Mateus 10
Píívyéébé ihjyu: jetsocríjyodítyú cáátúnuháámɨ (BOANT) vs AAI
1 Aanée téijyu Jetsóó muuha ímamyémuke pihjyúcú 12-meva muha meíjcyámeke. Áámekée múúhakye ájcuube ɨ́ɨhnáhootu dííbye mémeri tsaaté pañétú naavémuke muha meíjchívyétsohíjcyaki, panéva chémeháñeri íjcyámeke muha mebóhɨ́ɨ́tsohíjcyaki.
1 Jesu ana bai’ufununayah etei 12 eaf ayuwih hina, sawow yumatah ta ta, feher yumatah ta ta, sabuw biyahimaim baiyawasih isan fair itih naatu igegewasinih.
2 — ausente —
2 Naatu iti i bai’ufununayah nah 12 wabih, wantoro’ot i Simon wabin ta Peter tufuturan Andrew hairi, James tufuturan John hairi, orot Zebedee natunatun.
3 — ausente —
3 Philip, Bartholomew hairi, kabay onayan wabin Matthew i Thomas hairi, naatu Alpheus natun James i Thaddeus hairi,
4 — ausente —
4 tafaram kafafarayan orot wabin Simon. Jesu ana yanuwayan orot Judas Iscariot hairi.
5 Éhdúmekée múúhakye Jetsóó uwáábovu iwállóómeke íllu pítyajcóhi:
5 Orot nah 12 Jesu iyunih hititit iuwih eo, “Ufun Sabuw hai tafaramamaim men kwanan naatu Samaria sabuw hai bar hai meraramaim men kwanarun.
6 Ijraéémú pañévúré métsajtyécó íñe uwááboju éhne múúne obééjámú mújtame ɨdáátsówu íjcyadu néémé pañévu.
6 Baise kwanan Israel sabuw bobaituw na’atube hikasiy tema’am biyahimaim kwanarun kwaniyawasih.
7 Aame méúwáábohíjcyaco níjkyéjɨri íjcyaabe Píívyéébe mɨ́amúnáake íavyéjuvu újcúíñe éévé tsúúca úújeténe.
7 Kwanan iti tur i kwanabinan, Mar ana aiwob i na iyubinaka.
8 Áhdure mébóhɨ́ɨ́tsohíjcyaco dsɨ́jɨ́véméhjɨke, íjpi chájáávéneri chéméméhjɨke, páhduváré nééne chémeri íjcyáméhjɨke. Áhdure tsaaté pañe naavémú íjcyámeke méwaagóohíjcyaco. Ehdu tamyémeri táɨhnáhori ámuha meméénúiñévú ámúhakye ó ajcú pevénére. Áánéllii tsá ámuha maáhdótsóityú ámuha diityéké mepɨ́áábonéhjɨ.
8 Sawusawuwih kwaniyawasih, murumurubih kwanao hinamisir, sabuw iyab biyah kokom ani’anih kwaniyawasih naatu demon kakafih kwananunih hinatit. Sawar ana baiyan en kwabaib, imih kwanabow ana baiyan en.
9 Aame ihdyu métsajtyédí dsɨ́ɨ́dsɨke.
9 Men kabay ta kwanab a koukut kwaniwan, naiw a kikiramaim kwanarobere auman kwananamih.
10 Áhdure métsajtyédí tsíjyahjɨ ámúhá wajyámúúnee, ámúha májchoo, ámúháj túhápaajɨ́nee, éhdune. Ámúhá cuujúí íjcyaróné métsajtyédíñe. Ámuha mepɨ́aabóméré ámúhakye pɨ́áábohíjcyaá panévatúre.
10 Remor isan men hafoy ta kwanab, men biya baibiyon ta, a baibiyon ta, tu ta, kwanabow auman kwananamih. anayabin bowayah abis kikimin tibitin boro nakaram.
11 Aame múu tsácoomívú iúújetécooca nehcó tsaatéké ámuha tétsii meíjcyáné hajchótá ímí ámúhakye pícyóóímyeke.
11 “Kwanan bar merar kikimin o bar merar gagamin kwanarur, sabuw iyab merarayow wairafih kwananuwihih, naatu i hai baremaim kwanama, a bowabow kwanisawar imaibo kwihamiyih kwanan.
12 Aane tsaaté javu ámuha meúújetécooca múu ímíñeúvú ihjyúvá diityéma.
12 Naatu bar runamih sabuw a merarayow kwanitih.
13 Aame ímílléhajchíí múu diityémá ijcyá ámúhaj tééveri diityéké Píívyéébe ɨpɨ́ááboki. Áánetu ditye ímíllétúhajchíí tsáhájuco múu ɨ́ɨ́cúvetú diityédi.
