Lucas 9
Bora NT (BOA_TBL) vs AAI
1 Áhduréhjáa tsáijyu Jetsóó pihjyúcú ímamyémú 12-meva íjcyámeke. Áámé pañévúhjáa pícyoobe ɨtsɨ́jpá dííbye mémeri tsaaté pañétú páhduváré nééme naavémuke ditye iwáágóohíjcyaki, chéméméhjɨke ditye ibóhɨ́ɨ́tsohíjcyaki.
1 Jesu ana bai’ufununayah etei I2 eaf ayuwih hina hitit, demon kakafih nunih isan, naatu sawow yumatah ta ta bosaisiren isan fair itih, naatu eonowahih.
2 Áánemáhjáa wallójúcoobe muhdú Píívyéébé avyéjú íjcyane úwáábotémé téhdure chéméméhjɨke ibóhɨ́ɨ́tsohíjcyaki.
2 Imaibo God ana aiwob binan isan naatu sawusawuwih baiyawasih isan iyafarih hitit hin.
3 Áámekéhjáa neébe: —Métsajtyédí ámúhá cuujúii, ámúhá cahpáyuu, ámúha májchoo, ámúha dsɨ́ɨ́dsɨɨ, éhdune. Tsájaare ámúhá hallúéjamáyé mépeéco.
3 Naatu iuwih, “A nanawan isan kwanatitit ana maramaim men sawar afa kwanabow auman kwananamih, men hafoy, tu, kabay, bay, o wanabir.
4 Aame tsaaté javu meúújetéjaríyé méíjcyaco tétsihyi ámuha meíjcyáné hajchóta.
4 Kwananan sabuw iyab hina’iti a merar hinay hinabubuwi na’at, nati bar meraramaim kwanama a bowabow kwanisawar imaibo kwanatit.
5 Aane tsátsíi múnaa ámúhadi ɨ́ɨ́cúvétúhajchíí diityédí ɨ́ɨ́cúvetúmé ámúháj tuhááñeri íjcyáne ííñú mépíchóújcámeícyó ‘tsá múúhá hallúrí tene íjcyatú ámúhakye muha meúwáábóiyóné ámuha meéhdɨɨvállehíjcyáne’ nééiyóne. Ááne ílluréjuco mépeeco tétsihdyu.
5 Baise sabuw men a merar hinay hinabubuwi na’at, a fofob kwanarutatab nare naatu nati bar merar kwanihamiy kwanatit, baimatnuwen ana orereb na’atube.”
6 Ehdúhjáa úwááboobe ímamyémuke. Ahdújucóhjáa ipyééne ditye ɨ́mɨáájú úwaabóné patsɨ́hjɨvá múnáake. Aaméhjáa bóhɨ́ɨ́tsohíjcyá chéméméhjɨke.
6 Imaibo bai’ufununayah hitit hin bar awan, awan hirun hitit God ana aiwob isan tur gewasin hibinan naatu sawusawuwih hiyayawasih.
7 Ehdúhjáa Jetsóó méénuhíjcyáné ávyéjuube Heróódé iwáájácúne páhduváré ɨ́jtsámeí dííbyedítyú ‘tsojtsó múnáajpi Jóáa tsiiñe bóhɨɨ́be’ tsaate néhíjcyánélliíhye.
7 Herod, Galilee sabuw hai aiwob orot, sawar iti himamatar hai tur nonowar ana veya ana kasiy ra’at, anayabin sabuw afa hio John Baptist morobone matabir maiye,
8 Áánetúhjáa tsijtye nehíjcyá éíjyuúvúu íjcyame Píívyéébé ihjyú uubálle múnaa dsɨ́jɨ́vémedítyú tsaapi bóhɨɨbe dibye íjcyane. Tsaatéhjáa ɨjtsúcunú Eríá dibye íjcyane.
8 sabuw afa hio, Elijah marane ra’iy, sabuw afa hio, “Dinab orot ta marasika momorob i yawas maiye matabir na.”
9 Áánetúhjáa Heróódé nééhií: —Ááneráhjáa Jóáádivu ó táuhbá ditye íhñíwau ikípíyuúcuki. Aanéjɨ́ɨ́ ¿muubáami tsáma diibye eene ehdu méénuhíjcyaábej? Ehdúhjáa iñééne Heróódé imíllé Jetsóoke iájtyúmɨ́iyóne.
