Mateus 19
bkw (BKW) vs NTLH
1 Bhii Yezu nasilal ɛlyo bot pɛ kyee dik Ghalile ɛ, nyɛ naazɛtɔ́ pɛ kyee dik Yude, pɛ yii kyiid dii Yuldɛn.
1 Depois de dizer isso, Jesus saiu da Galileia e foi para a região da Judeia que fica no lado leste do rio Jordão.
2 Tin, zukamwaa nɛ mot baazɛdu nyɛ, Wɔ gwaa, nyɛ zokatsik bot ɛ mɛbɛ́ mɛ bɛ nazyɛ nɛ nɔɔ ɛ.
2 Uma grande multidão o seguiu, e ali ele curou os doentes.
3 Tin, wɔ gwaa bɛdhiiti eFalizyɛ zokazyɛ, zɛlaab nyɛ nɛ dhiiti mɛdjin. Bɔɔ nɛ Yezu náá: «Etsi bina ɛpemyaal náá, mot pɛɛ myɛl kɔ ɛsu ɛ etɛp mbɛs é?»
3 Alguns fariseus chegaram perto dele e, querendo conseguir alguma prova contra ele, perguntaram: — Será que pela nossa
4 Yezu ɛ́ boozɛbɔɔza nɛ nɔɔ náá: «Bi ààlaa sa di kwyala tɔ mɛkana mɛ Zɛɛb é? “É ghɛŋ Zɛɛb nakus bɔs ɛ, nyɛ nakus ɛ moma nɛ motom.”
4 Jesus respondeu:
5 Nyɛ eebaazɛbil náá: “Étɛp tak ɛ́ ye di náá, motom ɛ́ waalik sɛɛg nɛ nyɛɛg, étɛp nyɛ neekɛsɛɛga bɛ nɛ myɛl. Tin, bɔɔ bɛbá aakadi ɛ́, bɛ moo mot ngɔt.
5 E Deus disse: “Por isso o homem deixa o seu pai e a sua mãe para se unir com a sua mulher, e os dois se tornam uma só pessoa.”
6 É di'enek, bɛ tokapɛ bot ɛbá, bɛ aakadi ɛ́, bɛ moo mot ngɔt. Sa mot ààbɛk sa di náá, Zɛɛb eesɛɛg ɛ.”»
6 Assim já não são duas pessoas, mas uma só. Portanto, que ninguém separe o que Deus uniu.
7 EFalizyɛ ɛ́ boo baadji nyɛ náá: «Étɛp yé Moiiz nalɛɛ náá, yɛ bɛ náá, motom ɛpekwyɛl ɛsɔ myɛl ɔɔ, nyɛ kwyal nyɛ mɛkana mɛ di lɛɛ mɛsɔ mɛ nyɛ pɛɛ nyɛ kɔ ɛsu ɛ tak ɛ?»
7 Os fariseus perguntaram: — Nesse caso, por que é que Moisés permitiu ao homem mandar a sua esposa embora se der a ela um documento de divórcio?
8 Yezu eezɛbɔɔza nɛ nɔɔ náá: «Moiiz namyaal náá, bi pɛɛ bɛl bin ɛ́, étɛp mɛlyel mɛ elyem bin. Etɛɛ náá, é ɛkɛn ɛ bɔs, ye nabɛ ɛ́ ààbɛ deenek.
8 Jesus respondeu:
9 Mɛ lɛɛ bin ɛ́ náá, motom ɛ́ pɛɛ myɛl, da nyɛ ɛ́ baakɛba dhiiti moma sis, ààbɛ náá, myɛl tak eesa ɛzɔ ɔɔ, tin, motom'enɔk eesa ɛzɔ.»
9 Portanto, eu afirmo a vocês o seguinte: o homem que mandar a sua esposa embora, a não ser em caso de adultério, se tornará adúltero se casar com outra mulher.
10 Tin, bɛdjekel eezɛke nɛ Yezu náá: «Yɛ bɛ náá, etɛp ɛba goka ɛ́ nɛ ɛdi ɛ́ deenek pak moma nɛ motom ɔɔ, ye nyɔ ɛ́ náá, mot di yɛ kɔ, ààba moma.»
10 Os discípulos de Jesus disseram: — Se é esta a situação entre o homem e a sua esposa, então é melhor não casar.
11 É di'enek, Yezu eezɛke nɛ nɔɔ náá: «Bot djas ààdyeebakwyɛl mbi mɛlyo mak. Tin, ye ɛ́ bot ɛ Zɛɛb yii nyɛy nyɛ ɛmet aadjɛ ghwyil ɔ aapaakwak yɛ.
