Romanos 11
Bora NT (BOA_TBL) vs AAI
1 ¿Aanéhaca ehdu menéénéllii meke ɨ́hvéjtsoobe Píívyéébeé? Tsáhaá. Muuráhjáa oo ámúha múnáajpi Aavaráaúvúj tsɨɨménémúhaabe ímichi Bejamíí dohjɨ́ba múnáajpi o íjcyáábeke újcuúbe.
1 Ayu kwa abibatiyi: Kwanotanot Israel sabuw God kwahirih? Aiyabin! Ayu i Israel orot, Abraham ana rara’ane atufuw naatu au durun i Benjamin.
2 Tehdu meke ɨ́hvéjtsóíyóóbejɨ́ɨ́ tsúúcajátújucóhjáa ihñéjté meíjcyaíñé iñéémeke.
2 God ana sabuw marasika nowanamih rurubinih men kwahirihimih. Buk wanawanan efan ta’amaim Elijah Israel sabuw isah gam God iu kwanotanot?
3 Muuráhjáa Eríaúvú nééhií: “Píívyéébeéj, díhjyú uubálle múnáake ɨdsɨ́jɨ́vétsóne dɨ́ɨɨcúvé waɨ́jɨ́ɨ́né wácávyáhcohíjcyáme. Áánetu íñe apáábyeréjuco o íjcyáábeke téhdure oke dsɨ́jɨ́vétsóllehíjcyáme.”
3 “Regah ifefeyan eo, “Regah a dinab orot etei hirouw himorob sawar, naatu a sibor hai gemogem i etei hikwayam hihururuw hire, ayu akisu’umo kutatabuw ama’am. Naatu boun i tesisinaftobon ayu hinarabu ana morobomih.”
4 Ehdúhjáa dibye Píívyéébeke néérónáa neébe: “Árónáa muurá ijcyámé 7,000-meva tahñéjté íjcyame ‘Baáa’ némeíñé níjcyotáábeke cáánívahíjcyatúme.” Ehdúhjáa Píívyéébe néé Eríaúvuke.
4 Baise God Elijah iya’afut eo, “Ayu au bai’ufununayah sabuw etei seven thousand iyab Baal men hikwakwafir i tema’am.”
5 Aane muurá ijcyámé tsaate méhdityu dibyée ɨɨ́dáátsóvéne újcume ímí dííbyeke úráávyehíjcyáme.
5 Ef i nati ta’imon boun emamatar. Sabuw matanta’amo iyab God ana manaw ana kabeberamaim rurubinih i tema’am.
6 Muuráhjáa meke iwájyúnéllii meke pájtyetétsoóbe. Tsáháa ɨ́nehjɨ́ meméénúnéllii mepájtyetétúne. Muurá meere mepájtyetétsómeícyá tsá dibye meke wájyúneri mepájtyetéítyuróne.
6 I ana roubinen i manaw kabeber tafanamaim bat esisinaf. Men sabuw hai bowabowamaim. Anayabin God ana roubinen sabuw hai bowabowamaim na’itin narurubiniyih na’at, nati manaw kabeber i yabin en.
7 Muurá mee ijraéémú mepájtyetéíyóneri meíjyácunúrómé tsáhái mepájtyetétúne. Árónáa ijcyájucóómé tsaate dibye újcume tsúúca pájtyetéme.
7 Ana itinin nati isan, Israel sabuw abisa isan hinot hinunuwet men hitita’urimih, baise sabuw matan ta God rurubinihiwat hinunuwih hitita’ur. Sabuw turin God ea’afih tainih gogor naatu dogoroh fokar.
8 Áánetu dííbyé waajácúháámɨtu dííbyeke lléébohíjcyátúmedítyú nééneé: “Píívyéébere diityé ɨ́jtsaméí mújtatsó ditye iájtyumɨ́júcooróné iwáájácútuki. Áhdure illéébójúcooróné ditye icyáhcújtsótuki. Aame muurá téhdupíyé ícyoóca.”
8 Buk Atamaninamaim eo na’atube,
9 Áhduréhjáa Dabíiúvú nééhií:
9 Naatu David eo na’atube,
10 Ehdúhjáa neebe Dabíiúvu.
10 Matah kubofafar, saise men hinanuw,
11 ¿Anéhaca íñe ávyéta mújtaréjuco mee jodíómú Píívyéébedítyú meméénune? Tsáhaá. Muurá ihdyu dííbyere Píívyéébe nééjuri ehdu mééma teene jodíómú íjcyatúmé tééné hóówari pájtyeténetu meɨ́ɨ́váne botsíi tééneri metsúúrámeíki.