9 Baise Herod eo, “Ayu taiyuwu aso’ob John i ayu sikan ao hi’afuw, naatu iti orot i yait iti bowabow sinaf ana tur anonowar?” Iti na’atube eo naatu kok i orot ana yumat itinamih nuwih.
10 Aanéhjáa ímamyémú Jetsóodívú iwájtsɨ́ne úúballé páneere muhdú téhulle imyéénuhíjcyanéhjɨ. Átsihdyúhjáa Jetsóó péé diityémá múha íjcyátútsihvu Betsáidáj pɨɨhɨ́vu.
10 Jesu ana tur abarayah himatabir hina hitit, sawar abisa’awat hisisinaf ana tur hi’owen. Naatu nawiyih hitit akisihimo hin tafaram wabin Bethsaida imaim hima.
11 Aanéhjáa kiávú ditye pééne iwáájácúne tsijtye úraavyé diityéke. Áámekéhjáa úwááboobe Píívyéébé avyéjutu. Áámedítyúhjáa bóhɨ́ɨ́tsoobe chéméméhjɨke.
11 Baise sabuw maumurih na’in Jesu au Bethsaida inan ana tur hinowar, naatu hi’ufunun hin biyan hitit. Hai merar yi God ana aiwob isan binan hinowar naatu sawusawuwih iyawasih.
12 Aanéhjáa tsúúca meííjyunúnéllii ímamyémú néé dííbyeke: —Ílluréjuco wallo íjtyéke íchííj pɨɨhɨ́rí íjcyájáhjɨ múnáadítyú tsíeménéuba ditye iñéhcone imájchóne iwáyéééveki. Muurá íñe ɨ́ɨ́néubárá íjcyátútsihyi meé.
12 Veya re birabirab auman bai’ufununayah 12 hin Jesu hiu, “Sabuw kwiyafarih ten bar iti yubinamaim naatu masawabar iti yubinamaim taituwah tema’am biyah bay hinanuwet hinabow hinaa, naatu efan auman hinanuwet fai hina’in, anayabin iti efan i owararin.”
13 Árónáacáhjáa Jetsóó néé diityéke: —Ámuháyé bo mémajchótsó diityékej. Áánélliihyéhjáa nééme dííbyeke: —Árónáa méhdi 5-hováré páahóónema míítyétsiye amóóbemútsi. Íhya ihdyu tsiiñe kémúúneúvú maáhdoca úújetéiyóné pámehdívúre.
13 Baise Jesu iuwih, “Bay i boro kwa kwanitih hinaa.” Bai’ufununayah hiya’afut, “Rafiy fafar umat roun naatu siy rou’abamo efanamaim ti’inu’in. Kukokok aki anan sabuw etei’imak isah bay anatobon?”
14 Ehdúhjáa ditye néérónáa neébe: —Méne ditye páhadsɨ́jɨ́ iáhcúba 50-mevátsa. Áijyúhjáa diitye 5,000-meváubáhjáa wajpíímúré íjcyaróme.
14 Sabuw nati’imaim hiru’ay hima tur hinonowar nah etei i 5,000 na’atube. Jesu ana bai’ufununayah iuwih, “Sabuw kwa’uwih nah 50 na’atube kou’ay tata’amaim timarir.”
15 Áámekéhjáa ditye néhdújuco ditye áhcubáné páhadsɨ́jɨ.
15 Bai’ufununayah Jesu eo na’atube sabuw hi’uwih himarir.
16 Áánáacáhjáa Jetsóó teene páahóónema amóóbemútsikye iékéévéne téhdujtsó Píívyéébeke cáámevu icyárúúvénema. Átsihdyúhjáa idyóhdáhɨ́nunévú ájcuube ímamyémuke ditye iwájtu pámeekére.
16 Imaibo Jesu rafiy fafar umat roun bow, naatu siy rou’ab bow, au mar nuw ra’at, God ana merar yi igegewasin sawar, im seseb ana bai’ufununayah itih hibow sabuw hifaramih hi’aa.