11 Jesus respondeu:
12 Ye ɛ́ nɛ bɛtɛ nɛ etɛp di elu náá, bot nàba ɛ. Ye ɛ́ nɛ bot ɛ nabyel náá, bɛ tok nɛ ghwyil ɛba yɔbɔ ɛ. Yɛ kabɛ bɛdhiiti bot ɔ, ye ɛ́ bɛsɔ bɔɔ bot ɛ aapaasa náá, bɛ nàkwyɛl ɛba. Bɛdhiiti aadi ààba ɛ́, étɛp Ɛyoŋ ɛ Zɛɛb. Deenek yɛ bɛ náá, mot ɛpekwyɛl ɛmyaal mɛlyo mak ɔɔ, nyɛ myaal.»
12 Pois há razões diferentes que tornam alguns homens incapazes para o casamento: uns, porque nasceram assim; outros, porque foram castrados; e outros ainda não casam por causa do
13 Dhiiti dwoo, bot naazɛzyɛ Yezu nɛ bɔɔ dhyeeb étɛp nyɛ needjaala bɛ Zɛɛb nɛ ɛkɛl ɛ bɛ mɛmbɔ. Wɔ gwaa bɛdjekel bɛ zokazɛlu bot ɛ tak.
13 Depois disso, algumas pessoas levaram as suas crianças para Jesus pôr as mãos sobre elas e orar, mas os discípulos repreenderam as pessoas que fizeram isso.
14 Dáa Yezu nabee deenek ɛ́, nyɛ ɛ́ boozɛke nɛ bɛdjekel náá: «Betka bɔɔ dhyeeb, bɛ zyɛ pɛ daa lam! Nàluka bɛ etɛɛ náá, Ɛyoŋ ɛ di tɔ gwoo ɛ goka nɛ bot ɛ di tyee bɔɔ ɔ.»
14 Aí ele disse:
15 Tin, nyɛ ɛ́ boozɛkɛl bɛ mɛmbɔ. Bhii nyɛ nakasilal ɛ, nyɛ boozɛnɔɔ nyel tɔ́.
15 Então Jesus pôs as mãos sobre elas e foi embora.
16 Dáa bɛ nadi gba-gba é goŋ ɛ, dhiiti mot zokazyɛ pɛ daa Yezu, mot tak nɛ Yezu náá: «Lyoel! Mɛ goka ɛ́ nɛ ɛsa yaa tɛtɛ sonok étɛp mɛ neebela tsik na kɔm-kɔm?»
16 Certa vez um homem chegou perto de Jesus e perguntou: — Mestre, o que devo fazer de bom para conseguir a vida eterna?
17 Yezu eezɛbɔɔza nɛ nɛ náá: «Étɛp yé wɔ di edji mɛ mɛdjin dum nɛ tɛtɛ etɛp? Ye ɛ́ Zɛɛb nyɛ ɛmet ɛ di tɛtɛ mot. Wɔ kwyɛl ɛni tɔ tsik na kɔm-kɔm ɔ, wɔ goka ɛ́ wɔ looba nɛ sa mɛtiŋ di elɛɛ ɛ.»
17 Jesus respondeu:
18 Mot'enɔk eezɛdji Yezu náá: «Yaa mɛtiŋ?» Yezu ɛ́ boozɛlɛɛ nyɛ náá: «Sa wɔ ààgó mot. Sa wɔ ààsa mɛzɔ. Sa wɔ ààdjii sa mot. Sa wɔ ààlɛɛ elɛŋ e etsal dum nɛ mot.
18 — Que mandamentos? — perguntou ele. Jesus respondeu:
19 Duwala soog nɛ nyoog. Kwyɛla sɔ'ɔ mot dáa wɔ di ekwyɛl nyel'ɔ wɔ ɛmet ɛ.»
19 respeite o seu pai e a sua mãe e ame os outros como você ama a você mesmo.”
20 Ngbaaz'enɔk eezɛbɔɔza nɛ nɛ náá: «Mɛtiŋ menek djas mɛ nɛ duwal yɛ. Mɛ kabaasa yé?»
20 — Eu tenho obedecido a todos esses mandamentos! — respondeu o moço. — O que mais me falta fazer?
21 É di'enek, Yezu eezɛbɔɔza nɛ nɛ náá: «Wɔ kwyɛl ɛdi tɔ epiki ɔɔ, tɔ́ kɛbɔmsa esa bɔ djas, da wɔ ɛ́ nɔɔ epata tak, djɛ bɛdjel ɛ bot. Tin, wɔ waabela mɛvu tɔ gwoo. Bhii tak, da wɔ ɛ́ zyɛ, zɛdu mɛ.»