13 Naatu sabuw bar wanawanan tufuw ana merarayow hinabaib, basit a merarayow kwanihamiy nati baremaim nama, baise men hinabaib a tufuw ana merarayow kwanabosair kwanab maiye.
14 Téhdure tsácoomí múnaa ámuha diityéké meúwáábóíyónéhjɨmáyé ímíllétúhajchíí méɨ́ɨ́cuvéjúcohdí diityédi. Ílluréjuco ámúháj tuhááñe ííñú mépíchóújcámeícyó ‘tsá múúhá hallúrí tene íjcyatú ámúhakye muha meúwáábóiyóné ámuha meímílletúne’ nééiyóne. Ááne tsiéllevúréjuco mépeeco tétsihdyu.
14 Orot babin yait a merar men nay naatu a tur men nanonowar, kwanamisir ura kwanarutatab efan nati kwanihamiy kwanan efan ta.
15 Muurá ɨ́mɨáánetúré o néé tehdu nééme ɨ́cúbáhrámeíiñe éhnée Tsodóómaa, Gomóóraa, íjcyácoomícyu múnaa ɨ́cúbáhrámeíñé ehnííñevu muhdú mɨ́amúnaa ícyahíjcyáné diityémá ímíbájchómeícyoóca.
15 Anababatun a tur ao’owen, baibatebat ana veya God Sodom, Gomorah sabuw boro nakabibirih, baise nati bar merar sabuw hai baimakiy i boro God tafan nayara’ah gagamin na’in hinab.
16 Ahdícyane íñe ámúhakye ó wallóó obééjámuke bájú oohímyé pañévú mewállóóiyódu. Aane ihdyu wajácútsi méíjcyaco éhne múúne ííñimye ɨ́ɨ́cúi meke pállójcoíñúdu. Árónáa ihdyu tsá múu muucá tútávájtsotúne. Ɨ́mɨááméré múu ijcyá ɨ́juumu íjcyadu.
16 “Kwananowar, kwa i bobaituw sheep na’atube haru fairih wanawanahimaim abiyuni kwanatit kwananamih, imih kok na’atube kwanakakaf naatu mamu imak na’atube kwananutanub.
17 Aame ihdyu tsáma imíchi méíjcyaco. Muurá tsaate ámúhakye túkevéjtsojté éllevu itsájtyémeke pihcyáávejááné pañévú wápáájcoóhi.
17 “Mata toniwa’an sabuw isah, anayabin boro hinabuw hinafatumi kwanan kanisel nahimaim hibabatiy, naatu Kou’ay Baremaim boro hinaborabirabi.
18 Áhdure ámúhakye tsajtyéimye ávyéjujté éllevu óhdityu íjcyáné uwááboju ámuha meúwáábohíjcyáné hallútu. Áijyu téhdure tétsihvu ámuha diityéké meúwááboó jodíómú íjcyátúrómeke.
18 Ayu wabu’umaim kwabowabow isan boro aiwob sabuw naatu gawan orot gagamih na’atube Ufun Sabuw nahimaim Tur Gewasin kurereb nowar isan boro hinarab hinataini.
19 Aane ámúhakye ditye ékéévécooca tsá múu áábímyeítyú muhdú iíhjyúváíñeri. Muurá ihdyu Píívyéébere ámúhakye túkévéjtsoó ámuha meíhjyúvaki.
19 Baise hinafatum hinabuw baibabatiyimih kwanan men kwaniyababan tur isan, o tur o isan, hinabibatiy ana veya’amaim tur boro imaim natit kwanao.
20 Tsá ámúhá ɨ́jtsaméityu tsááne ámuha meíhjyúváityúne. Muurá ihdyu ámúháj Caani Píívyéébé Apííchó ámúhá pañe íjcyanéré ámúhakye túkévéjtsóneri ámuha méihjyúvaáhi.
20 Anayabin nati tur i men o a notamaim tit kuo’omih, baise Tamat Anunin o iwani awa rukirir kuo.
21 Aane muurá mɨ́amúnaa ávyétá imítyú dárɨ́ɨ́véjcátsiíhi. Muurá tsané nahbémú íjcyarómé lliihyánújcátsiíhi. Áhdure cáánimu íjcyárómema lliihyánújcatsíimye.
21 “Orot ain boro tain baban nao namorob, regah boro natun nifa’ifa’i baban nao namorob, na’atube kek boro hinah tamah hinifa’ifa’ih babah hinao hinamorob.
22 Áhdure mítyame ámúhakye múnáájtsoó oke ámuha meúráávyéné déjúcotu. Aane ehdu nééronéhjɨ́ tsaímíyé nihñéétsihvúré áábucúmé ihdyu pájtyéteéhi.