17 Aanéhjáa pámeere imájchónetu oovéhi. Áánetúhjáa cóeváné ujcúmé 12-rujtsívá úvérujtsíñe wáhpe.
17 Sabuw etei hi’aa yah iw naatu bai’ufununayah kaifet etei 12 hibow sabuw bay hi’aau turih hibihamiyen hiwan awah hikufoten.
18 Áhduréhjáa tsáijyu Jetsóó ímamyémudítyú tsátsihvu ipyééne Píívyéébema ihjyúváhi. Áijyúhjáa neebe diityéke: —¿Aca muubá o íjcyane mɨ́amúnaa óhdityu nehíjcyáhi?
18 Ana veya ta Jesu akisinamo ma yoyoyoban ana bai’ufununayah hina biyan hitit ibatiyih eo, “Sabuw ayu isau mi’itube’ewat teo kwanonowar?”
19 Áánélliihyéhjáa nééme dííbyeke: —Tsaate nehíjcyá tsojtsó múnáajpi Jóáa u íjcyane. Áánetu tsijtye nehíjcyá éíjyuúvúu íjcyame Píívyéébé ihjyú uubálle múnáaúvudítyú Eríá tsiiñe bóhɨɨbe u íjcyane.
19 Hiya’afut hio, “Sabuw afa teo o i John Baptist, afa teo o i Elijah, naatu afa teo o i God ana dinab oro’orot marasika himomorob i ta morobone yawas maiye na.”
20 Átsihdyúhjáa diityékeréjuco dibye nééneé: —¿Ácooca ámuha muubá o íjcyane menééhií? Áánélliihyéhjáa Péédoro nééhií: —Muurá, uu, Críjto Píívyéébe uke wálloobe mɨ́amúnáake u pájtyetétsoóbe.
20 Naatu ana bai’ufununayah ibatiyih, “Bo kwa ayu isou mi’itube kwanotanot?” Peter iya’afut eo, “O i God ana Roubininenayan.”
21 Ehdúhjáa Péédoro néénetu bóíjcyuube ditye muucá iúúbállétuki.
21 Imaibo Jesu eofafarih eo, “Men yait ta ana tur kwana’owenamih.”
22 Átsihdyúhjáa ɨdsɨ́jɨ́veíñé úúbálleebe nééhií: —Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe muurá ó ɨ́cúbáhráméií mítyane. Muurá túkevéjtsojtee, llúúvájté avyéjujtee, taúhbájú uwáábojtee, íjcyame oke ehdɨ́ɨ́válleéhi. Aame muurá oke dsɨ́jɨ́vétsóroobe 3 coojɨ́vatu tsiiñe ó bóhɨɨ́hi.
22 Naatu Jesu iuwih eo, “Jew hai orot gagamih, firis hai ukwarih na’atube Ofafar Bai’obaiyenayah boro Orot Natun hinakwahir, biyababan gagamin na’in nab, hina’asabun namorob, baise veya baitounin ufunamaim boro morobone namisir maiye.”
23 Ehdúhjáa ímamyémuke iñééné boonétú neebe pámeekére: —Ahdícyane tsaate oke iúraavyéné ímillémé óvíi iímillédú iícyahíjcyánetu ɨɨ́hveténe oke úraavyé wájyúmeítyúmé tééné déjúcotu ɨɨ́cúbáhrámeíyóné pañe.
23 Naatu etei’imak iuwih eo, “Orot yait ayu bai’ufnunu’umih nakokok na’at, taiyuwin ana yawas i nakwahir, mar etei ana onaf na’abar ayu ni’uf nunu.
24 Muurá ííñújɨri iímillédú iíjcyáneríyé tsúúrámeímyé tsá pájtyetéityúne. Áánetu ihdyu teene ɨɨ́hvéjtsóne oke iúráávyéíñeríyéjuco tsúúrámeímyé pájtyéteéhi.
24 Anayabin orot yait ana yawas i taiyuwin isan eo’oharihar boro nikasiy, baise orot yait ana yawas nakwahir ayu nabi’ufnunu, ma’ama wanatowan boro natita’ur.
25 ¿Aca ɨ́ɨ́netú meke pɨ́áábóiyóné tsáijyu múu mewágóóóvénáa mítyane meéhneváne?
25 Tafaram wanawanan orot ta sawar tutufin etei i bow karam, baise i taiyuwin ana yawas nabi’afiy, o hina bigegesair na’at, iti sawar bow ya ma tototo boro hinibais?