11 Abibatiy maiye. Israel sabuw ah rusukun hire’er boro na’atuka hina’in? En anababatun! Baise boro hinamisir maiye. Anayabin i hai ra’iyemaim ef botawiy yawas gewasin na Ufun Sabuw hibai, isan imih Israel sabuw isah tibibobowen.
12 Ehdu Píívyéébeke melléébotúmé ímítyú meíjcyaróné pɨ́aabó tsíjtyeke jodíómú íjcyátúmeke. Aanéjɨ́ɨ́ awáá muurá dííbyeke meúráávyécooca éhnííñevu pɨ́ááboíñé pamévakére.
12 Jew sabuw hai kakafihimaim baigegewasin gagamin tit tafaram etei ebaib. Naatu i ayubih ana kasiyomaim Ufun Sabuw baigegewasin gagamin na’in suware tebaib. Imih Israel sabuw moumurih na’in hinarur ana veya baigegewasin i boro gagamin na’in hinab.
13 Aane ícyooca diitye jodíómú íjcyátúrómeke o nééhií: Ámúha éllevúu oke Píívyéébe wallóó ámúhakye dííbyé uwáábojúvú o wáájácútsoki. Ááné wákimyéí o méénune ímí ó ɨjtsúcunúhi.
13 Boun i kwa Ufun Sabuw isa ao. Ayu iti na’atube kwa Ufun Sabuw a tur abarayan ana ma’am, ayu iti bowabow wanawananamaim boro anasinaftobon anabow gewas.
14 Aane tsáijyu múu íñe ámúhakye o úwáábóneri ímí ámuha meíjcyane tsaate tamúnáadítyú ɨɨ́ɨ́téne ámuhádú ímíjpyeté ipájtyetéki.
14 Saise imaim anotanot au sabuw Jew hita’it ra’ahu hinanugigir ibo hinan yawas hinab.
15 Muuráhjáa múúhakye múu ɨ́hvejtsódú Píívyéébe méénúné hóówari tsíjtye múnaa ámuha meíjcyarómé méímíbaavyé tsaímiyéjuco dííbyema ámuha meíjcyaki. Aanéjɨ́ɨ́ muurá muha dííbyema meímíbáávyécooca mébóhɨ́ɨ́teé tsúúcajáa dsɨ́jɨ́vemédú muha menéérome.
15 Anayabin Jew sabuw kouh God hibitinimaim, tafaram wanawanan sabuw God ana rakit hima’am botabirih hina bairi hitounuw. Imih God sabuw bairi tibitounuw ana veya, ana itinin i sabuw murumurubih bow na yawas ebitih maiye na’atube.
16 Muurá tsáoobɨ́ráutu pááaho meméénuho ímí néhajchíí páneere ímíhyeé. Áhdure úméhe bájkyé ímí néhajchíí páheere ímíhyeé. Ahdúu muurá méɨhdé múnáajpi Aavaráaúvú Píívyéébeéjpí íjcyánéllii téhdure mee dííbyedítyú mellíyaatémé méijcyá Píívyéébeéjté íñe múhdumé dííbyeke mecáhcujtsóme.
16 Rafiy kafuf imasib reban sibor kuyayara’ah, kafuf tutufin etei i kakafiyin matar, naatu ai wairoron turin God ana sibor inabitin na’at, famefamen auman i nowan himatar.
17 Muuráhjáa páñétúehe oríívóhé wajcánédú muuha jodíómú menéérómedítyú tsaatéké waagóoobe diityéjúcooro páñétúejte ihñéjté muha meíjcyárómedítyu. Áámé cápayóóvée ámúhakye dibye újcume ámuha méijcyá éhne múúne bájú oríívóhe wájcá ɨ́mɨááhetu mecámahjácódu. Áánéllii muurá ámuha téhdure Píívyéébeéjté íñe muha meíjcyadu.
17 Kwa Ufun Sabuw a’itinin i kutor olive famefamen na’atube. Baise hi’afuw umatanum olive famenamaim hituwituw hikuboubunih hiyen, imih boun kwa i Jew sabuw hai yasisir turin kwabai kwabiyasisir.