22 Ayu wabu’umaim kwabowabow isan sabuw boro hinifa’ifa’i, baise orot yait nabat kikin nabowabow yomaninamaim boro yawas natita’ur.
23 Áhdure tsácoomí múnaa ámúhakye ímityúné dárɨ́ɨ́véhajchíí múu técoomítyú péé tsícyoomívuréjuco. Muurá íñe Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe ɨ́mɨáánetúré ámúhakye o néé tsiiñe ó tsááiñe ámuhái pámeekéré ijraéémuke íñe óhdityu íjcyáné uwáábojúvú mewáájácútsótúnáaáca.
23 Bar merar ta’amaim hinarukoukuw kwanabia’akir, kwanabihir kwanan bar merar ta, anababatun a tur ao’owen, Israel wanawanan bar merar etei boro men kwanabow kwanisawaribo Orot Natun namatabir maiye nanamih.
24 Muurá tsaapi mamye tsá íuwáábóóbé ehnííñevu íjcyatúne. Áhdure tsáné avyéjúúbé úníu múnáajpi tsá dííbyé ehnííñevu íjcyatúne.
24 “Kirum kek boro men ana bai’obaiyen orot na natabirimih, na’atube akir wairafin boro men ana orot ukwarin na natabirimih.
25 Aane muurá íñe ámúhá avyéjuube o íjcyároobe o ávyejúúllémeítyúhajchíí téhdure tsá ámuha maávyejúúllémeíityúne. Muurá oke Betsebóodívú imyéménúúbeke állíu múnáájpidi díllohíjcyáme. Aaméjɨ́ɨ́va muurá ámúhakye iávyejúúllétúne téhdure dílloóhi.
25 Baise kirum kek na kok ana bai’obaiyen orot na’atube mataramih, basit i ukwarin na rerekab na kirum gewas, na’atube akir wairafin nabow gewas ana orot ukwarin boro nayara’ah ibe namatar, baise bar matuwan orot isan Beelzebul hinarouw hinao na’at, i ana akir wairafin isah boro tur kakafin maiyow hina’uwih wabih hini’a’afiy.
26 Árónáa ihdyu mááábímyeídí mɨ́amúnaa ámúhakye méénúíyóneri. Muurá tehdu nénehjɨ ámúhakye pátyehíjcyáné tsá tétsihvúré nɨ́jkéváityúne. Muurá páneere ɨɨná meméénuhíjcyáné bóhówááveéhi.
26 “Baise sabuw isah men kwanabir, anayabin abisa sum wanawanan wa’iwa’irin inu’in boro hina botait nirereb, naatu sawar baibunuwenamaim ti’inu’in etei boro hinatit hinibebeyan sabuw etei hinaso’ob.
27 Áánéllii íñe ámúhakye o néhijcyáné múu tsíjtyeke úúballéhi. Tsá idyé úúbálletúmé ámuha meíjcyáityúne.
27 Abisa wa’iwa’iramaim ao kwanonowar sabuw etei nahimaim kwanao hinanowar, naatu abisa akisimo ao kwanonowar, kwanayen gem tafahimaim kwanabat kwanabinan sabuw etei hinanowar.
28 Ahdícyane tsá múu áábímyeítyú mɨ́amúnaa ámúhakye dsɨ́jɨ́vétsóíyóneri. Muurá tsá ditye píívyetétú ámúhakye iwáágóóiyóné Píívyéébedítyu. Apáábyéré ihdyu diibye piivyété ámúhakye iwáágoóné ávyeta múijyú ámuha meíjchívyéityúmé meɨ́cúbáhrámeííyóné cuujúwá pañévu. Áánéllii múu apáábyedíyé Píívyéébedi áábímyeíhi.
28 Sabuw biya te’a’asabun isan men kwanabirumih, anayabin anun boro men hina’asabunimih, baise God isan i kwanabir, anayabin i boro biya naatu anun hairi’ika na’asbunuwen hinamorob.
29 Muurá coomɨ́comútsí míítyétsíwuúcú tsájɨ́hwuúré áhdómeíhi. Ehdu áyá áhdómeíyómedítyú muurá tsá tsaapi ámúháj Caani Píívyéébe wáájácútúnáa dsɨ́jɨ́véítyuróne.
29 Mamu kwikwik rou’ab hai baiyan i one toea’maim boro inatubun, baise mamu ta boro men Tamat so’oba’e namorob haw nare’emih.