26 Muurá oke iúraavyéné núcojpɨ́llémeke téhdure ó núcojpɨ́lleé Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveébe. Áhdure táuwááboju tsíjtyeke iúwáábóiyóné núcojpɨ́llémeke téhdure ó núcojpɨ́lleé Llihíyó avyéjuri níjkyéjɨ múnáama tahñéjte éllevu o tsáácoóca.
26 Orot yait ayu isou biyan eo’ohow, naatu au tur isan biyan nao’ohow na’at, Orot Natun ana bonamanamarinamaim na’atube Tamah God ana bonamanamarinamaim naatu ana tounamatar kakafiyih auman hai bonamanamarinamaim namatabir maiye nanan ana veya, boro ibo isan biyan na’ohow.
27 Muurá ɨ́mɨááné ámúhadítyú tsáhái tsaate dsɨ́jɨ́véityú Píívyéébé avyéjú bóhówaavéné ájtyúmɨtúme.
27 Anababatun a tur ao’owen, kwa iyab iti kwama’am boro yawas kwanama’am God ana aiwob kwana’itin.”
28 Átsihdyúhjáa 8 coojɨ́vatu Jetsóó péé cáméhbaúvú Píívyéébema iíhjyúvaki. Aabéhjáa nahbévá Péédoroo, Jacóóboo, Jóáaá, éhdúmedívu.
28 Tur iti eo hima fur ta’imon sasawar ufunamaim, Peter, John, naatu James buwih bairi hiyen hin oyaw wan yoyoban isan.
29 Aabéhjáa Píívyéébema íhjyúvánáa dííbye húmɨ́ tsíhdyúreevéhi. Áhduréhjáa íwajyámú tsɨ́tsɨɨnújá ajchúcunúhi.
29 Naatu hiyen hin yoyoyoban ana maramaim yumatan botabir, ana faifuw hikwes anababatun namanamar ebowabow emamarakaw na’atube.
30 Áánáacáhjáa Moitséemútsí Eríama bóhówáávemútsí ihjyúvá dííbyema.
30 Nati ana maramaim naniyan meyemeye orot rou’ab, Moses, Elijah hairi hirerereb,
31 Aamútsíhjyáa téhdure cádiúcunúmútsí ihjyúvá dííbyema muhdú Jerotsaréevu ɨɨ́cúbáhrámeíñe dibye dsɨ́jɨ́véíñeri.
31 mar ana marakaw bonamanamarin auman hira’iy Jesu ana bowabow iti tafaramamaim baisawarin matabir maiye isan, naatu God ana kok abisa Jesu Jerusalemamaim sinaf baiturobe isan bairi hio.
32 Aanéhjáa Péédoro íñahbéjtétsima ɨ́htsútúnetu cuwáháñema íjcyame ájtyumɨ́hi.
32 Peter ana ofonah bairi i nuhih bur hi’inu’in ufut iti sawar himatar, baise matah nuw himimisir auman Jesu biyanamaim bobonamanamar hi’itin naatu orot rou’ab bairi hibatabat hi’itih.
33 Aanéhjáa tsúúca Jetsóodítyú kiávú diityétsí Moitséemútsí Eríama péíñúné boone Péédoro néé dííbyeke: —Ávyéjuúbej, maímijyu ihdyu mee íchiij. Ahdícyane métsu meméénu 3-wava nújuwááné dihñéwaa, Moitsée éhwaa, Ería éhwaa, éhdune. Ehdúhjáa Péédoro iñééne tsá wáájácutú ɨ́veekí ehdu iñééneé.
33 Naatu orot rou’ab Jesu hibihamiy auman, Peter Jesu isan eo, “Regah igewasin aki iti ama’amamaim sis tounu ana wowab, ta o isa ta Moses isan naatu Elijah isan!” Iti na’atube eo anayabin i men so’ob abisa eo.
34 Áánáacáhjáa ojtso diityédívú níítyéné pañe iíjcyáneri íllityéme.
34 Peter iti na’at bat eo auman sakusakuk ra’iy ana youninamaim tar sumih, naatu wanawanan hirur auman, bai’ufununayah yah birubir fafar.