18 Árónáa ihdyu méɨjtsúcunúmeídí muha páñétúejte meíjcyárómé ehnííñevu ámuha meíjcyane. Muurá múúhadítyú ámuha méejécunú éhne úmehe tébajkyéjɨtu éjécunúdú ímichi tujkénúejte muha meíjcyánélliíhye.
18 Isan imih sabuw nati ai famehibe hi’afuw hire’ere men kwananuw furuwih kwani’o’orotomih. Anayabin kwa i ai famefamen, naatu ai famen ana fair i ai anane ana fair ebaib.
19 Íhya mityá ámuha menééhií: Diityéjúcooro páñétúejte íjcyárómeke ɨɨ́hvéjtsóne meekéréjuco dibye újcune diityé cápayóóve.
19 Kwa boro iti na’atube kwanao, “Ai famen hi’afuw hisaroun, imih ayu boro i ana efanin anab hinitutuwu.”
20 Ihdyúhdée tehdújuco múúhakye dibye ɨ́hvejtsóné muha mecáhcújtsótúnélliíhye. Áámé cápayóóvée ámúhakye újcuube ímí dííbyeke ámuha mecáhcújtsónélliíhye. Aame téɨɨbúwá meíjcya. Mémítyájkímyeídí tééneri.
20 Nati i turobe. Nati sabuw ai famehibe hi’afuw hibisaroun, anayabin men hitumatum, kwa i kwaitumatum imih kwana hai efan kwabai. Baise nati isan men kwanio’oro’ot.
21 Muuráhjáa páñétúejte ihñéjté muha meíjcyárómedi ɨ́dáátsóvétuubéré múúhakye ɨ́hvejtsóhi. Aabe téhdure ámúhadi ɨ́dáátsóvéíyónejɨ́ɨ́ ímítyú ámuha dííbyema meíjcyáhajchííjyu.
21 Anayabin Jew sabuw i ai famen anababatun men yawananih, baise e’afuw isaroun, imih kwa auman boro men nayawanan nihamiy kwanama’amih.
22 Muurá Píívyéébe ɨ́mɨáábé dííbyema ímí meíjcyámema. Áánetu ímítyú meíjcyámeke múhdurá ɨjtsúcunúúbe. Áánéllii ɨ́mɨááméré méíjcyaco tsúúcajáa ámúhakye dibye újcume. Ímí ámuha meíjcyátúhajchíí tsáhájuco ámúhadi dibye ɨ́ɨ́cúvéityúne.
22 Imih God ana kabeber naatu ana yaso’ar hairi kwana’itin. Sabuw iyab kakafin sinafuyah God nati sabuw isah i yan esoso’ar, baise kwa isa i ekakabeber. Naatu i ana kabeberamaim kwanama’am na’at i mar etei ana gewasin kwanama. Baise men imaim kwanama’am kwa i boro na’afuw nabosairi kwanatit.
23 Muurá tamúnaa ímíbáávyéhajchíí diityéké újcúiíbye. Muurá piivyéteebe tsiiñe diityéké iújcune.
23 Sabuw nati hinamatabir maiye hinabusuruf God hinabitumitum, boro nabow hai efanamaim naya. Anayabin God ana fair ema’am karam boro nasinaf.
24 Muuráhjáa ámuha tsííñé mɨ́amúnaa meíjcyárómeke dibye újcume ámuha méijcyá éhne múúne bájú oríívóhe wájcá ɨ́mɨááhetu cámaavédu. Aanéjɨ́ɨ́ muurá tamúnaa ímichi awáá ihñéjte íjcyámeke tsiiñe újcúiíbye.
24 Kwa Ufun Sabuw, kwa i kaiyar olive famen na’atube kwama’am hi’afuw kwana umatanum olive famenamih hitutuwi. Naatu Jew sabuw i umatanum olive na’atube. Isan imih God karam ai famefamen anababatun hitagagagir ti’inu’in boro nabow nitutuwen maiye.
25 Ámuúha táñahbémuj, ó imíllé ámúhakye o úúballéné muhdúhjáa mepájtyetéiñe Píívyéébe wáájácúratúné Críjtoj tééveri méénune. Áronée tamúnaa tsá cáhcújtsotú tééné hóówari ámuha tsííñe múnaa dííbyeke cáhcujtsómé mepájtyetéki. Ááneri ihdyu mémítyájkímyeídíñe.
