáa ámúhakye o néé téeméné ámuha meméénútuki. Tsá múu néétune: “Bo óvíi níjkyejɨ muhdú ijcyá o állíhajchííjyu.” Muurá Píívyéébé avyéjúré teéne.
34 Baise boun i a tur ao’owen, God wabinamaim men asir kwanao kwanifaro’omih, na’atube auyom mar isan, anayabin nati i God ana ma’ama efan.
35 Áhdure tsá múu néétune: “Bo óvíi ííñujɨ muhdú ijcyá o állíhajchííjyu.” Muurá Píívyéébe éhnéré idyé teene ííñujɨ. Áhdure idyé tsá múu néétune: “Bo óvíi Jerotsaréé muhdú ijcyá o állíhajchííjyu.” Muurá Píívyéébe ɨ́htsútuube ávyéjuube íjcyáábe cóómíyé técoómi.
35 Me yan auman men isan kwanifaro, anayabin nati i God an ana baibiyarir efan, Jerusalem auman, anayabin nati i ata aiwob gagamin God ana tafaram.
36 Áhdure idyé díhñíwau íjcyáróutu tsá múu néétune: “Bo óvíi muhdú táhníwau ijcyá o állíhajchííjyu.” Muurá u nééjuri tsá tsájɨ́ubáré llíjcyáítyuró díhñíwácotu. Áhdure tsá tsájɨ́ubáré cúúvenúítyuró u nééjuri.
36 Naatu o taiyuw auman men arib isan inao baifaro’omih, anayabin o men karam boro arib ta inab inau nikwes o nafurum.
37 Áánéllii múu ɨ́mɨáánéjuco íjcyane ápáhajchíí nééhií: “Éée ɨ́mɨááné tehdújuco teéne.” Áánetu ɨ́mɨááné íjcyatúné múu ápáhajchíí nééhií: “Tsáhaá tehdu néénejɨ́ɨ́vari.” Ehdu iíhjyuváné tsá múu éjkétsotú Píívyéébedítyu. Muurá tehdu meíhjyuváné Naavénedítyúré tsááhií.
37 Imih inakwahir o inarufut, anayabin abisa awamaim iya’abar i’o etitit i Demon Kakafin biyanane enan.
38 Áhdure muurá ámuha méwaajácú éíjyuúvúu ámúhá ɨhdé múnáaúvuke tsiiñe Píívyéébe Moitséeúvuj tééveri íllu úwaabóne: “Tsáápiikye íhyálluu tsijpi bóhdúcúúbé hálluu téhdure bóhdúcúúveéhi. Áhdure tsáápí ihwájɨ́ wápíyuúcúúbeéhjɨ́ wápíyúúveéhi.”
38 “Marasika ana tur hio kwanowar, ‘Orot yait mata nakubai, ibo matan kukubai, naatu orot yait wa nimarir, ibo wan kwimarir.’
39 Árónáa ihdyu ámúhakye o nééhií: Tsá múu ámúhakye ímityúné tsaate dárɨ́ɨ́véhajchíí pɨ́ámeítyúne. Áhdure tsaate ámúhakye méénúhajchíí tsá múu pɨ́ámeítyúne.
39 Baise boun i a tur ao’owen, orot yait isa nasisinaf kakaf men wan inay, rebareb rounane nifafar inatatabir rounane’ebo nifafar.
40 Áhdure idyé tsaate ámúhama tsane iímíbájcho ɨpɨ́úvámedítyú ámúhá caaméeja dójtúcúhajchíí múu ɨɨná néétuméré ɨ́hvejtsó téhdure hállúeja ámúhá tsuucójá dibye itsájtyeki.
40 Naatu orot yait niyaso’ar baibatiyimih nabuwi kwananan, a biya baibiyon baban nikiya’ub nabaib, a biya baibiyon tafan auman inikiya’ub initin.
41 Téhdure tsaate ámúhakye ‘múúhá pííchutátú múúhakye mépɨáábó wahájchotáwu’ néhajchíí múu tsajtyé diityémá ehnííñevújuco.
41 Baiyowayan orot ta nan nakwarari ana hafoy abarin veya ta’imon airi namih nao, ina’abar veya rou’ab airi kwanan.
42 Áhdure tsaate ámúhakye tsííñé pɨáábó táúmeíhajchíí múu pɨ́aabóhi. Áhdure tsaate ámúhakye tsíeméné bóónétu ióómíchoíñé táúmeíhajchíí múu ajcúhi.
42 Orot babin ta isa sawaramih nafefeyani kwitin, naatu orot babin ta a sawar bai na mar kafai imaim bowamih nao, kwitin ebai en.
43 Muurá ámuha méwaajácú mɨ́amúnaa íllu úwáábócatsíhijcyáne: “Uke wájyúmemáyé múu wajyújcatsíhi. Áánetu uke múnáátsohíjcyámeke tsá múu wájyutúne.”
43 “Marasika ana tur hio a’a’agir hinonowar i hio kwanowar, ‘Taituwa kwaniyabuwih naatu a kamabiy sabuw kwanimat gigigirih.’
44 Árónáa ámúhakye o nééhií: Ámúhakye múnáájtsórómeke múu wajyúhi. Áhdure ámúhakye múhdurá dárɨ́ɨ́vérómé hallúvú múu pɨááboju táúmeí Píívyéébeke.
44 Baise boun a tur ao’owen, a kamabiy sabuw kwaniyabuwih naatu sabuw iyab terurukoukuwi isah kwanayoyoban.
45 Áijyu ihdyu ámuha méíjcyaá ɨ́mɨááné ámúháj Caani níjkyéjɨri íjcyáábej tsɨ́ɨ́me. Diibye muurá núhbake ájchutsó pámeere ímítyúróméhjɨma ɨ́mɨáámélliíhye. Áhdure nííjyaba állétsohíjcyaabe ɨ́mɨájɨ́jtó úráávyehíjcyámema téjɨjto úráávyehíjcyátúrómélliíhye.
45 Saise kwa boro Tamat auyom maramaim natunatumih nabuwi, anayabin God sinaf sabuw gewasih kakafih etei tafahimaim veya erararan, sabuw iyab gewasin tisisinaf naatu kakafin tisisinaf etei God taun ebitih.
46 Muurá ámúhakye wájyúmekéré ámuha mewájyúhajchíí tsá ɨ́mɨá wájyú tene íjcyatúne. Ehdu ámuha mewájyújcatsíñé tsá Píívyéébe ímí ámúhadívú ɨ́jtsúcunútúne. Muurá ímityúmé íjcyarómé téhdure diityéké wájyúmeke wajyúhi.
46 Sabuw kabay o’onayah tisisinaf na’atube kwanasinaf sabuw iyabowat isa tibiyabowawat isah kwanabiyabow, God boro men ana siwar gewasin ta nitimih.
47 Áhdure ámúhakye ímí náhbévahíjcyámemáyé ímí ámuha meíhjyúváhajchíí tsá ámuha ɨ́mɨáámé meíjcyatúne. Muurá téhdure Píívyéébeke wáájácúturómé ímí iíjcyámema ímí ihjyúvájcatsíhi.
47 Naatu Eteni Sabuw taih tuwah akisih hai merar tiyiy na’atube kwanasinaf taituwa akisih hai merar kwanayiyi, ana gewasin boro men kwanabaimih.
48 Ahdícyane ɨ́mɨááméré múu ijcyá ámúháj Caani níjkyéjɨri íjcyaabe ɨ́mɨáábé íjcyadu.
48 A yawas uhew bitan kwanama, Tamat auyom maramaim ana yawas uhew bitan ema’am na’atube.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Mateus 5, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.