35 Aaméhjáa tééné pañe íjcyánáa Píívyéébe nééhií: —Áánu muurá Hájchíwu mítyane o wájyuúbe. Áábeke ihdyu tsáma méllééboco.
35 Sakukuw wanawanan God eafatait eo, Iti Orot i Ayu Natu, ayu arubin imih nao’o kwananowar.”
36 Ehdúhjáa Píívyéébe íhjyúvánáa ɨɨtécunúmé Jetsóó iiyéjuco íjcyáábeke. Aaméhjáa tsá muucá úúbálletú teéne.
36 Iti tur hinowar in sasawar ufunamaim Jesu akisinamo batabat hi’itin. Naatu bai’ufununayah sawar abisa nati ana veya’amaim hi’itin men yait ta ana tur hi’owen awah hibofot hima.
37 Ááné boonéhjáa tsíjcyoojɨ téhbaútú ditye óómíñáa téhbaú déjúcotu mítyane mɨ́amúnaa Jetsóoke téhmehíjcyámé dííbyeke waatsúcúpejtsóhi.
37 Marto Jesu ana bai’ufununayah bairi hire hina oyaw an hitit, naatu nati’imaim sabuw hima’am hina biyah hitit.
38 Áámedítyúhjáa tsaapi néé kéévánécoba dííbyeke: —Ávyéjuúbej, cána ihdyu óvíjyuco áánu hájchíwu apáábyéré íjcyáábeke duhjévaj.
38 Orot ta sabuw rau’ay wanawanahimaim batabat e’af eo, “Bai’obaiyenayan, abifefeyani kunuw natu ku’itin, natu ta’imon maiyow!
39 Muhdú íhya naavéné dííbyé pañe íjcyaabe dííbyedi ɨ́cúbáhrahíjcyáhi. Ɨdáátsówu tsáijyu dibye wákyééhcoobe íhjyúcunúcooca íhjyútu uráhtsaba ichívyehíjcyáhi.
39 Demon kakafih kaun teyey ana veya eororsair iwow ere erab awan fusifusin ekubar in erabirab biyan riririr ebiwa’an. Naatu iti na’atube i mar etei esisinaf men kafa’imo ebihamiyimih.
40 Áánéllii dímamyémuke ó neerá ditye óóma dííbyé pañétú iwáágóo dííbyeke. Árónáa tsá ditye píívyetétú iwáágoóne.
40 A bai’ufununayah ai fefeyanih, demon nuninamih auwih, baise men karam.”
41 Áánélliihyéhjáa Jetsóó néé diitye ímamyémuke: —¡Juhúú, muutéráhana ihdyu ámuuha Píívyéébeke cáhcujtsópityúme! Aane íñe ¿múhajchótá ámúhá muhdúrá o áábúcúne ámúhakye ó úwááboóhi? Ehdúhjáa diityéké iñééróne neebe dííbyeke: —Áyu cána ííllevu tsiva dááchikyej.
41 Jesu iyafutih eo, “Kwa sabuw iti boun ana veya aur baitumatum naatu ayawas etei i hibibir. Kwanotanot ayu boro bairit manin tanama abit ana’abar? A kek kubai kuna aitin.”
42 Ahdújucóhjáa dííbye éllevu dibye tsájtyéébeke tsiiñe naavéné wákyéehcóne. Áánélliihyéhjáa Jetsóó néé dibye iíjchívye dííbyé pañétu. Ahdújucóhjáa dibye íjchívyéné boone tsúúca ímíjpyetéébé cááníma péé pevétsɨhjɨ́duréjuco.
42 Kek nan auman demon kakafin kek bai rab rouw me yan re naatu ifiruruw in hub itaiy re. Baise Jesu demon kakafin kwarar tatab nun tit kek iyawas bai tamah itin.
43 Áijyúhjáa pámeere tétsihyi íjcyame ullévenú Píívyéébé ɨhtsútú iájtyúmɨ́neri.
43 Sabuw etei’imak God ana fair hi’itin hifofofor men kafaita. Sabuw Jesu abisa sisinaf isan, hibat hibifofofor wanawanan Jesu ana bai’ufununayah isah eo,
44 Áánáacáhjáa Jetsóó tsiiñe néé ímamyémuke: —Ímíñeúvú mélleebúcunúcó ámúhakye o nééneé. Muurá Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyéévéébedívú tsaapi óhdivu ékéévétsoó ímítyúmeke.