25 Ayu akokok iti tur ana kirikirifot i kwanaso’ob gewas, saise men kwa akis not wairafih kwanarouw kwana’omih. Israel sabuw afa dogoroh i fokar, imih boro nati na’atube hinama nanan Ufun Sabuw runamih hio ana fofonin hinan hinarun.
26 Muurá téhdure tamúnáadi ɨɨ́dáátsóvéne pɨ́áábóiibye ditye ipájtyetéki. Muurá dííbyé waajácúháámɨtu nééneé:
26 Ef iti na’atube namatar saise Israel sabuw etei boro niyawasih, Buk Atamaninamaim iti na’atube eo.
27 Ehdu nééne Píívyéébé waajácúháámɨtu.
27 “Naatu
28 Aane tamúnaa jodíómú tsaríllé Críjtóo mepájtyetéiñe méénúné uwááboju téénej tééveri ámuha jodíómú meíjcyátúrómeke téhdure Píívyéébe ɨpɨ́ááboki. Árónáa ihdyu tsá dibye ɨ́hvéjtsóturó múúhakye. Muurá mítyane múúhakye wájyuube múúhá ɨhdé múnáaúvukée ihñéjtedívú imyéménúnélliíhye.
28 Israel sabuw hina God ana rakit na’atube himatar, saise Tur Gewasin kwa Ufun Sabuw isa tan. Baise Israel i God ana rourubinen sabuw, imih God ebiyabuwih anayabin uwahinah oro’orot wabih gagamin.
29 Aabe iñéhdu imyéénúnéllii tsá ihñéjteke ɨ́hvéjtsotúne. Téhdure meke ɨpɨ́aabóné tsá dibye dójtúcutúne.
29 God men kafa’imo siwar bitih umahimaim bosair naatu ana sabuw rurubinih isah nuhin burumih.
30 Áábekée muurá tsá ámuha melléébohíjcyatúne. Ahdu muurá ícyooca tamúnaa téénej tééveri dibye ámúhadi ɨɨ́dáátsóvéne ɨpɨ́ááboki.
30 Baise kwa Ufun Sabuw marasika God fanan kwasair, baise boun ana kabeber i’obaiyi kwa’i’itin, anayabin Israel sabuw fanan hisair.
31 Ááné boone téhdure ámúhadíi ɨɨ́dáátsovédú diityédí ɨɨ́dáátsóvéne pɨ́áábóiibye ditye icyáhcújtsoki.
31 Naatu ef i ta’imon, kabeber nati kwakwabaib i boun Jews sabuw auman God i’obaiyih ti’i’itin.
32 Muurá dííbyere Píívyéébe meke pamévá mɨ́amúnáake ɨ́hvejtsó dííbyema múhdurá meíjcya pámehdíyé méhdi ɨɨ́dáátsóvéne tsahdúré meke ɨpɨ́ááboki.
32 Anayabin sabuw etei hibifanasair isan God ibasit hifanasair, saise hai fanasairane etei’imak takabibirih.
33 Aabe ɨ́htsútuube íjcyaabe panéváré wáájácuube muhdú meke túkévétsohíjcyáné mewáájácúíyonévú tsá méɨ́jtsaméí úújetétúne.
33 Yowe! abifofofor men kafaita,
34 ¿Mityá ijcyámé tsaate dííbyé ɨ́jtsaméivu úújetémej? ¿A ijcyámé tsaate dííbyeke úwaabóiyóme?
34 O yait Regah ana not iso’ob?
35 ¿A ijcyámé tsaate tsíeménevu ditye dííbyeke ájcúnéllii tééné pɨ́améí dibye pɨ́áábohíjcyáme?
35 O yait God a sawar itin,
36 Muuráhjáa ihdyu páneere dííbyere Píívyéébe ípívyejtsóné dííbye tájpíyé ijcyáhi. Ááné avyéjuube diíbye. Ahdícyane metsu dííbyeke maávyéjújtso paíjyuváré múijyú nɨ́jkéváityúne. Ehdu teéne.
36 Anayabin sawar tutufin etei hai an i God,
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Romanos 11, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.