21 Jesus respondeu:
22 Dáa ngbaaz'enɔk nagwak deenek ɛ, «kiyooo» nyɛ eeliigel, sik yɛ, etɛɛ náá, ye naatek nyɛ nyel, étɛp ekum ee nyɛ nadi nɛ yɛ ɛbuɛpe ɛ.
22 Quando o moço ouviu isso, foi embora triste, pois era muito rico.
23 Bhii tak, Yezu eezɛke nɛ bɛdjekel bɛ náá: «Mɛ lɛɛ bin ɛ́ etɛp ee tsɛɛtsɛ náá: Ɛkɔɔla náá, bot ɛ di nɛ mɛvu ɔ ni tɔ Ɛyoŋ ɛ di tɔ gwoo ɛ!
23 Jesus então disse aos discípulos:
24 Mɛ baalɛɛ bin ɛ náá, ɛkɔɔla náá, boo yaaga kyee bɔs bɛsyɛ di ààbɛ nɛ mɛdii ɛ dhaa tɔ ba mɔɔ ɛlen ɛ dhɔɔ. Yɛ kabɛ bɛkum ɛ bot ɔ, ɛni ɛ lɔɔ tɔ Ɛyoŋ ɛ Zɛɛb eebaadhaa-dhaŋak ɛni ɛ yaaga tɔ ɛlen ɛ dhɔɔ nɛ mɛlyel.»
24 E digo ainda que é mais difícil um rico entrar no Reino de Deus do que um camelo passar pelo fundo de uma agulha.
25 Dáa bɛdjekel nagwak mɛkpa menek ɛ, bɛ naadyeebadjoka. Bhii tak, bɛ ɛ́ boozɛdji Yezu náá: «Yɛ bɛ deenek ɔɔ, ɛzɛ aabela tsik?»
25 Quando ouviram isso, os discípulos ficaram muito admirados e perguntavam: — Então, quem é que pode se salvar?
26 Yezu zokabɔɔza nɛ nɔɔ náá: «Ye ɛ́ ɛpipɛpe é mis mɛ bot. Tin, mot ɛ dum koŋ nɛ Zɛɛb ɔɔ, yɛ waasael.»
26 Jesus olhou para eles e respondeu:
27 Wɔ gwaa, Pyɛɛd zɛke nɛ nɛ náá: «Gwaka! Bis eezekat mɛze mes nɛ etɛp bis djas étɛp ɛdu ɛ wɔ. Yisɔ efute aakadi tin yé?»
27 Aí Pedro disse: — Veja! Nós deixamos tudo e seguimos o senhor. O que é que nós vamos ganhar?
28 Tin, Yezu eezɛbɔɔza nɛ nɔɔ: «Mɛ lɛɛ bin ɛ́ etɛp e tsɛɛtsɛ náá, é ghɛŋ Sɛɛŋɛlɛ Mɔn Mot aadi kɔ bóó mɛkoozi mɛ nɛ duma tɔ Ɛyoŋ ɛ na bes ɛ, biyɔ, bot kam nɛ bɛbá namyaal ɛdu ɛ mɛ ɔ, bi aadi ɛ́, kɔ mɛbhóó mɛ mɛkoozi kam nɛ ebá, étɛp ɛpɛ́ɛ ɛ membyak kam nɛ ebá ɛ Yisalaɛl.
28 Jesus respondeu:
29 Bot ɛ di ebet mendjaa mɔɔ, bɔn nyɛɛg bɔɔ, nɛ bɛkɛl bɔɔ, zɛnɔɔ bɛsɛɛg bɔɔ nɛ bɛnyɛɛg bɔɔ, bɔn bɔɔ, zɛnɔɔ epyeeb bɔɔ étɛp'am ɔ, bɛ waabela bɛdhet nɛ bɛdhet kala kɔ yii. Bɛ waabela tsik na kɔm-kɔm.
29 E todos os que, por minha causa, deixarem casas, irmãos, irmãs, pai, mãe, filhos ou terras receberão cem vezes mais e também a vida eterna.
30 Tin, ye kabela ɛ́ náá, bɛtɛ nɛ bot ɛ di mos é lɔɔg ɛsok ɔ, bɛ aakaswaala ɛ́ bot ɛ ɛbhis. Bot ɛ di mos pɛ lɔɔg ɛbhis ɔ, bɛ aaswaala ɛ́ bot ɛ lɔɔg ɛsok.»
30 Muitos que agora são os primeiros serão os últimos, e muitos que agora são os últimos serão os primeiros.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Mateus 19, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.