44 “Tain kwanarub gewas tur iti anao kwananowar. Orot Natun i boro baban hinao naatu hinab sabuw umahimaim hinayai.”
45 Ehdúhjáa dibye nééne ímamyémú tsá wáájácutú ɨɨná nééiyóné ehdu dibye nééneé. Tsáháhjáa tene ímíllémeítyú ditye wáájácúiyóne. Aaméhjáa nuhnévehíjcyá teene dííbyeke idíllóiyóne.
45 Baise bai’ufununayah iti tur naniyan men hibai, tur anayabin hai notamaim ibun, naatu baibatiyin tur anayabin o nowar isan hibir.
46 Téijyúhjáa táhjájcatsímyé caabyé diityédítyú ɨ́ɨhtsútuube íjcyáíyóneri.
46 Bai’ufununayah taiyuwih wanawanahimaim, yait orot gagamin isan hio hinan gamin matar.
47 Aanéhjáa iwáájácúne Jetsóó tsɨ́ɨ́ménéwúuke iújcúne diityéké nééhií: —Muurá íjtye tsɨɨméwuúmú ɨ́dátsó néémeke ɨ́ɨ́cuvémé ookéjuco ɨ́ɨ́cuvéne. Téhdure okée wállóóbekéjuco ditye ɨ́ɨ́cuvéne. Ahdícyane caabyé ámúhadítyú ɨdáátsóóbeúvú néébe muurá ɨ́ɨhtsútuúbe. Ehdúhjáa Jetsóó néé ímamyémuke.
47 Jesu abisa hinotanot itin, basit kek kafa’i ta bai na sisibinamaim iu bat.
48 — ausente —
48 Imaibo iuwih, “Orot yait kek kafai iti na’atube nab ayu wabu’umaim ana merar nayiy, i ayu au merar eyiy. Naatu orot yait ayu au merar eyiy i orot yait ayu iyunu anan i ana merar eyiy. Anayabin orot yait kwa wanawanamaim wabin en kek kikimin na’atube ema’am, nati orot i gagamin.”
49 Áhduréhjáa tsáijyu Jóáa néé dííbyeke: —Ávyéjuúbej, muha máájtyumɨ́ tsaapi dimyémeri naavémuke wáágóohíjcyáné tsaaté pañétu. Áábeke muha menéé dibye tehdu imyéénújúcóótu ɨ́veekí tsíjpiiye íjcyaabe tehdu méénúnélliíhye.
49 John misir eo, “Regah, orot ta o wabimaim demon kakafih nununih a’itin naatu a’otan. Anayabin nati orot i men it ata kou’ayomaim ema’ama.”
50 Árónáacáhjáa Jetsóó nééhií: —¿Ɨ́veekí ámuha mébóijcyúhi? Muurá meke pɨ́aabómé tsá meke tútávájtsotúne.
50 Jesu iya’afut eo, “Men ina’otanimih, anayabin orot yait kwa isa men ebirakit i kwa isa ebatabat.”
51 Aanéhjáa tsúúca níjkyejɨ́vú dibye pééíñe éévé pɨ́ɨ́hɨ́júcóónáa peebe ímamyémuma Jerotsaréevu.
51 Jesu au mar yen isan ana veya na kakabom auman, ana not bogaigiwas yen in au Jerusalem.
52 Áijyúhjáa tsaatéké wálloobe íúmɨ́wari ditye iñéhco tsátsii ditye cúwatéitsíi. Ahdújucóhjáa pééme Tsamááriá iiñújɨri íjcyáné jaaháñé néhcoróne.
52 Naatu kob wan iyafarih hin Samaria bar merar hitit ana efan hitayabuna tanan imaim ta’in isan.
53 Árónáacáhjáa tétsíi múnaa tsá ímílletú ditye tétsii cúwane Jerotsaréevu ditye péénélliíhye.
53 Baise Samaria sabuw men ana merar hiyi hibai efan hitinimih, anayabin hiso’ob Jesu i au Jerusalem yey.
54 Áánélliihyéhjáa Jacóóbomútsí Jóááma Jetsóoke nééhií: —Ávyéjuúbej, éhnéhjáa Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi Eríaúvú cúújuwa táúmeídyú metsu metáúmeí Píívyéébeke dibye cúújuwa diityé hallúvú ɨɨ́jcaáyo cáámetu ditye iáíívyeki.