30 Aabe muurá páneere ámúhá níwáujɨ́ɨ́né íjcyaróné waajácú múhdújɨvá íjcyane.
30 Naatu kwa ukwarimaim arib i etei God iyab sawar.
31 Áánéllii tsá ɨ́ɨ́nerí ámuha maáábímyeíityúne. Muurá diitye coomɨ́mú wájyúmeíñé ehnííñevu ámuha méwajyúmeí Píívyéébedívu.
31 Imih men kwanabir, Tamat ana yabow kwa isa i ra’at men mamu kwikwik na’atube’emih.
32 Muurá oke iúraavyéné tóónúmeítyúmeke ó bóhówájtsoó níjkyéjɨri íjcyaabe Llihíyodívu.
32 “Orot yait sabuw etei nahimaim ayu isou eo’orereb, ayu auman boro maramaim na’atube ana sinaf Tamai nanamaim.
33 Áánetu íllure tóónúmeíhíjcyámé hallúvú ó úúbálleé Llihíyoke tahñéjté ditye íjcyatúne.
33 Baise orot babin yait sabuw etei nahimaim ayu ekwakwahiru, ayu auman mar Tamai nanamaim boro ibo anakwahir.
34 Aane méɨjtsúcunúdí ííñújɨvúu o tsááne mɨ́amúnaa tsaímíyé iíjcyaki. Muuráhjáa ihdyu o tsáá táhallútú ditye itsárílléjcatsíki.
34 “Men kwananot ayu i tufuw abai tafaramamaim anan, En. Ayu i men tufuw abai ananamih, baise kauseb abai anan.
35 Muurá tsaapi tsarílleé cááníkye oke dibye cáhcújtsóné hallútu. Áhdure tsáápille tsarílleé tsɨ́ɨ́juke tééné hallútu. Áhdure íbáábeke íaaja tééné hallútúré tsarílleéhi.
35 Ayu anan anayabin
36 Ehdu muurá tsamééré múnáátsójcátsií oke tsaate imúnáadítyú cáhcújtsóné hallútu.
36 Imih orot ana kamabiy anababatun i boro i taiyuwin ana rara.’
37 Muurá oke iwájyúné ehnííñevu tsamééré cáánímuma ɨ́ɨ́tsɨɨme wájyújcatsíhajchíí tsá ɨ́mɨááné tahñéjté ditye íjcyatúne.
37 “Orot yait ana yabow ayu isou ikikimin naatu hinah tamah isah ebiyabow kwanekwan i men karam boro ni’ufnunu, na’atube orot yait ana yabow ayu isou ikikimin naatu i natun orot naatu babitai isah ebiyabow kwanekwan, i men karam boro ni’ufnunu.
38 Áhdure oke iúráávyéné déjúcotu ɨɨ́cúbáhrámeíiyóné ímílletúmé tsá tahñéjté íjcyatúne.
38 Naatu orot babin yait ana onaf men na’abar ayu nabi’ufnunu i men karam boro ayu airi ani’of.
39 Muurá ííñújɨri iímillédúré iíjcyáneri tsúúrámeímyé wágóóóveéhi. Áánetu ookéréjuco ímí iúráávyéneri tsúúrámeímyé pájtyéteéhi.
39 Orot babin yait taiyuwin ana yawas enunuwih boro ana yawas nikasiy, baise orot babin yait ana yawas isou ebi’inuw boro natita’ur.
40 Muurá ámuha táwákimyéí meméénúmeke ɨ́ɨ́cuvémé okée wálloobe Llihíyomájuco múhtsikye ɨ́ɨ́cuvéne.
40 “Orot yait kwa a merar eyiyi, ayu au merar eyiyi, naatu orot yait ayu au merar eyiyi, i orot yait ayu iyunu anan i ana merar eyiyi.
41 Aame tsaímíyé Píívyéébé wákimyéí méénúmeke ɨ́ɨ́cuvémé tééne áhdo újcuú tsahdúré diityéma. Áhdure idyé tsijtye Píívyéébeke úráávyehíjcyámeke tsaímíyé ɨ́ɨ́cuvémé tééne áhdó újcuú tsahdúré diityéma.
41 Orot babin yait dinab orot ana merar eyiyi, anayabin i dinab orot, nati orot boro dinab orot ana baiyan turin nab. Naatu orot yait, orot ana yawas mutufurin ana merar eyiy, anayabin i orot ana yawas mutufurin boro orot ana yawas mutufurin ana baiyan turin nab.
42 Aane diitye táuráávye múnáake nújpácyo dɨ́ɨ́vanévú ájcume téhdure újcuú tééne áhdo.
42 Naatu orot babin yait kek kikimin harewawat hun itin etomatom, anayabin i ayu au bai’ufununayan, anababatun a tur ao’owen i ana baiyan boro nab.”
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Mateus 10, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.