54 Naatu bai’ufununayah orot rou’ab James John hairi iti na’atube hi’i’itin yah so’ar hio, “Regah, kukokok wairaf marane anao nara’iy iti sabuw nagurusih?”
55 Áánélliihyéhjáa diityétsidívú ɨɨ́ɨ́téne neébe: —¿Aca ɨ́veekí eene ámuhtsi múhdurá méɨ́jtsámeíhi?
55 Baise Jesu tatabir hairi’ika kwararih.
56 Tsáháa Mɨ́amúnáájpidívú o ípívyééveebe o tsáátu mɨ́amúnáake o tútávájtsoki. Ópée o tsáá diityéké o pájtyetétsoki. Ehdúhjáa diityéké iñétsihdyu pééme tsícyoomíwuúvu.
56 Naatu Jesu ana bai’ufununayah bairi hin bar merar ta hitit.
57 Aaméhjáa péhíjcyánáa tsaapi juuvávyú Jetsóoke nééhií: —Ávyéjuubej, ó imíllé úúmaye o péhijcyáné kiávú u péhullévújuco.
57 Ef hiyen hinan naiwanamaim orot ta Jesu ana tur eowen eo, “Ayu boro ani’ufnuni o menamaim kwenan boro imaim tanan.”
58 Áánélliihyéhjáa neébe: —Muurá iyámé íjcyarómé óówamu íhyéjúnema téhejújɨ́ pañe icyúwaki. Áhdure wahpéjté ijcyá icyúwáítsɨ́hjɨma. Áánetu íñe Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe tsá tahjyáúbamáyé o íjcyatúne.
58 Jesu orot iya’afut iu, “Haruharu hai sau tema’am, naatu mamu hai batar tema’am, baise Orot Natun mare ma biyan tubaiwa’an isan aurin efan i en.”
59 Ehdúhjáa iñétsihdyu neebe tsáápiíkye: —Muúbej, óókéréjuco duráávye. Áánélliihyéhjáa neébe: —Ávyéjuúbej, óvíi ihdyu múijyú llihíyó óhdivu dsɨ́jɨvé botsíi uukéréjuco o úráávyeki.
59 Naatu Jesu tatabir orot ta isan eo, “Kwi’ufnunu airit tan.” Baise orot eo, “Regah akokok wan i boro inihamiyu anan tamai morob inu’in anab anan ana yai imaibo ani’ufnuni?”
60 Áánélliihyéhjáa Jetsóó néé dííbyeke: —Óvi ihdyu tsamééré ɨ́mɨájɨ́jtó wáájácutúmé cúúújcatsí ɨdsɨ́jɨ́vécoóca. Áánetu ú úwááboó Píívyéébé avyéjutu íjcyáné uwáábojúréjuco.
60 Baise Jesu orot iya’afut eo, “Murubih kwaihamiyih boro murubih taiyuwih hinaya’ih. Baise o i kwen, God ana aiwob isan kubinan.”
61 Áánetúhjáa idyé tsijpi néé dííbyeke: —Ávyéjuúbej, téhdure ó imíllé uukéréjuco o úraavyéne. Áánéllii tujkénú tahájkímuke ó pítyájcóteéhi.
61 Naatu orot ta na maiye eo, “Regah ayu i boro o ani’ufnuni, baise wan i boro anan hinai tamai naatu taitu tuwai’inah anao tuturih.”
62 Áánélliihyéhjáa neebe dííbyeke: —Muurá múúne caajáíhcyú túkévéjtsoobe tsá kiá ɨ́ɨ́tetú caajáhó tsatújkeve pééiyóné ityútávájtsóíyónélliíhye. Ehdu nééne tsúúca Píívyéébé avyéjúejte íjcyarómé tsíñéhjɨríyé íjcyame tsá dííbyé avyéjúejte íjcyatúne. Ehdúhjáa diityéké Jetsóó úwaabóhi.
62 Jesu iya’afut iu, “Orot yait busuruf ana me bifufubiy, naatu misir maiye bat au’uf enunutabitabir, God ana aiwobomaim boro men karam nabow.”
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Lucas 9, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.